Jobban oda kellett volna figyelni rá

Budapest, 2024. augusztus 22. Életének 86. évében elhunyt Berczelly István Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló mûvész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mestermûvésze 2024. augusztus 21-én. A felvétel Berczelly Istvánról Pilisszentlászlón készült 2020. szeptember 16-án. MTI/Cseke Csilla

– I.M. Berczelly István- 

A Média rövid hírben közölte: Életének 86. évében szerdán elhunyt Berczelly István Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze. A Magyar Állami Operaház Berczelly Istvánt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek

Mintha csak ennyi lenne egy nagy karrier: kipipáljuk és kivezetjük a nagyok sorából!

Nekem személyes kapcsolatom miatt sem ennyi. Ő a legnagyobb zsenik közül való, nagybátyám, Széki Sándor barátja, szinte testvére, az opera színpadán legelső kollégája.

Különös és teljességgel egyedi kapcsolatunk onnan ered, hogy ő is a  Csokonai Színház tagja volt (1965-től), ahol első jelentős szerepe a Don Giovanni volt.

Egerben, mikor meghívásomra egy Széki Sándor-est kapcsán fellépett,  az est koordinátora felvezetőjében felelevenítette Berczelly korábbi vallomását: „Sokáig kaptam nagy szerepeket, de egy idő után ezek száma egyre csökkent. Néha azt kérem az esti imámban, hogy már ne legyen hangom, mert akkor nem sajnálnám, hogy nem énekelek. Talán egy szerep van még, amit megpróbálnék...

Átgondolást érdemel, hogy mi volt az oka ennek. Egy ekkora értékre, ilyen rendkívül értékes hangra az Operaháznak jobban oda kellett volna figyelnie! Az intézmény egymást váltó igazgatói talán fel sem ismerték az ő tehetségét vagy talán nem is akarták felismerni.

Berczelly egy korábbi interjújában vallja: Mesterségem a hangom. Ezt mindenki nagy tisztelettel fogadta, mert az áriája alatt felforrósodott a terem. Ugyanebben a dokumentumfilmben körülnéz és szinte suttogva mondja: az Operában én vagyok a legidősebb aktív énekes…. Ezt nem érezheti senki, kedves művész úr! Mert hangerőben és fizikai erőben egyaránt példázatos, amit tesz 70 év felett is.

Barátjáról, nagybátyámról, Széki Sándorról így vall Az évszázad hangja: Széki Sándor könyvemben (2013):

BERCZELLY ISTVÁN:AZ OPERAHÁZNAK JOBBAN KELLETT VOLNA VIGYÁZNI RÁ

1968-ban hallottam először énekelni Széki Sándort az Operaházban, próbaéneklésen. Feltűnt nekem egy gyönyörű, különlegesen gyönyörű, erőteljes hősbariton hang. Nagyon hasonlított az egyik legnagyobb magyar énekes, Fodor János hangjára.

Azonnal felvették magánénekesként a társulat tagjainak sorába. Ő is sokáig kapott nagy szerepeket, de egy idő után ezek száma egyre csökkent és mind kisebb, míg végül már csak  epizód szerepeket kapott, epizód szereplőként lépett színre. Átgondolást érdemel, hogy mi volt az oka ennek. Egy ekkora értékre, ilyen rendkívül értékes hangra az Operaháznak jobban oda kellett volna figyelnie! Az intézmény egymást váltó igazgatói talán fel sem ismerték az ő tehetségét vagy talán nem is akarták felismerni. Részben ő is oka ennek a lefokozásnak, de csak részben, mert nem volt elég gondos ápolója ennek a különleges kincsnek, rendkívüli hangadottságának.

Az emberi-baráti kapcsolatok ápolása nála mindenek felett állt, s érdekmentesen tudta ápolni azokat, minden szándék nélkül tartotta kollégáival a kapcsolatot. Őszinte, igaz szeretettel hívta és fogadta vendégeit szentendrei „tanyáján”.

Élete utolsó, nehéz időszakában, amikor igazán szüksége lett volna baráti, lelki támaszra, a legtöbb „jó barát” elmaradt. Én mellette maradtam és maradok mindörökké. Utolsó kívánsága az volt, hogy fiával törődjem. Ez a kívánsága megvalósult, mindmáig barátságban élünk.”

Nos, Berczelly Istvánról is elmondhatjuk: AZ OPERAHÁZNAK JOBBAN KELLETT VOLNA VIGYÁZNI RÁ, és nekünk is jobban kellett volna vigyázni rá.

Gyakran találkoztunk az Operaház előadásai előtt, amikor büszkén mutogatta legújabb sport autóját, majd beterelt a legelőkelőbb páholyba, hogy nagy ívű Wágner szerepét megcsodáljam. 

Legfontosabb alakításai közé tartozott Luna gróf (A trubadúr), Renato (Az álarcosbál), Zakariás (Nabucco), Főinkvizítor (Don Carlos), Hermann (Tannhäuser), Wotan (A nibelung gyűrűje), Hans Sachs és Pogner (A nürnbergi mesterdalnokok), A kékszakállú herceg (A kékszakállú herceg vára), Gara Nádor (Hunyadi László) és Háry János szerepe.

A Kossuth- és Liszt-díjas, érdemes- és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze, az operairodalom számos basszbariton szerepének előadója,  nyolcvanöt éves volt. 

Családom igaz barátja volt, ezzel az átható érzéssel búcsúzom tőle.

Szíki Károly

 

Kép: Életének 86. évében elhunyt Berczelly István Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze 2024. augusztus 21-én. A felvétel Berczelly Istvánról Pilisszentlászlón készült 2020. szeptember 16-án. MTI/Cseke Csilla

 

Berczelly Istvánt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti

Berczelly István Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját és mesterművészét a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

Berczelly István életének 86. évében szerdán hunyt el.
Berczelly István énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányítása alatt végezte, 1965 és 1970 között a debreceni Csokonai Színház tagja volt, ahol első jelentős alakítását Mozart Don Giovannijaként nyújtotta.
A közleményben kiemelik: a Magyar Állami Operaházba 1970-ben szerződött és haláláig tagja volt. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős bariton és basszus szerepét énekelte. Generációjának egyik legjelesebb Wagner-interpretátoraként tartják számon.
Legfontosabb alakításai közé tartozott Luna gróf (A trubadúr), Renato (Az álarcosbál), Zakariás (Nabucco), Főinkvizítor (Don Carlos), Hermann (Tannhäuser), Wotan (A nibelung gyűrűje), Hans Sachs és Pogner (A nürnbergi mesterdalnokok), Kékszakállú herceg (A kékszakállú herceg vára) és Háry János szerepe.
Berczelly István számos elismerésben részesült, Sudlik Mária-emlékdíjat, Gundel művészeti díjat, Melis György-díjat, Bartók-Pásztory-díjat valamint Oláh Gusztáv-emlékplakettet és Székely Mihály-emlékplakettet kapott.
A művészt 1987-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2020-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1996-ban Magyarország Érdemes Művésze, 2006-ban Magyarország Kiváló Művésze címet vehetett át, 2001 óta a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2010-től a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – közölte a minisztérium.

MTI