Egy évszázaddal ezelőtt írta le René Guenon francia filozófus azt a mondatot, hogy „Az emberiség elsötétedése a felvilágosodással kezdődött”.
Az ibériai áramszünet után úgy tűnik, hogy a szellemi elsötétedés után most már a fizikai értelemben vett elsötétedés következik, amelynek oka az, hogy a „dekarbonizáció” érdekében nap és szél erőművekkel akarunk áramot termelni.
A „dekarbonizáció” pedig azért fontos, mert a széndioxid nem csak szennyezi a levegőt, de katasztrofális mértékben melegíti az éghajlatot, hiszen az iparosodás kezdete óta is már csaknem másfél fokkal lett melegebb.
Csakhogy az iparosodás kezdete az 1600-as évszázadban volt. Ez volt az elmúlt 10 ezer éve leghidegebb évszázada, amikor több mint 2 fokkal volt hidegebb, mint a 10 ezer éves átlag, és ehhez képest van most másfél fokos melegedés. Pedig volt már sokkal melegebb is, és nem történt katasztrófa. A Római Birodalom virágkora idején olyan meleg volt, hogy az Alpokban elolvadtak a gleccserek, ezért Hannibál zöld mezők és lombos fák között kelhetett át a hágókon.
Ami pedig a széndioxidot illeti, az iskolában is tanítják, hogy minden élelmiszer – közvetlenül vagy közvetve – a növényi fotoszintézisből származik, amihez széndioxid kell. A levegő széndioxid tartalma 400 ppm (0,04%), ami azt jelenti, hogy atmoszférikus nyomáson egy köbméter levegőben kb. 780 milligramm széndioxid van. Nagyobb tengerszint feletti magasságban a levegő ritkul, ezért egy köbméterben kevesebb a levegő és kevesebb a széndioxid. Ha a köbméterenkénti széndioxid tartalom 380 milligramm alá csökken, megszűnik a fotoszintézis. Ha csökkentjük a levegő széndioxid tartalmát, a hegyekben alacsonyabbra tolódik a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek felső határa, ezzel csökken a termőterület, és a megmaradó területeken is csökkennek a terméshozamok.
Ami pedig az éghajlat évmilliók óta tartó szüntelen változásait, átalakulásait illeti, az a Teremtő kifürkészhetetlen akaratából továbbra is szakadatlanul folyamatban van, akár dekarbonizálunk, akár nem.
Inkább követni kellene az őseink példáját, akik mesterséges intelligencia hiányában a saját józan paraszti eszüket használták gondolkodásra, ezért igyekeztek alkalmazkodni az éghajlat változásaihoz, és nem várták el, hogy az éghajlat alkalmazkodjon hozzánk.
További részletek itt olvashatók:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8243
Héjjas István
Kép: pixabay