Hatalmas profitot zsebelhet be a következő években a nyugati hadiipar, rengeteg ukrán és orosz katona fog meghalni, a háború vége a beláthatatlan időre tolódott ki – állapíthatjuk meg a vilniusi NATO-nyilatkozatból. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, a NATO-vezetők a háború befejezését ahhoz a feltételhez kötik, hogy Oroszország vonja ki haderejét Ukrajnából, és adja vissza a Donbászt és a Krímet. Rögzíthetjük-e, hogy ez a feltétel újabb több tízezer ukrán és orosz katona halálát jelenti a vilniusi atyák bőszültsége miatt?
– Cinikus hozzáállás ez, mert egyértelmű, hogy a NATO nem akar harcolni, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a háború ne érjen véget. S igen, egy anyagháborúban a katonák tömegével halnak. Méghozzá addig, amíg az egyik, vagy mindkét oldalon végképp el nem fogy az élőerő. Ezt támogatni, ráadásul ezzel párhuzamosan valamiféle morális felsőbbrendűséget hirdetni meglehetősen álságos dolog.
Azzal nem lehet takarózni, hogy az oroszok nem vonulnak ki, ezért folytatni kell a háborút. Ez csupán annyit jelent, hogy nem akarunk békét. Legalább az ukránok felfoghatnák, hogy semmit nem ér a terület visszaszerzése, ha közben pusztul a lakosság. Az életek megmentését szem előtt tartva az egyébként szomorú realitásokat figyelembe vevő kompromisszumot kellene kötni. De ennél most úgy látszik, fontosabbak a geopolitikai, a gazdasági érdekek.
A teljes interjú.
Kép: Stoltenberg – wgcu news