Korrupció: SZDSZ-ügyek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke december 10-én az Országházban kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is "tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés". Domokos Lászlónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

-Elnök úr, amint azt a december 10-i előadásában is kiemelte: általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások. Ez szerepet játszhatott-e abban, hogy 2004 után hazánk lemaradt? Mert miközben például Szlovákia évi nyolc, illetve kilenc százalékkal növekedett, a magyar növekedés a gyurcsányi kormányzás alatt a hibahatár körüli egy százaléknál ingadozott.

- Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a korrupció az egész világ alattomos betegsége, és ebben az értelemben nem az kérdés, hogy létezik e maga a korrupció, hanem, hogy mi teszünk ellene. Ahogy az emberi szervezet is akkor képes védekezni a különböző betegségek ellen, ha megfelelően működik az immunrendszere, úgy az állam is akkor képes védekezni a korrupció ellen, ha kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését, kivédését biztosító kontrollrendszerek. Azt kell mondjam, hogy 2010 után egyfajta paradigma-váltás valósult meg ezen a téren Magyarországon. Maga az Állami Számvevőszék is a 2008-as gazdasági válság kitörése után kezdett foglalkozni a korrupció megelőzésének kérdésével, átfogó állami stratégiák pedig 2010 előtt nem is léteztek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország nemcsak a negatív világgazdasági folyamatok tekintetében, hanem a korrupciós veszélyek területén is rendkívül védtelen volt. Rosszul, pontosabban egyáltalán nem működött az immunrendszere.

Ahogy arra a kérdésében is utalt, általános vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés és a fejlődés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban általában lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások, sérül a verseny, és társadalmi krízis alakul ki. Megjegyzem, hogy a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított eredményei ezzel homlokegyenest ellentétesek. A 2018. első félévi makrogazdasági folyamatokról, a Költségvetési Tanács részére készített, néhány hónapja publikált elemzésünk alátámasztja, hogy: stabil és európai uniós szinten is kiemelkedő a gazdasági növekedés, álljuk a versenyt a versenytársainkkal. Bővülnek a beruházások, csökkennek az adók, több pénz marad az emberek zsebében, ennek eredményeként nő a lakossági fogyasztás, továbbá minimális szintre csökkent a munkanélküliek száma. Mindemellett évek óta fegyelmezett és szabályszerű a közpénzekkel történő költségvetési gazdálkodás és javult a közbeszerzések átláthatósága. Mindez egy növekedő és bővülő, nem pedig egy korrupcióval súlyosan terhelt ország képét mutatja.

A konkrét kérdésére visszatérve tehát Magyarország gazdasági növekedésének 2004 után bekövetkezett visszaesése, és a korrupció megelőzésének elhanyagolása között nyilvánvalóan szoros összefüggés volt. Elég csak a 4-es metró beruházás kapcsán történt visszaélésekre, a Magyarországnak akár több százmilliárdos kárt okozható – egyébként elsőként 2010 őszén az Állami Számvevőszék által feltárt – súlyos szabálytalanságokra gondolni. Ezzel együtt a magyar gazdaság, 2009-re kicsúcsosodó mély recessziója, az államcsőd közeli állapot kialakulása több tényezőre volt visszavezethető. Összefoglalva talán úgy lehetne kifejezni, hogy nem volt rend, sem a költségvetési és gazdasági folyamatokban, sem a korrupció megelőzése terén. Többek között ezért is hangsúlyoztam 2010 júliusában, amikor az Országgyűlés megbízott az Állami Számvevőszék vezetésével, hogy a rend az, ami értéket teremt.

- Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés. Hogyan lehet ezt a főleg adminisztratív folyamatot segíteni korrupcióellenes közgondolkodás kifejlesztésével?

- 2010-ben valódi szemléletváltásra volt szükség. Egy zavaros, átláthatatlan helyzetből hozzá kellett kezdeni a rendrakáshoz. Mindenekelőtt a fejekben kell rendet tenni. Ezért rendkívül szisztematikusan hozzáláttunk az integritáskultúra, az etikus közpénzfelhasználás terjesztéséhez. Egy szervezet integritása a legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a szervezet azok szerint az értékek szerint működik, amelyeket a társadalom elvár tőle. A legnyilvánvalóbb elvárás az, hogy a szervezetnek a törvényben meghatározott értékek szerint kell működnie. Az egyén szintjén pedig Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnök-asszonyát idézném, aki nagyon frappánsan úgy fogalmazta meg egyszer, hogy az integritás azt jelenti, hogy akkor is helyesen, az etikusság elvei szerint és a szabályoknak megfelelően cselekszem, ha senki sem lát. Mindez azt jelenti, hogy az integritás a köz szolgálatának legfontosabb alapelve. E nélkül nem képzelhető el jól irányított állam.

Az Állami Számvevőszék a holland számvevőszék közvetítésével ismerkedett meg a szervezeti integritás értékelésének és megerősítésének módszerével, és erre a módszerre alapozta saját integritási projektjét. A számvevőszékeknek ugyanis kettős feladatuk van a szervezeti integritás kultúrájának terjesztésében: egyfelől nekik maguknak kell példamutató szervezetté válniuk, másrészt az ellenőrzési hatókörükbe tartozó szervezetek integritásának erősítését is elő kell mozdítaniuk.

Az Állami Számvevőszék 2011-től kezdődően hét éven keresztül minden évben felmérte a magyar közszféra integritásának helyzetét. 2011-ben még alig több mint ezer költségvetési szerv töltötte ki és küldte vissza önként a felmérés kérdőívét. A résztvevők száma folyamatosan emelkedett és 2017-ben már meghaladta a 3300-at. E szervezetek foglalkoztatják a magyar költségvetési szervek dolgozóinak több mint hatvan százalékát. A számok azt mutatják, hogy az integritás szervezeti kultúrájának megteremtése, és ennek révén a korrupció, illetve a közérdeket sértő egyéb helytelen magatartások megelőzése a magyar közintézményi vezetők többségének célkitűzése lett. Nem akarom ezt a sikert egyedül az Állami Számvevőszéknek tulajdonítani, hiszen 2011-től kezdődően szoros együttműködés alakult ki a magyar alkotmányos intézmények között. Ennek kiindulópontját az az együttműködési nyilatkozat jelentette, amelyben – az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a Kormányt képviselő közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész nyilvánosan is elkötelezték magukat az integritás szervezeti kultúrájának erősítése mellett. A nyilatkozathoz később az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a belügyminiszter, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Közbeszerzési Hatóság vezetője is csatlakozott.

A december 10-én, az Országházban megtartott idei éves találkozónk arról győzött meg, hogy az Állami Számvevőszék szakmai kezdeményezése alapján 2011-ben létrejött intézményközi együttműködés működik. Az összefogásunk minden tagja – a saját alkotmányos keretei között – célzott, és eredményes lépéseket tett és tesz a korrupció megelőzése, visszaszorítása érdekében. A legfrissebb zárszámadási ellenőrzésünk tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy Magyarországon a hatalmai ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez. Ez mutatják az ellenőrzési megállapításaink. Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés. Megerősödött a közszféra integritása. Az elmúlt években végbement az a szemléletváltás, amelynek eredményeként a magyar társadalom, az adófizető állampolgárok, nagyobb biztonságban érezhetik magukat a közügyeik intézése, vagy a közszolgáltatások igénybevétele során. Ma már működik a közszféra immunrendszere, nagyobb esély van a korrupciós helyzetek megelőzésére.

-Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. 2004 augusztusában Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a Népszabadságban leplezte le a kormánykoalíciós pártot, bejelentve: "Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel." Akkor némák maradtak a ma harsány civil szervezetek, nem lépett az akkori legfőbb ügyész. Hogyan segíthetné a korrupcióellenes kultúra kiteljesedését, ha ennek a politikatörténetileg egyedülálló bejelentésnek a hátterét ma, 14-15 évvel később megvilágítanánk, testületileg hallgatnánk meg a volt miniszterelnököt, illetve az SZDSZ akkori elnökét?

- Kapcsolódva az előző gondolatmenethez, határozottan kijelenthető, hogy – ellentétben a különböző percepciókon, egyoldalú véleményeken alapuló, nem ritkán politikai indíttatású támadásokat leplező tanulmányokkal – Magyarországon, a magyar közszférában 2010 óta erősödik a korrupciós helyzetek megelőzését célzó fellépés. Amint azt említettem ez 2010 előtt nem volt így. A 4-es metró beruházás, vagy a BKV korrupciós botrányai mind-mind azt mutatják, hogy rendezetlen viszonyok voltak akkoriban. A múlt bűneinek feldolgozásához, az ÁSZ annyiban tud hozzájárulni, hogy ellenőrzéseket végez, és tényszerű megállapításokat tesz. Az egykori SZDSZ esetében például az ÁSZ tárta fel, hogy párt több százmilliós adósságot hagyott maga után, ugyanis a párt megszűnésekor gyakorlatilag az adófizetőknek kellett helyt állniuk az államilag támogatott hitellel megvásárolt pártingatlanok után. Ez egy máig le nem zárt probléma, ami szorosan kapcsolódik a közpénzek etikus és integritáselvű felhasználásához. Nem megkerülve a kérdését tehát úgy gondolom, hogy a múltban történt események tényszerű feldolgozása hozzájárul a hasonló, veszteségeket okozó helyzetek elkerüléséhez.

Fontos ugyanakkor mindig azt vizsgálni, hogy honnan, hová jutottunk el. A politikai pártok pénzügyeivel, finanszírozásával kapcsolatban Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja, a GRECO 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésében arra tett javaslatot, hogy: „az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is”. A nemzetközi felvetéseknek – valamint az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatainak is következtében – 2010-től a magyar Országgyűlés több ütemben szigorította a pártok ellenőrzésének jogszabályi környezetét, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírásokat. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a politikai pártok ellenőrzésének magyarországi gyakorlata egyértelműen szigorodott az elmúlt években, ami az ÁSZ ellenőrzési módszereit és gyakorlatát is meghatározza. A magyarországi ellenőrzési gyakorlatban, illetve az ÁSZ tevékenységében történt előrelépést a GRECO is megerősítette, a 2015-ös jelentésében már azt írta, hogy: „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén”. Ez is megerősítése annak, hogy az elmúlt években sikerült előrelépni, nemcsak a korrupció megelőzése, hanem a pártfinanszírozás átláthatósága és ellenőrzése területén is.

Tags:
© 2019 PrésHáz

Please publish modules in offcanvas position.