A járványok és a tömeges migráció korszaka jön

Brüsszel, 2021. június 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b, hátul) és Antonio Costa portugál miniszterelnök (j, hátul) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfõinek találkozóján Brüsszelben 2021. június 14-én. Elõttük Joe Biden amerikai elnök (j2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

“Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság.” A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz – rögzítette a magyar kormányfő.

Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadása révén. Ennek tartalmával Magyarország egyetért – szögezte le.

Elmondta: a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése, e tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről.
“Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe” – emelte ki a kormányfő.
Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva kiemelte: “akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”.
Szavai szerint “jobb lenne”, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének két százalékát minden évben saját biztonságára költse el. Tájékoztatása szerint Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de emlékeztetett: vannak olyan NATO-tagállamok, amelyek rosszabbul állnak e tekintetben.
Azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak, Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ezt már most eléri. Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz – emelte ki.
“Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság” – fogalmazott.
A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz. Ennek az építése jó ütemben halad – mondta.
“Húsz-harminc évig ezt elhanyagoltuk, de most úgy érzem, e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre” – fogalmazott.
A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, és hozzátette: életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. “Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet” – tette hozzá Orbán Viktor.
Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.
A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.
A NATO-csúcs célja egyebek mellett azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére.

MTI

Kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b, hátul) és Antonio Costa portugál miniszterelnök (j, hátul) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján Brüsszelben 2021. június 14-én. Előttük Joe Biden amerikai elnök (j2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán