Prigozsin lázadása
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner különítmény vezére szombat este visszarendelte embereit, akik, mint mondta, 200 kilométerre közelítették meg Moszkvát. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a Wagner-lázadás miatt legalább húszan meghaltak, ám több ezer orosz fiatal megmenekült az értelmetlen haláltól. A felbérelt sajtó azt írja, hogy Putyin gyengeségét mutatja: csak közvetítő révén tudta rendezni a helyzetet. A józan értékelők szerint profi politikusi megoldás volt Minszk bevonása. Miért akarja a jót rossznak láttatni az atlanti spekuláció?
− A józan értékelőkkel értek egyet. Mielőtt ezt megindokolnám, egy pillanatra kitérnék Wilhelm Richard Wagnerre, a 19. század egyik legnagyszerűbb zeneszerzőjére, a német opera megreformálójára, akinek a harmadik felesége Cosima, Liszt Ferenc lánya volt. Őszintén mondom, sajnálom szegény Wagnert, mert nevét a rossz nyelvek gyakran összekapcsolják Hitlerével, mivel a náci vezér rajongott a zenéjéért, most pedig az ugyancsak hírhedt Wagner-sereg hadakozik a neve alatt. Az utókortól ennél jobbat érdemelne.