Szent magyar nők napja – Piroska

Azért kell keresnünk Piroska magyar királylány és császári férje pompás 12. századi, kortárs mozaik-ábrázolását a Hagia Sophia egykori császári fő keresztény templomban, az eredetileg a falakat teljesen beboríó mozaikképek között, mert 1453 óta már nem keresztény templom, és örülnünk kell, hogy az Isztambulban ma is tisztelt Iréné császárnő és férje portréját a muzulmánok is merőrizték – rögzíti Prokopp Mária professzor.

 

Könyves Kálmán a bizánci kapcsolat erősítéséért Szent László lányát, Piroskát a bizánci császárhoz adta feleségül. A lány Iréne néven lett az ortodoksz kereszténység szentje. Prokopp Mária művészettörténészt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, Szent László lánya Bizáncban császárné lett. Mi mai magyarok miért lehetünk büszkék a szentté vált magyar nőkre?

 

– Mert élték a Kereszténység főparancsolatát, a feltétel nélküli Isten- és ember szeretetet ! – amit az akkor már több száz éves keresztény európai államok NEM tudtak ilyen magas fokon megvalósítani, főképpen nem a királyi családokban. Ezért NAGY példa volt a Magyar Királyság első uralkodóháza, az Árpád-dinasztia, a keresztény életvitelében is Európában.

A szent magyar királylányok sorát Skóciai Szent Margit (1045-93), Szent István unokája nyitotta meg, ő III. Malcolm skót király felesége volt (1069 -93), aki felvirágoztatta Skóciát. Edinburgh minden éveben ünnepi megemlékezéssel köszönti őt.

A teljes anyag.

Kép: magyarkurir.hu