Augusztus derekán tartotta idei konferenciáját a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. A tanácskozás egyik napjának elnöke volt Dr. Újváry Zsuzsanna, a Pázmány Péter Egyetem ny. egyetemi docense, a ZMTE vezetőségének tagja. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor asszony, hogyan gazdagítja a magyar történettudományt a svájci, nyugat-európai magyar historikusok agytrösztje?
–A Zürichi Magyar Történelmi Egyesületet (ZMTE-et) Dr. Csihák György alapította 1985-ben, Zürichben, az ottani polgári törvénykönyv értelmében – innen az elnevezés. Öt világrész huszonegy országában működik, és több tucat tagja van. Nem véletlenül alakult meg Zürichben, ahol akkoriban Csihák György élt. A cél az volt, hogy egyrészt a külföldön élő magyar történészeket, ill. kutatókat, másrészt a hazai, de fórumot nem kapó tudósokat összefogja és teret, megszólalási lehetőséget, együttgondolkodást biztosítson nekik. Ezért Csihák semmilyen anyagi áldozatot nem sajnált.
Az alapítási „Nyilatkozat”-ból álljon itt egy rövid részlet: „Emberi szeretet, szakmai tisztaság, tárgyi tudás és önzetlen, becsületes gondolkodásmód jellemezzen bennünket, akik a magyar nép és a haza történelmének kutatásában együttesen munkálkodunk. Baráti kézfogásra nyújtjuk kezünket minden irányban. Tevékenységünk politikától mentes, tisztán tudományos, baráti és ismeretterjesztő. Nincsenek sem anyagi, sem társadalmi céljaink – szerelmünk a magyar nép és történelme, valamint nyelve.” (kelt: Zürich, 1986. február 10.)
A teljes interjú.