– Az Elysée-szerződés 60. évfordulóján –

Olvass tovább

1998-ban elindult egy sorozat a Polisz, majd az ezredfordulótól már, folytatólagosan, a Napút folyóiratban, amelyben az adott évben hetvenedik életévüket betöltő ismert személyiségek vallanak életükről, pályafutásukról. Az idén, immár bővített könyvformátumban, az 1952-ben születettek kerültek a válogatásba. Szondi Bence kiadóvezetőt, valamint Bognár Antalt, a kötet szerkesztőjét, a sorozat ötletgazdáját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Az eltelt 24 évben mennyire igazolódott, hogy a hetvenéves kornál kell meghúzni azt a határt, amely alkalmas arra, hogy kellő őszinteséggel és bölcsességgel valljanak még nem teljesen lezárt életpályájukról az alanyok?

 Sz. B.: ‒ Bár magam még messze vagyok ettől a kortól, a sorozat 1997-es induláskor még a szakmában sem voltam, az eddigi több mint 2000 vallomás alapján úgy látom, a hetvenedik életév az a kor, amikor érdemes és van mire visszatekinteni. Már megvan az (el)ismertség és a tapasztalat, megvan a mesélőkedv, de a legtöbb pályafutás még ugyancsak aktív. A hetvenéves kor kiválasztása nem véletlen, megvan a maga története, de ezt halljuk a legilletékesebbtől, a sorozat ötletgazdájától.

 B. A.: ‒ Nagyjából ez az az életkor, amit Arany János szavával emberöltőnek szokás nevezni. Ha kivételesen előbb nem volt meg, mint ahogy gyorsan elégőknek adódik kényszerűen, ekkorra általában elkészülhet valamiféle a leltár, az ember már nemigen kezdhet új fejezetet, de pályája választásáról és megfutásáról számot szeretne adni, ha van kinek. A hetven év bizonyos posztokon, némelyik országban kötelező nyugdíjkorhatár is. Akinek megadatik, hogy megérje, azoknak főleg az intenzív fizikai aktivitás mezsgyéje ez, innentől a kortalanság és a bölcsesség rálátása jön, mondjuk, a kiválasztottaknak, miközben persze elvétve akadnak örökifjak. Ha jól tudom, a nagy világkorszakok számításának is alapegysége a hetven év.

Olvass tovább

„A nemzeti kormányok törekvéseit a családok támogatására és a magyarság összefogására – jó szívvel támogatjuk.” A Százak Tanácsa legutóbbi állásfoglalásáról olvashattunk a „Huszonöt éves a Százak Tanácsa” című most megjelent kötetben. Dr. Szijártó István  aranydiplomás tanár, a Balaton Akadémia alapító elnöke, a könyv író-szerkesztője, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Tanár úr, gratulálunk a szervezet jubileumi ünnepéhez! Tanácsuk az első helyre az élet kérdését teszi, aztán az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a magyar föld kérdései következnek. Mindehhez mit tett hozzá az a 25 könyv, amelyet Önök a negyedszázad alatt a Balaton Akadémia  révén kiadtak?

– Nincs szó ünneplésről. A kötet alcíme: „Jó lesz egyszer emlékezni…” – forsan et haec olim meminisse iuvabit … Vergiliust idézi. Emlékezni a gyökerekre, mert az emlékezés segít.  Ahogy a huszadik évünkre írt kötetem címe is Vergiliusra utalt : „Vállunkra kell vennünk a Hazát! “ – mert sokan veszik szívükre gondjainkat, kevesebben a vállukra is.

Olvass tovább

Az európai energia- és környezetvédelmi miniszterek útra indították az EU történelmének egyik legátfogóbb klimavédelmi csomagját. 2022 junius 22-én Luxemburgban megállapodtak klímaelőírások  messzemenő megszigorításában a kétnapos tárgyalásukon. A megbeszélés alapját a „fit for 55- csomag“ képezte, amelyben az EU a széndioxid kibocsájtásának csökkentését tűzte ki célul 55 százalékkal 2030-ig.

A miniszterek azonban lényegesen enyhítették az EU parlament eredeti szigorú javaslatát a belsőégésűmotor-hajtás betiltására. A döntésben csupán az szerepel, hogy a személygépjárművek üzemeltetése klímasemleges legyen. Így nyitva maradt a kiskapu a szintézis gázok (e-fuel; elektromos üzemanyag) alkalmazására. Ez új bizonytalaságot okozott a tervezésben az u.n.  „e-fuel“ ipari méretekben történő előállításának ismeretlen költsége és energiaigénye miatt. Dr. Anisits Ferenc professzort kérdezzük a kialakult új helyzet megvilágításáról.  

– Professzor úr, hogyan jellemezné a közlekedési szektor helyzetét?

– A közlekedési szektor mamutfeladat előtt áll. Egyrészt az áru- és személyforgalom folyamatosan növekszik, az ágazat a globalizált világ tartó oszlopa. Másrészt a társadalom klímacéljai egyre szigorodnak és aligha van még egy szektor, amely olyan nehezen küzdene meg a szén-dioxid csökkentésével, mint a közlekedés.   

– Mit értünk elektromos üzemanyag fogalma az „e-fuel“ alatt? Miért klímasemleges a széntartalmú szintézis gáz elégetése a belsőégésűmotorokban? 

Olvass tovább

„Erre a politikai teljesítményre nem mehetnek rá a szabadság utolsó ‘kis körei’, az önkormányzatok, a szabad városok, a szabad kerületek” – írta bejegyzésében egy liberális bálványmádó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezete a Présház.

– Ügyvéd úr, egy szélsőséges politikus a választási vereség miatti frusztráltságában azt sulykolja, hogy csak a liberális városvezetőségek, tehát a külföldi propaganda- és pénztámogatással eredményes garnitúrák szabadok. Ez a fajta liberális felsőbbrendűség miért juttatja eszünkbe a fasizmust?

– Talán már a t. Olvasók unják is, hogy ennyit foglalkozunk Karácsony főpolgármesternek erre a kitüntető figyelemre méltatlan személyével. Azt az SZDSZ óta már mindenki tudja, hogy a liberális gőg, meghatározó tulajdonsága az ehhez a gondolkodó csoporthoz tartozóknak.

Olvass tovább

Barna Benedek László

UV megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz – ezzel a címmel alkotott első díjas pályaművet Barna Benedek László a 31. Ifjúsági Innovációs Versenyen. A Budapesti Szent István Gimnázium diákja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehette át az elismerést, őt kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Barna úr, természetesen gratulálunk a pályázati sikerhez. Miért fontos a mikroszkópos technikákat a fehérjejelölés több módjával gazdagítani?

– Köszönöm szépen a gratulációt konzulensem és segítőim nevében is. A fehérjék olyan molekulák, amelyeket az élet működtetőinek is szokás nevezni. Fontosságukat az is jelzi, hogy a gyógyszerek jelentős része hatásukat rajtuk keresztül fejtik ki. Az egészséges és betegségekben tapasztalható élettani folyamatok megértéséhez elengedhetetlen ezen molekulák működésének és a sejteken belüli elhelyezkedésének megismerésére. A fénymikroszkóp számára, amely máig is az egyik legfontosabb eszköze az élettani kutatóknak, azonban a fehérjék jelölés nélkül láthatatlanok.

Olvass tovább

A magyar nemzeti tizenegy a Puskás Arénában egy-nullra megverte az angol válogatottat.

Az UEFA tilalma miatt üres stadion előtt kellett volna lejátszani a mérkőzést, arra azonban lehetőség nyílt, hogy 14 év alatti gyerekek – tíz gyerekenként egy felnőtt kíséretével – megnézhessék az összecsapást.

Olvass tovább