Milyen következményekkel járhat az, amivel Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is kampányolt: hogy érvénytelennek lehet tekinteni az Alaptörvényt. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, miért az az érzésünk, hogy a jogállamiság körül hisztériázó Brüsszel szó nélkül tudomásul venné, ha dobrevi jogi terror eltaposná a magyar jogállamiságot az alaptörvény kiiktatásával?
– Az emberi társadalmak komplex újrateremtési folyamatainak belső rendjét „valaminek” szabályoznia kell. Ez lehet a nyers és korlátlan erőszak, ami rövidtávon látszólag nagyon sikeres, ám valójában csak olyan magas fajlagos költségekkel üzemeltethető, hogy viszonylag gyorsan felemészti az adott berendezkedés minden erőforrását, így sokszor szinte „magától” összeomlik. (Itt „költségeken” természetesen nemcsak az anyagi jellegű ráfordításokat értem, hanem a szimbolikus lelki, erkölcsi, szellemi erőforrásokat is, sőt talán főként ezeket.)
A „magától” esetünkben azt jelenti, hogy valamelyik addig többnyire rejtőzködő rivális uralmi csoport lázadást szít a viszonylag konfliktusképes társadalmi csoportokban és ez nota bene erőszakkal megdönti az erőszakra épülő berendezkedést.
A teljes szöveg.
