Egy felvidéki és egy kárpátaljai újságíró vehette át a magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet Budapesten. Az elismerést tavaly a felvidéki Kövesdi Károly, a ma7.sk publicistája kapta, a Covid-korlátozások miatt akkor jelképesen Duray Miklós író adta át a kitüntetést az újságírónak. Az idei kitüntetett a kárpátaljai Varga Béla, számos orgánum tudósítója, politikai elemzője. Az Európa-érmet együtt vették át Budapesten Csóti Györgytől, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójától, és Molnár Páltól, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökétől.
A ma7 tudósítása az eseményről.
„Kik azok, akik számára minden jobb és üdvözítőbb a kereszténységnél. Megtaláljuk köztük a nyugati hatvannyolcas kiöregedett reformkommunistákat, akiknek fogalmuk sincs a kommunizmus rémtetteiről, és azokat a neoliberálisokat, akik Allahot és Mohamedet is szerethetőbbnek tartják, mint Jézus Krisztust. Ám míg Marx és nemzetközi csapata legalább nyíltan megfogalmazta a kiáltványát, ezek csak sunnyognak, hazudoznak és átkozódnak. Európa csak ezek nélkül a kártékony férgek nélkül talál vissza Európába” – írja Mohamed és a neoliberalizmus című publicisztikájában Kövesdi Károly.
A felföldi újságíró eddigi életművéről Molnár Pál, a díj alapítója mondott laudációt. Ebben elhangzott: Kövesdi Károly küzdelmesen futotta be eddigi pályáját.
1978-ban rövid az Új Szó napilaphoz hívták, ahol a szép nevű propaganda rovatnál zajlott az alkotói pálya. Már az kisebbfajta csoda volt, hogy párton kívüliként fölvették, ám egy esztendő alatt kiderült: nem eléggé elvtársias.
1989 tavaszán, a rendszerváltás előestéjén kereste fel az akkori főszerkesztő-helyettes, volna-e kedve visszamenni az Új Szó-hoz. Érezve, hogy új szelek fújnak, igent mondott. Így ért hosszabb időre révbe: a napilap kulturális rovatánál fogott újra újságírói tollat. Szerkesztőként publicisztikai, nyelvészeti és irodalmi rovatot töltött meg tartalommal.
1992-től a kulturális rovat vezetője volt 1996-ig. 1996-tól a kiadó Vasárnap című közéleti hetilapjánál vezető szerkesztőként irányított – 2001-ig. Ekkor megismételte magát a történelem. Mivel sohasem rejtette véka alá nemzeti értékrendjét, a kiadó igazgatója egyik napról a másikra „intézkedett”…
A nemzeti értékrend vállalása friss megfogalmazású közírásaiban is felszínre villan: „Magyarország legnagyobb bűne, hogy megfertőzi Európát – írta Daliás idők című publicisztikájában. – Ezért verték félre a nyugat-európai harangokat – legalábbis azt a maradékot, amit nem dózeroltak el templomostól, hogy helyet csináljanak a mecseteknek. Ezért bízták meg Judith Sargentini jogi szaktekintélyt (akinek nincs jogi diplomája), dolgozzon ki egy vádiratot, amelyet a kormányfő fejére olvasnak. Kollektíve. Aztán vitáznak egy jót, s úgy tesznek, mintha valóban az igazságot keresnék. Körülbelül úgy, mint annak idején Brezsnyevék, mielőtt bevonultak a baráti országba baráti segítséget nyújtani.”
Ő nem liberális. Így szól ennek a propagandairányzatnak rajongóihoz: „Kedves liberálisok. Ezentúl az isiászos öregembert, aki egy senki által sehová meg nem választott gazdag spekuláns kottájából játszik, azt a jelentésírót is, aki talán föl sem fogta, milyen piszkos munkára bérelték fel, és azt a kétszázvalahány paprikajancsit, akik Brüsszelben a migránsmaffia és az embercsempészek érdekeit védik az európai polgárokkal szemben, akiktől a fizetésüket kapják, nem fogom férgeknek hívni. Csak kártevőknek.”
Újságírói-szerkesztői pályájának kiteljesedése 2018 tavaszán történt, amikor létrejött a Pro Média Alapítvány, s vele a Ma7 médiacsalád. A kiadó Magyar7 című konzervatív értékrendű hetilapjának vezető szerkesztőjeként működött.
Az újságírásra mindig úgy tekintett, mint a magyar közösség szolgálatára. Publicisztikai írásaiból 1995-ben jelent meg válogatás A nagy banán árnyékában címmel az AB-Art kiadó gondozásában.
Kövesdi Károly a huszonkettedik európai újságíró, aki többek között Deák Ernő, Oplatka András, Grzegorz Górni, Konrad Sutarski és más kiválóságok után átveszi az Európa-érmet, magas színvonalú, felelős, szellemes, sok kockázatot vállaló sajtóemberi tevékenységéért – zárult a laudáció.
A Varga Béla munkásságát taglaló laudáció kiemelte, hogy tevékenysége több nemzetrész között elevenítette a kapcsolatot.
Molnár Pál, Varga Béla, Csóti György – Somogyi Szilárd felvétele
Magyar nemzetrészeket kötött össze újságírói tevékenységével Varga Béla. A kárpátaljai, a belső-magyarországi és az erdélyi magyarokat is tájékoztatta írásaival. Noha közelebbről csak 35 éves korában, a Szovjetunó fennállásának utolsó éveiben szabaddá vált politikai légkörben kezdett el újságírással foglalkozni, igen jelentős tevékenységet folytatott és folytat mind a mai napig. Eleinte a KMKSZ Kárpátaljai Szemle című havi lapjába írt ukrán bel- és külpolitikai vonatkozású elemzéseket, majd a Magyarok Világszövetsége által kéthetente megjelentetett Világszövetség című újságba és a Magyarország című hetilapba ukrán, valamint kárpátaljai magyar témájú cikkeket alkotott. Mintegy két évig tudósította Ukrajnából a Magyar Hírlapot, később indulása után egy évig álnéven a kolozsvári Krónikát, 15 évig ukrajnai híreket és a kárpátaljai magyar tankönyvkiadással kapcsolatos cikkeket készített a KMKSZ Kárpátalja című hetilapjának. Két évig írt és küldött szét kárpátaljai, valamint központi ukrán médiumoknak ukrán nyelvű híreket a KMKSZ tevékenységéről.
Mérföldkövet jelentett pályáján, hogy 1995-ben Brenzovics László, a KMKSZ jelenlegi elnöke felvetette, legyen a Magyar Távirati Iroda ungvári tudósítója. A Naphegyen szakmailag megfelelőnek találták, 25 éven át küldte a híreket, tudósításokat Budapestre Kárpátaljáról és Ukrajnából. Munkája során a hitelesség és pontosság mellett kiemelt feladatának tekintette, hogy gyorsan, lehetőleg elsőként tájékoztassa az anyaországi és határon túli magyar közvéleményt a kárpátaljai magyarságot az 1990-es évektől folyamatosan érő jogsértésekről, támadásokról, amelyek az utóbbi években már atrocitásokba és a közösség, valamint vezetői elleni fizikai fenyegetésbe mentek át. Ugyancsak axióma volt számára, hogy nem árthat a két ország kapcsolatainak.
Az élet ajándékának tekinti, hogy jelenleg is naponta 7-10-14, nagyrészt ukrán vonatkozású hírt írhat a KMKSZ 2019 végén indult Karpat.in.ua című kétnyelvű hírportáljának.
A széles kitekintésű, több nyelven beszélő újságíró olyan faluban született 1956-ban, amely 800 lelkes színmagyar község három felől volt drótkerítéssel elzárva: a Szabolcs vármegyéhez tartozó Szalóka községben. Csapon, majd Ungváron tanult, biológus lett, s már egyetemistaként újságíró-pályázatot nyert, ám nem lett sajtóember, mert ehhez be kellett volna lépnie a pártba, s ezt nem vállalta. Csak oroszul a katonaságnál volt hajlandó kiejteni az elvtárs szót, ennek egyik oka, hogy falujának lakói nagyrészt feketében jártak: kinek apja, kinek testvére halt meg a Gulág haláltáborban.
Varga Béla az újságírás mellett a tankönyvkiadásban teljesített nagy hatású munkát évtizedeken át.
Kiemelkedő tudása, lelkiismeretessége és szorgalma révén mind a mai napig rendkívül fontos személyiség a kárpátaljai magyarság védelmében és gazdagításában. Szellemi munkájának nemes jellege is fényesen indokolja, hogy megkapja a magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet – tartalmazta a laudáció.
Fényképek: Kövesdi Gergely