Avery, Oswald Theodore: Halifax, Kanada, 1877. okt. 21. – Nashville, Tennessee, USA, 1955. febr. 20.
Avery nevéhez kapcsolódik,hogy 1944-ben kimondta,hogy az öröklődő anyagot nem a fehérjék hordozzák, hanem a dezoxiribonukleinsav (DNA – magyarul DNS ).
Kanadai születésű amerikai bakteriológus, orvos. 1904-ben fejezte be orvosi tanulmányait a New York-i Columbia Egyetemen, ezután néhány évig orvosi praxist folytatott, majd kutatólaboratóriumokban dolgozott, pályájának leghosszabb időszakában a New York-i Rockefeller University Hospital-ban. Elsősorban baktériumok szaporodását kutatta. 1943-ban emeritus státuszba került, de kutatómunkáját a laboratóriumban továbbra is folytatta. Munkájának úttörő jelentősége volt a molekuláris biológia megteremtésében.
Legfontosabb felfedezését 67 éves korában, 1944-ben tette, amikor kimutatta, hogy az öröklődő anyagot nem a fehérjék hordozzák, hanem a dezoxiribonukleinsav. Ez a felfedezés teremtette meg az alapot Watson és Crick későbbi, korszak- alkotó felfedezéséhez. Habár Averyt többször is felterjesztették Nobel-díjra, azt sohasem kapta meg.
Avery kísérlete előtt nem volt világos, hogy melyik anyag a genetikai információ hordozója. Általában a fehérjéket részesítették előnyben, mivel mindenütt jelen vannak a sejtben, és részt vesznek minden anyagcsere-funkcióban. A DNA, amely szintén nagy mennyiségben van jelen a kromoszómákban, kevésbé tűnt alkalmasnak örökítő anyagnak, mivel csak négy különböző nukleotidból áll : Adenin(A), Cytosin (C), Guanin (G), Thymin(T).
A teljes anyag.
Kép: Avery – bibalex.org