A „Nyugat“ fiaskója Afganisztánban a valóságtagadás mintapéldája. A valóságban az USA-t nem a demokrácia eszménye vezette, hanem egyszerűen nagyhatalmi érdekei motiválták a húsz évig tartó háborúskodásra. Professzor Dr. Anisits Ferencnek tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, a világban zajló jelenségeket figyelmesen követő polgár lépten-nyomon szembetalálja magát a valóságtagadással a történelem értelmezésében és a mindennapi politikában. Mi a valóságtagadás értelme és az előnyszerzési stratégiája?
– A valóságtagadás célja a társadalom érdekeivel ellentétes akciók: például háború, az igazság elkendőzése, ezek erkölcsi és jogi igazolása valamilyen, az emberek többsége számára a jó és a szép vonzó eszményiség ürügyével. A megtévesztés a közvélemény megnyerésére szolgál, amely támogatásával azután rejtett hatalmi ambíciók könnyebben megvalósíthatóvá válnak. Az előnyszerzés számos formában nyilvánul meg: az ellenfél erkölcsi lejáratásában, az érdekszféra kibővítésében, más országok erőforrásainak elsajátításában, erőszakos hatalomszerzés legitimálásában, népszerűtlen társadalmi változtatások könnyebb keresztülvitelében, s a többi.
A valóságtagadók számára a rafinált eszközök széles tárháza áll rendelkezésre. Francisco Pizarro a hittérítés ürügyén elrabolta az inka birodalom aranyát.
Kép: Immanuel Kant
A teljes interjú: