A pedofilbotrány indította el a digitális politikai erő tömegesedését, amely a hazafias párt súlyos választási vereségéhez vezetett. Bánó Attila Európa-érmes publicistát kérdezte a Présház.
− Szerkesztő úr, az előző államelnök a pedofilbotrány kipattanása után lemondott, de az államelnöki javadalmazáshoz − luxusház, titkárság, szakácsnő − hozzájutott. Mit gondoljon az a 2,4 millió polgár, amely kisebbségben maradt a választáson?
− Szeretném leszögezni, hogy több, mint két évvel ezelőtt, az úgynevezett pedofilbotrányt kiváltó elnöki kegyelem meghozatalakor még senki nem sejtette, hogy az ügynek ilyen kihatása lesz a későbbi folyamatokra. Mint ismeretes, Novák Katalin köztársasági elnök akkor kegyelemre méltónak találta a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, akinek állítólag tudomása volt arról, hogy az igazgató több gyereket is molesztált.
Az elnöki kegyelem miatt a balliberális ellenzék, élén a Demokratikus Koalícióval, rettentően felháborodott, és hirtelen a gyermekvédelem élharcosává lépett elő. Igaz,
korábban teljes mellszélességgel kiállt a gyermekeket hátrányosan érintő LMBTQ-mozgalom, a genderelmélet, valamint az azonos nemű párok örökbefogadási jogvédelmét támogató politikai törekvések mellett,
ezúttal viszont aggódni kezdett a magyar gyerekekért. A DK hirtelen felismerte, hogy az államfői döntés veszélyezteti a gyermekek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését, és bátorítja a hasonló cselekmények elkövetőit. Elképesztő képmutatás!
Igencsak figyelemre méltó volt, ahogyan ez az ellenzék megtáltosodott, mihelyt úgy érezte, hogy belemarhat az ellenfelébe. Novák Katalint ugyanis ellenfélnek tekintette, mert tudta, hogy rajta keresztül támadhatja a kormányzó Fidesz-KDNP-t. Tudjuk,
az elnöki kegyelem súlyos hiba volt,
de Novák Katalin ettől eltekintve jól végezte a dolgát. Fontos külpolitikai missziókat teljesített.
Négy évvel ezelőtt például Gyulafehérváron járt, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának avatásakor egy baloldali román szenátor közölte vele, hogy Transsylvania román föld volt, és az is marad. A provokátor ezután az 1848-49-es szabadságharc alatt főként védtelen magyarokat gyilkoló román felkelőket vezető Avram Iancu képét helyezte a Bethlen-szobor elé azzal, hogy ennek a román „hősnek” kellene szobrot állítani.
Ezzel egy időben a torockói Székelykő csúcsán álló, piros-fehér-zöldre festett jelzőkövet átfestették a román trikolór színeire. Az erről készült fényképet George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pártelnöke tette közzé a Facebook-oldalán, válaszul arra, hogy Novák Katalin merészelt ellátogatni ehhez a kőhöz. Ne feledjük, köztársasági elnökünk ilyen légkörben tisztelgett az erdélyi magyar emlékek és jelképek előtt.
− Az államelnök sajnos történelemformáló alak lett: az ő brutális baklövése a hazafias erőket ellenzékbe lökte. A XX. században is voltak ilyen politikusok, bronzalakjuk a szoborparkban áll. Mikorra várható, hogy az előző államelnök alakját gipszmintába formázzák, vagy legalábbis szobát nevezzenek el róla a brüsszeli EU-központban?
− Elnézést kérek, amiért
nem vonnék párhuzamot közte és Horn Gyula között.
Nem ismerjük a kegyelmi ügy előzményeinek minden részletét, de ha igaz, hogy a rossz döntés meghozatalát nagyban befolyásolta az elnök asszony „lelki atyja”, aki azután meghúzódott az árnyékban, akkor feltételezhetjük, hogy Novák Katalin jóhiszeműen járt el.
A nemzet iránti elkötelezettségét jelzi, hogy amikor 2022 végén ellátogatott a kárpátaljai Beregszászra, akkor a református templomban tartott adventi istentiszteleten többek között kijelentette:
„Lélekben itt van tizenötmillió magyar ember Magyarországról, a Kárpát-medence minden részéről és a diaszpórából”.
Ez az egy mondat is méltó válasz volt az ellenünk acsarkodóknak, azonban Novák Katalin tovább lépett ennél. Örömének adott hangot, amikor arról beszélt, hogy kárpátaljai magyarokkal együtt gyújthatja meg az első adventi gyertyát, majd kijelentette, hogy a béke hírnökeként járt Kijevben és érkezett Kárpátaljára. Történt mindez másfél hónappal a munkácsi turul-szobor ledöntése után.
− Az államelnök asszony politikai felelőssége egyértelmű, és a károkozás nem is régen történt. Miért a fülsiketítő csend?
− Érthető, hogy a Tisza Párt által generált, demokráciához méltatlan, agresszív és közönséges választási kampány fordulatai feledtették az említett károkozást. A nemzeti oldal a kampányra összpontosított, a választási vereség pedig az újabb hibákra terelte a figyelmet. Az ellenzék is túllépett a „pedofilbotrányon”. A Tisza a győzelmét ünnepelte, a parlamentből kiesett DK pedig a sebeit nyalogatva eltűnt a süllyesztőben.
Novák Katalin egyszer hibázott, és ez a hiba végzetesnek bizonyult,
de le tudta vonni a konzekvenciát és lemondott (ilyesmire a vétkes balliberális politikusok képtelenek). Feltételezem, hogy a világnézete nem változott és továbbra is őrzi keresztény-nemzeti alapállását,
Meggyőződésem, ha nincs az említett botrány, az elszánt ellenzék akkor is talált volna ürügyet az Orbán-kormány rágalmazására és befeketítésére, miként azt a kampány során is láthattuk. Novák Katalin szerintem is hibázott, de tisztességgel végezte a munkáját, s aligha tévedek, amikor azt mondom, az ominózus kegyelmi döntéssel kapcsolatban valakik megtévesztették.