A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–22. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték meg Nándorfehérvár várát (a mai Belgrádot) II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 12 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 21-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a Szilágyi Mihály 7 ezres serege által védett várat. Az addig 12 ezer fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból, és Kapisztrán János ferences szerzetes irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a török hadseregre, melyet időközben pestis és ellátási nehézségek is sújtottak.
A csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény
világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. III. Kallixtuszpápa pápa
augusztus 6-án szerzett tudomást a kereszténység e természetfölöttinek látszó
győzelméről a pogány betolakodókon, így 1457-től erre a napra tette a Krisztus
színeváltozása ünnepét.
Röviden: A 14. és 15. században rendkívüli gyorsasággal terjeszkedő Oszmán
Birodalom élére 1451-ben II. Mehmed szultán személyében becsvágyó és
tehetséges uralkodó került. Uralkodása második évében Bizánc elfoglalásával 1452
méltó fővárost adott birodalmának, megszilárdította európai helyzetét, és
a hadsereg és a közigazgatás jelentős átalakításába kezdett. A keresztény Europa
nem védte meg Bizáncot.
Az ősi oszmán nemzetségek háttérbe szorításával a birodalom vezető posztjaira
csak tőle függő közembereket nevezett ki, amivel biztosította a birodalmon
belüli abszolút uralmát, és megteremtette a további terjeszkedés alapjait. Hadserege
– magjában mintegy tízezer janicsárral ( kesöbb a hódolt területekröl származo
gyerekkel töltötték fel, negyvenötezer szpáhival és az újonnan megszervezett
tüzérséggel (Velencétöl kapta az ágyukat!)– a 15. század közepén szervezettégét és
harcértékét tekintve még a kor európai hadseregei fölött állt.
1526 augusztus 29.-n a mohácsi vésszel Magyarország elvesztette függetlenségét.
1541-ben háromrészre szakadt az ország és következett a 150 éves török uralom.
Az orszag lakosainak száma 150 éven keresztül stagnélt, vidékek néptelenedtek el.
Ma a töröverö Hunyadi Jánosra emlékezve az emlékére felállitott Hunyadi-
szobor Pécs belvárosában, a Széchenyi tér délkeleti oldalán található. Az
egyszerű mészkőtalapzaton álló Hunyadi Jánost ábrázoló bronz
lovasszobrot Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész készítette. Hunyadi
János halálának 500. évfordulóján, 1956. augusztus 12-én leplezték le.
Makovitzky József