Megalakult az Energia21 kezdeményezés, cél a zöld energiára való átállás – adta hírül november 16-án az MTI. Erről kérdeztük Dr. Járosi Mártont, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét.
– Elnök úr, a kezdeményezés deklarált célja, hogy támogassa és felgyorsítsa Magyarország zöld energiára való átállását. Mi a véleménye erről ?
– Amikor ezt a zöld propaganda nyilatkozatot olvastam, Illyés Gyula Bartók-versének halhatatlan sora jutott eszembe: „Mert növeli, ki elfödi a bajt.”
Ez a kezdeményezés, ami inkább a rossz folytatása, ennek tipikus példája. A hibás hazai energiapolitika, kiemelten a villamos energetika égető problémáinak elfedésére szolgál. Arra buzdít, hogy a káros energiapolitikát támogassuk, a rossz folyamatokat tovább gyorsítsuk. Ez ahhoz hasonló, amikor tűzoltás helyett a tűz szítására buzdítanak.
– Pedig a nyilatkozatot szakemberek fogalmazták.
– Szerintem csak annak gondolják magukat. Köztük vannak azok a leváltott volt minisztériumi vezetők is, akik 2018 után a klímaizmus, a dekarbonizációs energiapolitika hirdetői és megvalósítói voltak. Ezért a hibás politika megvalósításáért és következményeiért őket felelősség terheli. Most ezt folytatják propagandistaként.
– Kérem foglalja röviden össze, miért hibás a magyar energiapolitika.
– Az energetikának valójában semmi köze az ún. klímapolitikához. Ennek ellenére a klímavédelem maszlagját rátolták az energetikára. Az energetikai „vészhelyzet” az EU hibás dekarbonizációs ideológiára alapozott energiapolitikájában gyökerezik. Erre alapozva 2018-tól a hazai energiapolitika rossz irányba fordult. Ennek következménye, hogy nagy kihasználású erőművek nem, csak ún. „naperőművek” létesültek. A hazai villanyellátás csak jelentős importtal tartható fenn, ami a kialakult helyzetben különösen bizonytalanná vált:
A következményeket a 2022. évi hazai villamos energia-fogyasztás forrásainak szerkezete mutatja:
Az atomenergia kereken 1/3 rész, az import egy másik 1/3 rész. A földgáz 18 %, a szén (lignit) 7 %. A megújulók, összesen 15 %, amiből a napelemparkok és a lakossági PV-k összesen 9,8 %. Ez a hazai helyzet, ide jutottunk. Az ábra látványosan szemlélteti, hogy importra és az időjárásfüggő naperőművekre nem lehet alapozni a villanyellátást. Vagyis téves az a minisztériumi kijelentés, hogy 2030-ra villamos energiából önellátóak leszünk.
– Milyen lenne a jó energiapolitika, vannak-e javaslataik?
– Társulatunk helyzetértékelését és javaslatait az Energetika a klímaizmus fogságában c. tanulmány tartalmazza, amit tömören úgy foglalhatunk össze, hogy gyökeres irányváltásra van szükség az energetikában. Ennek főbb tézisei a következők. Ideológiai helyett természettudományi alapú energetikát kell gyakorlatba ültetni. Stratégiát csak kipróbált megoldásokra szabad alapozni. A termelői kapacitás hiányát mérsékelni kell. A naperőműves fejlesztéseket — a helyi igényre méretezett lakossági napelemek kivételével — le kell állítani. Vissza kell térni a 2011. Nemzeti Energia Stratégia önellátásra törekvő (atom, lignit, megújulók) koncepciójához. Fontos az oroszországi energetikai kapcsolatok őrzése, a keletiek fejlesztése. Paks 1 üzemidő hosszabbítása, Paks 2 megvalósítása elengedhetetlen. Paks 2 a Paks 1 bővítése, együtt: Paksi Atomerőmű. A hazai lignitvagyon hasznosítása, a Mátrai Erőmű fejlesztése. A rendszer szabályozási feladatokra hazai tulajdonú gázerőművek és szivattyús energiatároló létesítése. Dunai vízlépcsők létesítése energiatermeléssel. Szükséges az energetikai és „klímavédelmi” kérdésekben a félretájékoztatott lakosság felvilágosítása.
M. P.