Bertold Brecht Adolf Hitlerről írt klasszikus remekét (Állitsátok meg Arturo Uit) idézik a feltűnési viszketegségben szenvedő egyetemi oktató vissza-vissza térő bolsevik lelkületű nyilatkozatai.
Meddig mérgezheti még, büntetlenül a magyar közéletet, meddig fertőzheti még a joghallgatókat a demokráciadeficites nézeteivel ez a szemmel láthatóan mentálisan sérült, gátlástalan, cinikus figura? Mikor parancsol már megálljt a társadalmi rend felforgatására buzdító jogásznak a törvényes rend betartására hivatott rendvédelmi, ügyészi szervezet, bíróság?
„Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt.” Igen, jól tetszenek érteni: Fenyegetni, zsarolni a legfőbb magyar közjogi méltóságot, a köztársasági elnököt! És még cinikusan – alapvetően jogi nonszenszként – azt is hozzáteszi, hogy „ könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem”. Mondja ezt egy joghallgatókan oktat egyetemi előadó. Sőt, hozzáteszi, hogy mindezt „le fogom tagadni”.
Hát kinek a felelőssége, amit összehadovál, majd kilátásba helyezi, hogy le fogja tagadni amit egy nyilvános pártrendezvényen kiokádott magából?
És ez az ember az ELTE Jogi Karának az oktatója. Előad és vizsgáztatja a jövő jogász nemzedékét. Ekkora ésszel, ekkora társadalmi felelősséggel. Aki szerint a jövő évi országgyűlési választás után még ellenzéki győzelem esetén is társadalmi forradalomra lesz szükség, mert a köztársasági elnök, az ország alkotmányos legfőbb méltósága, továbbra is hivatalba marad és netán megakadályozza majd, hogy a választáson győztes ellenzéki párt kapjon kormányalakítási megbízást. Ezért a beteg bolsevik észjárása alapján a köztársasági elnököt fenyegetéssel, zsarolással kell rászorítani a törvényes rend betartására.
Az ELTE Jogi Kar vezetésének értelmezése szerint az egyetemi oktatójuk forradalmi felforgatásra, a köztársasági elnök fenyegetését, zsarolását kilátásba helyező nyilvános pártfórumon tett kijelentései az alkalmazottuk személyes magánvéleményét képezik, amihez a munkáltató egyetemnek nincsen semmi köze.
Vajon a magyar oktatásért felelős kormányzatnak, az illetékes miniszternek sincsen semmi köze ehhez az egyetemi vezetői , munkáltatói véleményhez?
És a társadalmi rendért, a hatályos törvények betartatásáért felelős igazságügyi szerveknek sincsen köze egy egyetemi oktató, vagy bármilyen más foglalkozású állampolgárnak a társadalmi rend felforgatására, törvénysértő bűncselekmények elkövetésére való felbujtás esetén? Kell, hogy legyen, ha nem akarunk feltett kézzel nekimenni a jövő évi országgyűlési képviselő-választásnak.
Budapest, 2025. augusztus 6.
Dr. Somogyi Jáos