Attila nagyfejedelem dicsérete

3 mins read

„Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.

Tudják-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták?

Olvass tovább

Újólag harc az imperialisták ellen

8 mins read

Politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött az Európai Unióban – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Dr. Somogyi Jánosnak, nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, Deutsch Tamás említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. A migránsbűnözők azonban nem tartják fontosnak az élethez való jogot, mert téglákkal dobálják a magyar határvédő rendőröket, katonákat. Hogyan védekezhetünk szellemi eszközökkel a sorosista populizmus ellen?

-Deutsch Tamás EP-képviselő úr valójában mindent elmondott az Európai Unió jelenlegi céljáról és politikai gyakorlatáról, de talán kevésbé diplomatikusan még hozzá lehet tenni, hogy az EU lényegében egyre jobban, egyre nyilvánvalóbban szovjetizálódik. Az EU Parlament azonos az egykori Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságával, az EU Bizottság pedig az egykori SZKP Politikai Bizottságával. Egyelőre még a mai leninek és sztálinok nélkül. De ha így haladnak az események, erre sem kell sokáig várni. Ki kell mondani már, hogy az EU imperialista álmokat dédelget és minden erőfeszítése arra irányul, hogy egységes birodalommá gyúrja Európát.

Olvass tovább

A jövőt megvilágító fény

47 mins read

Vészesen szekularizálódó korunkban azok a tradíciók, értékek, élményből lett emlékek válnak lélek- és közösségerősítővé, amelyeket emlékezetünk megőriz, amelyeket élni segítővé teszünk.

Az emlékezés szellemi-lelki találkozás, amelyben tovább él a szeretet. Tatiosz, a szeretet tanának filozófusa vallotta: „Boldogtalan, aki
emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.”
Ravennában, a Dantis poetae sepulchrum (Dante költő sírja) feliratú mauzóleumban fejet hajthattam.

Olvass tovább

A látomásos realizmus fénylő üzenete

2 mins read

„Bizonyos dolgokat nem szabad elmondani, mert akkor veszítenek az erejükből. Más dolgot nem szabad elmondani, kimondani, mert megidézed azt. A sátánnak vagy a ‘nemtisztának’ – mert nálunk így hívják – azért nem szabad kimondani a nevét, mert akkor megjelenik” – olvasható az Emeld fel, uram, népemet című kötetben. Petrás Máriával beszélgetett Szervátiusz Klára a Szervátiusz Alapítvány által 2021-ben kiadott könyvben. Az előszót író Döbrentei Kornél költőt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője. 

– Mester, a Petrás Mária féle „Mária-könyvben” felfényő látomásos realizmus miért nélkülözhetetlen nekünk, XXI. századi magyaroknak?

 – Mert ha minden kötél szakad – szakadt már annyiszor történelmünk során –, az marad a menedékünk, végső óvhelyünk, végvárunk a védekezéshez, hídfőállás az újrakezdéshez. Szilaj kinyargalásunk a megbéklyózó időből, fölfogva a krisztusi mondat mély jelentését: én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet.” „Látomásos realizmus”… Telitalálatos kifejezés.

Olvass tovább

Európa-érem 2021

9 mins read

Kárpátaljai újságíró, Varga Béla vehette át az idén az immár huszonharmadik alkalommal odaítélt magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet. Őt kérdezte a Présház.

– Szerkesztő úr, természetesen gratulálunk az elismeréshez! Hogyan érzékelhető, hogy kárpátaljai magyarjaink között a magyar nyelvű sajtó közösségformáló erő?

– Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt! Rátérve a kérdés megválaszolására, előre kell bocsátanom, hogy életem során testközelből tapasztalhattam meg, mekkora közösségformáló erővel bírt és bír mindmáig a magyar nyelvű sajtó, média. A második világháború után a Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyarsága volt fizikailag legjobban elszigetelve az anyaországtól. Kárpátaljáról kizárólag csak azok a magyarok látogathattak 1989-ig két-háromévente Magyarországra, akiknek közvetlen hozzátartozójuk, azaz szülőjük, testvérük élt ott. Ugyanakkor Kárpátalja magyarlakta térségeiben szinte mindenütt vehető volt a magyar televízió és rádió adása. A magyarok csak ezt nézték és hallgatták. Szabadon előfizethetők és kaphatók voltak a magyarországi napi- és hetilapok, irodalmi, szakmai folyóiratok, gyakorlatilag minden Magyarországon kiadott könyvet meg lehetett vásárolni a könyvesboltokban. A kárpátaljai magyarság ennek köszönhetően gyakorlatilag párhuzamos, szellemileg teljesen Magyarországhoz kötődő társadalomban élt, magyar nyelven művelődött, tájékozódott a világ, az anyaország dolgairól.

Olvass tovább

Román műfordítónő Balassi-átköltései

3 mins read

„Azzal a céllal született a Célia-ciklus fordítása, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-kultusz hiányosságait pótoljam” – írja fordításkötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru román műfordító. A Bálint Balassi – Ciclul Celia című kötet alkotójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, Ön Balassi gondolkodását, reneszánsz világképét izgalmasnak és fontosnak tartja. Mitől lehet izgalmas egy, a XVI. század második felében élt közép-európai poéta életműve ma, a XXI. század elején?

– A XXI. század az előző évszázadok összege. Az emberiség történetében a reneszánsz fontos szerepet játszik az élet és általában a kultúra fejlődésében. A magyar reneszánsz Balassi személyiségéhez kötődik, aki irodalmi munkásságának a szépsége révén elbűvöli a kortárs olvasót. A szépség harmóniaként értendő, de egyensúlyi elemként is, amelyre a 21. századi olvasónak szüksége van. A reneszánsz univerzumába való belépés azt jelenti, hogy olyan időszakba lépünk, amelyet mélyreható és látványos változások jellemeznek, és amely új világfelfogást kíván, ahol az ember a központi elem.

Olvass tovább

Balassi-fordítások a román irodalomban

2 mins read

„Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, még minden szakmai tapasztalat híján, egy olyan szöveget kíséreltem meg létrehozni románul, amely formailag, lírai természetessége mellett, megőriz egyfajta versszerű lüktetést, amely jellemző az eredeti alkotásra” – írja Bálin Balassi, Ciclul Celia című kétnyelvű kötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru. A román műfordítónő korábbi tanárát, a Bukaresti Egyetem professzorát, Molnár Szabolcsot kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, miért volt reményteljes Elena Lavinia Dumitru nemes irodalmi kísérlete?

– A szakválasztás motivációját a politikai változások által kiváltott közhangulat nagyban befolyásolta. Az 1992-es parlamenti és helyhatósági választások körüli nacionalista, soviniszta diskurzus hatására mesterségesen kialakított xenofóbia, az örökölt előítéletek hatalmas szemétdombja elvette a román fiatalok  kedvét attól, hogy a magyar főszakra iratkozzanak. A parlamenti ciklus idején a hungarológiára a kétszeres túljelentkezés mellett bekerült kilencvennyolc magyar diák. Ezekben az években azonban egyetlen román diák sem látta kellőképpen indokoltnak, hogy a magyar szakra jöjjön.

Olvass tovább

Magyar Arany Érdemkereszt

2 mins read

A Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a napokban Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul az Amerikában született magyar természettudósnak és műfordítónak, Czipott Péternek. A kitüntetettet kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, miért nagy szellemi kincs nekünk az, hogy Ön mellett még számos, magyarról angolra fordító irodalmár tette vagy teszi a tengerentúlon is olvashatóvá íróink, költőink alkotásait, köztük Tim Wilkinson, aki az ősszel elhunyt, Lengyel Péter, aki a Balassi-kardos John Ridland – Isten nyugosztalja – egyik legkedveltebb tanítványa volt, Thomas Cooper, a Károli Református Egyetem tanára, Ottilie Mulzet és a többiek?

– Mindenekelőtt hadd mondjam, hogy a fenti lista csak egy icipici válogatás az aránylag sok kitűnő magyarból angolra dolgozó műfordítók seregéből; gondolkodás nélkül tudok még egy tucatnál többet hozzátenni, mind tisztelt kollégám. A magyar nyelv nem világnyelv – mintegy 15 millió ember beszéli –, de a magyar, vagy ha úgy tetszik, magyar nyelvű irodalom világraszóló.

Olvass tovább

Bécsi Napló: Rímek szablyaélen

9 mins read
Molnár Pál számos kiváló könyv szerzője, szerkesztője, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója szerkesztette a Rímek szablyaélen című antológiát, amely 25 év és 25 költő műveiből való válogatást tartalmaz. (Kairosz Könyvkiadó, 2020) Tette abban a szellemben, hogy a nemzet midőn jeleseinek emléket állít, magát is tiszteletre méltóvá teszi.

Balassi a magyar líra első hérosza. Jelképe a „kard és lant”. Költői-vitézi örökségét folytatja Zrínyi: „híremet nemcsak keresem pennámmal, / Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal…” Rezolúciója: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” – „Ne bántsd a magyart.” Petőfi hitvallása: „Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart”.
A Balassi-kard egy szablya: magyar végvári virtus-jelkép. Fazekas József, bonyhádi fegyverkovács mesterművének mintája egy, a Balassi-sírból előkerült szablya, amelynek fényessége az édes hazára vet világosságot: „Ó, én édes hazám, te jó Magyarország…”

Olvass tovább

Abasári borász ausztráliai sikere

3 mins read

A Covid okozta többféle nehézséget leküzdve eljutott Ausztráliába a XVI. Balassi-kard borseregszemle bajnokbora: az abasári Molnár és Fiai Pincészet által alkotott Olaszrizling 2017 Barrique – tájékoztatta a sajtót a Balassi Bálint-emlékkard alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

Az irodalmi díjhoz tartozó borajándékot az idén januárban Gyöngyösön választották ki a járványügyi előírások szigorú betartásával megrendezett borversenyen, amelyen neves szakemberek a mátrai olaszrizlingeket hasonlították össze. Az idei Bálint napi kardceremónián a díjazott ausztrál műfordító, Ross Gillett a koronavírus okozta korlátozások miatt nem tudott részt venni: a kardot külön úton juttatta el hozzá az alapítvány. A versenyben kiválaszott borajándékot az alapítványi elnök fölkérésére a magyar diplomáciai szervezet vitte ki Melbourne-be, és az ottani konzulátuson ünnepélyesen adták át a rangos, több ausztrál irodalmi díjjal már kitüntetett poétának.

Ross Gillett örömmel vette át az abasári bort, és jelezte, hogy az egyik palackot a közelgő születésnapján bontja föl. Olvass tovább

Kartácstűz a Tízparancsolat ellen

19 mins read

„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked” – olvasható Mózes II. könyvének 20.12 versében a vizsolyi Biblia lapjain. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház.

– Professzor úr, a dzsenderszélsőség szeretné betiltani az apa és az anya szavakat, mert azok diszkriminatívak. Ezzel megtámadják közvetlenül a Tízparancsolatot, közvetve Mózest, a nagy zsidó vezetőt. Rögzíthetjük-e az antiszemitizmus tényét?

– A kor, amelyben élünk a társadalmi valóság teljes összeomlásnak, pontosabban tudatos és szándékos romba döntésének kora. Bármilyen hamis mesterséges valóság felépíthető és uralkodóvá tehető, ha kellő energiájú médiafegyverzet van hozzá. Ennek a mindent elsöprő globális háborúnak a stratégiai célja a még létező hagyományos önazonosság, és ezzel tulajdonképpen a valóság végfelszámolása. Most nyer csak igazán értelmet az Internacionálé szövegének az a sora, hogy a „múltat végképp eltörölni”, most közvetlenül a múlt, a hagyomány, a történelem végső felszámolása zajlik. A cél értelemszerűen a teljes gyökértelenség, és ennek nyomán az totális ellenőrzöttség és engedelmesség olyan globális berendezkedésének a létrehozása, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt.

Olvass tovább

Konfliktusveszély szomszéd államban

9 mins read

Ukrajna hadban áll saját lakosságával, még a nyelvhasználat jogát is megtagadja oroszoktól, magyaroktól, ruszinoktól, és tucatnyi más nemzeti kisebbségtől, szélsőséges bandákat küld a nemzetiségi területekre, hogy megfélemlítse az ott élőket, megvonja az ukrán állampolgárságot sok millió kettős állampolgárságú lakosától – fogalmaz a Magyar Békekör „Konfliktusveszéllyel fenyeget az ukrán helyzet” című, 2021. 04. 07-ei állásfoglalása. A Magyar Békekör elnökét, Simó Endrét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, a Magyar Békekör állásfoglalása szerint Kijev nyíltan megtagadja a minszki egyezmények végrehajtását, jószomszédi viszony építése helyett az oroszokkal szembeni fizikai leszámolás felé vett irányt. Miért volt politikai dilettantizmus, hogy Hruscsov még a Szovjetunión belül odaajándékozta a Krímet Ukrajna tagállamnak?

– Hruscsov nem tudhatta, mi jön utána.

Olvass tovább

Hazánk barátjának Trinanon-kötete

2 mins read

Magyarország örök barátjáról Sir Bryan Cartledge élete címmel született nagyszerű magyar dokumentumfilm. Rendkívül fontos volt e film megalkotása, mert e nélkül nem tudnánk Magyarország örök barátjáról, az általa írt hihetetlenül fontos – és nemcsak a történészek számára fontos – kötetekről, és azokról az információkról sem, amelyeket az őelőtte megnyílt angol és francia levéltárakból kibányászott. A könyvet kiadó Balogh Katalint kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, miért fontos, hogy a társadalom emlékezetében tartsuk: 1920-ban a nyugati világ, amelyet évszázadokon át védtünk, csaknem végzetes csapást mért a magyarságra?

– Az Officina Kiadó ars poeticája kezdettől fogva a művelődéstörténet, történelem, művészettörténet és ezekhez a témákhoz közelálló ismeretterjesztés volt. Ezen belül kiemelt fontossággal bírt a magyar történelem. Egy kiadó életében a téma, vagy szerző kiválasztás nagyban szerencse, vagy kapcsolatok, jó döntések kérdése. Sir Bryan Cartlegde nevével és első könyvével, a „The Will To Survive A History of Hungary”, (magyar címe „Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével”) egy Angliában élő, magyar származású térképtörténész barátomon keresztül találkoztam.

Olvass tovább

A „túlturizmus” káros lenne Budapesten

9 mins read

Egy turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített felmérést a TÁRKI, a kikapcsolódás céljából utazó felnőtt magyar lakosság utazási szokásairól. A válaszadók 71,7%-a tervez utazni 2021-ben a koronavírus-járvány visszaszorulása esetén: 10,7% külföldre, 40,2% belföldre, 20,8% pedig külföldre és belföldre is utazna nyaralási célból úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától.  Árva László közgazdászt, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesületet (MOTE) elnökét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, egy szakmai remény szerint a belföldi turizmus előtt kiváló lehetőség áll, ugyanis már lesznek védettséggel rendelkező külföldi vendégek, a hosszan tartó bezártság után óriási lesz az utazási kedv, a megtakarításaikat felhalmozó magyarok pedig hajlandóak lesznek többet is költeni a belföldi utazásuk során. Maga a szakma alkalmas lesz-e a remények szerint fölerősödő kereslet kielégítésére?

– Sajnos én elég pesszimista vagyok a COVID-járvány utáni helyzetre vonatkozóan. Először is, nem igazán világos, mikorra fog a járvány elmúlni? És mennyire?

Olvass tovább

80 ezer orosz katona az ukrán határnál

3 mins read

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el.

Olvass tovább

Püspökké szentelték a katolikus tábornokot

1 min read

A püspökszentelés liturgiája Szentlélek-hívó énekkel kezdődött. A keresztség és bérmálás által istenfiúi méltóságba emelt keresztény lelket, a szentelése által Istennek lefoglalt áldozópapot a püspökszentelésben a Szentlélek sajátos kegyelme teszi Krisztushoz, az új és örök szövetség főpapjához, tanítójához és pásztorához hasonlóvá. Ezért szólítják meg Isten teremtő, éltető, megszentelő és megerősítő Lelkét Rabanus Maurus érsek (776–856) pünkösdi himnuszával, a Veni, Creator Spiritus kezdetű énekkel.

magyarkurir.hu

A klímaszélsőség megélhetési akciózása

2 mins read

„Magyarország, teljesítve a kirótt leckét, mint ahogy mindenki más, beadta a Nemzeti Energia- és Klímatervét Brüsszelnek. Ebben a tervben az szerepel, hogy 2030-ra naperőművek elérik 6500 MW-os névleges kapacitást, ami lényegében azonos az ország fogyasztási igényeivel. Ez annyit jelent, hogy a nyári hónapokban, a déli órákban, ha süt a Nap, akkor le kell kapcsolni az országos hálózatról még az atomerőművet is, majd rövidesen visszakapcsolni. Ez műszakilag megoldhatatlan feladat” – írja cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, európai szinten az ingadozás kiegyenlítése már ma is úgy történik, hogy az atomerőműveit felszámoló Németország „megújulókból”- származó többletét alacsony, sőt negatív árakon adja el a franciáknak. Majd miután lemegy a nap, vagy eláll a szél, lényegesen drágábban vásárolja vissza a francia atomerőművektől. A német kancellár természettudományos végzettségű, tehát tudja, mit csinál, nincs „megvezetve”. Mi lehet az a félelmetes érdek, amely miatt ehhez az őrültséghez az EU legnagyobb országának is alkalmazkodnia kell?

– Úgy gondolom, hogy a tudomány szerepét egyre inkább átveszik a hiedelmek. Én a mai nyugat-európai helyzetet leginkább a kínai kulturális forradalomhoz hasonlítanám, de lehetne találni még rosszabb hasonlatokat is. Nyugat-Európát és Észak-Amerikát is elöntötte a kultúrmarxista ideológia, és ezt az ideológiát nem csak a genderpolitika, az egyes kisebbségek jogainak túlhangsúlyozása, az ellenvélemények elhallgattatása, sőt üldözése jellemzi, hanem a tudományellenesség is.

A teljes interjú

Nyílsebes főnemes – a magyar agár jövője

1 min read

„Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár” – írta Balassi Bálint. Kolozsi-Kecskés Zsófia magyaragár-tenyésztőt, a Fényűző Magyar Agár Kennel vezetőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Asszonyom, az európai költőóriás bő négy évszázaddal ezelőtt miért döntött jól, amikor a magyar agarat választotta lova mellé?

–Mi sem mutathatta volna jobban meg egy kiváló lovas és lova tudását, mint egy hosszú percekig tartó hajsza az űző agarak után, változatos terepen. A magyar agarak méltán híres tulajdonsága a kitartás.

Olvass tovább

1 … 19 20 21 22 23 24