A demokratia Athénben jött létre, amely a nép (demos) hatalmát (kratos) deklarálta a Polisban. Az újkor modern „demokráciájához“ hosszú kanyargós út vezetett. A történelem során a demokrácia szó összvilágfogalommá vált, amely minden józan tartalmat nélkülöz és minden jószándékú vagy alávaló cél elérésére használható. A tökéletesítését két ellentétes irányzatú törekvés befolyásolja: a demokratikus többséguralom (népszuverenitás) érvényesítése és az államhatalom liberális korlátozása (jogállamiság). A közéletben folyó politikai vitát megnehezíti a fogalmak téves értelmezése és a demokrácia létező különböző formáinak pontatlan ismerete. Professzor Dr.-Ing. Anisits Ferencet kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, két demokráciamodell létezik, a közvetlen (direkt) és a képviseleti (indirekt). Mitől jobb az egyik, mint a másik?
– Az összefüggések megértésére célszerű az alapfogalmakat tisztázni és a különbséget az állam- és a kormányzási forma között definiálni. Az államforma a rendszer felépítését (köztársaság, monarchia) írja le és a kormányzási forma pedig az államhatalom gyakorlását (demokratikus vagy diktatórikus).
A demokrácia a kormányzás különböző formáira vonatkozik.
A teljes interjú.
