Csank

Már nincsenek nagy álmaim – Egy félidő negyede a mesteredzővel

Új csillaggal bővült az Egri Csillagok Sétánya az Érsek utcában, most a 11. díszkövet avatták fel. Ezúttal művészet kategóriában avattak csillagot. Eddig ebben a kategóriában Kovács Kati, Törőcsik Mari, Tordai Teri és Koltai Lajos kapott díszkövet. A 11. díszkövet 2024-ben Kautzky Armand, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész kapta. Kautzky Armandnak  az elismerést az Eger Sikeréért Egyesület ítélte oda, melynek  maga a Kautzky Armand alapító tagja.

Ezen a meghitt ünnepségen vett részt Csank János, akinek nevét a 10. csillag is hordozza. Csank János,  az egyik legtekintélyesebb magyar edző, 1946-ban született Ózdon. A  77 éves szakember nyert a csapataival két bajnoki címet, egy Magyar Kupát, és 19-szer szövetségi kapitányként irányíthatta a magyar válogatottat is. 

Kérdéseimre készségese válaszolt. Beszélgetésünk mi másról szólt volna, mint a fociról, róla, pályájáról, s mindenek előtt az EB-n nem tündöklő magyar csapatról.

Kicsit tartottam a Svájc elleni mérkőzéstől, mert túl nagynak éreztem a csapattal szemben támasztott elvárásokat. Aztán nagyjából az lett, amit vártam

Hogy mi történt tizennégy meccses veretlenség után? Egyszerűen annyi, hogy  a vágyak elszálltak a valóságtól. Nem volt annyi a csapatban, mint elvártak tőle a szurkolók.  Nekik  semmi sem lehetetlen, őket nem érdeklik a realitások. Több volt a 14 meccsben a szerencsefaktor, mint a nagy foci. A szerencse pedig éppen a focipályán a legforgandóbb. Attól is függ, ki mikor milyen napot fogott ki, hogy a labda bemegy vagy nem .

Hogy túlterheltség, meg izomsérülés annyi szakember kíséretében, s a világ focistái tömegével sérülnek meg., hogy mitől van ez így? Azt nem tartom rossznak, hogy személyi edző, meg minden karika van, de jobb lesz ettől a játékosoknak az állapota? Én mindig a mi korunk kondíciótényezőivel hasonlítom össze a mait, s be kell vallanom, nem vallottunk  szégyent.

Ez persze egy más világ, más módszerek, hatalmas daráló a foci. Mondják: kitaláltunk olyan csodajátékot, felállást, hogy az teljesen eredeti! Most a háromvédős felállást forszírozzák mint csodatalálmányt! De ember, állj meg és nézz vissza, mi évtizedekkel ezelőtt már ezt játszottuk! És mire mentek vele, ha öten jönnek rá a 3 védőre?

Nincsenek csodák, csak spekulációk.

Hogy a kiscsapatok most előreléptek? Meddig tart ez? Az első meccseken lejátsszák őket a pályáról. Szerencséjük volt. Mint mondtam, a fociban fő tényező a szerencse, hogy bemegy az a labda vagy nem! Ha bemegy, megy a meccs, ha nem, akkor csak topogás van. mi  a fordulópontokból a legtöbbször jól jöttünk ki, de a futballban előbb-utóbb mindig megfordul a szerencse, ahogyan a svájciak ellen is történt. Voltak előjelek, amikor gondolkodni kellett volna. Ilyen volt például  az írek elleni meccs,  amikor egy rendkívül gyenge csapattól kikaptunk. Azt hittem, utána helyrebillennek a játékosaink, de a svájciak ellen ott folytattuk,  ahol az ír kudarcnál abbahagytuk. Hogy lehet az, hogy az első gól megfogta a focistáinkat és valósággal pánikba estek? Hiszen végig benne kell lenni a meccsben, mert az utolsó percben is egyenlíthetsz. Döbbenettel figyeltem a további meccseinket is, hogy gyakran több védő mozgott a tizenhatoson belül, mégis voltak őrizetlen csatárok. Miből ered ez a rengeteg helyezkedési hiba?

 Nem örülök annak, hogy a sikertelen szereplés alapvetően meghatározza az ország labdarúgásban a hangulatot.

A németekkel nem vagyunk egy súlycsoportban, aki ezt másként hiszi, az nincsen tisztában a realitásokkal. Én megpróbáltam volna levenni róluk a felesleges terhet. Ha ezt levette volna a kapitány stábja, akkor jobb meccseket játszottunk volna.

A játékos feladata pedig mindenkor az legyen, hogy ne felejtse el: hogy a futball játék. Merje megcsinálni azt, ami az eszébe jut. Most, hogy kijutottak az EB-re, csak egy dolguk lett volna: élvezzék, hogy  fontos meccseken játszhatnak, azt pedig vidáman, felszabadultan és bátran, mert abból sok jó kisülhet.

Hogy mire vagyok büszke? Arra például, hogy az első osztályban aktív vezetőedzők közül nálam csak Garami József rendelkezik több mérkőzéssel. Az 1945 utáni edzők közül pedig az élvonalbeli mérkőzésszámot illetően edzőként Garamin kívül csak dr.Lakat Károly és Kovács Ferenc előz meg. Eredményeim elismerve Vác városa, miután a város csapata az 1994-es magyar bajnoki címet megszerezte, hogy díszpolgárrá avatott. És büszke vagyok arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség mesteredzői címet adományozott nekem. Nem mellékesen rólam nevezték el Tarpán a Sportcsarnokot, s hogy itt, Egerben, a csillagok utcájában a 10. csillag én vagyok.

S hogy valami érdekeset mondjak neked, Tiszaföldvár szülöttjének, friss hír: Földvár előrelépett és nekik adták meg az NB III-as lehetőséget. Látom, ez meglep. A TISE Békéscsabáról visz el 2 játékost, hogy erősítsék a városod csapatát. Hogy honnan tudom ezt? A békéscsabai eseményekben naprakész vagyok, mert a szívem ott is dobog, hiszen a viharsarki városban játszottam 1986-89-ig.

Már nincsenek nagy álmaim.  77 éves vagyok, Ózdon élek, egyedül. Sosem akartam megnősülni, így gyermekem sincs, de gyermekem igazában a labdarúgás lett. Ma már senki sem kér tőlem tanácsot, elfelejtettek. Nem hívnak fórumokra, kiestem a figyelem határán kívülre. Labdarúgó kapus voltam, még ma is szeretem ezt a munkát, mert a kapus mindenütt őrt kell álljon. Az életemben is kapus vagyok, nem akarom, hogy bárki bejusson, akit én nem szeretnék.

Szíki Károly