A 23. Körös-völgyi Sokadalom és a Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitó ünnepségén Gyulán Elek Tibor, a Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetője aláhúzta: a teátrumot mindig a hagyományok létrehozása, éltetése és megújítása jellemezte. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Színigazgató úr, a mai világban miért a megújításra kell a hangsúlyt helyeznünk, ha a hagyományokról szólunk?
– Nem tudom, hogy a megújításra kell-e helyeznünk a hangsúlyt, én általában az értékes hagyományok folytatására, tovább éltetésére és a megújítására, illetve új hagyományok teremtésére helyezem a hangsúlyt. A hagyományok egy részének megújítása nyilván azért lehet fontos, hogy igazán élővé, korszerűvé, a mai ember által is átélhetővé válhassanak.
– A Gyulai Várszínház a jubileumi, 60. évadában tart, azaz a teátrum életének csaknem felét a pártállamban töltötte. Akkor keletkezett-e olyan érték, hagyomány, amelyet ma föl kell elevenítenünk, miért?
– A kezdeti évtizedekben a Gyulai Várszínház leginkább a történelmi tematikájú darabok és a kortárs magyar szerzők ősbemutatóinak egyik fontos helyszíne volt. Ez egy olyan hagyomány, amely nem véletlenül teremtődött, hiszen a vár belső és külső környezete látványosan kínálta magát a történelmi tematikájú darabok számára, s kínálja ma is változatlanul, miközben a történelem és a történelmi témájú művek iránt is van egy újabb keletű érdeklődés. A kortárs magyar szerzők műveinek bemutatása pedig mindenkor aktuális feladat, hiszen a színház nélkülük elképzelhetetlen, velük, az ő műveik által is válik aktuálissá, izgalmassá, maivá.
– Augusztus első hetében immár 6. alkalommal Önök megszervezik az Erdélyi Hetet. Ezek a napok hogyan érzékeltetik, hogy a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig egy és ugyanaz a kulturális főgyökér?
A teljes interjú.
MTI
Kép: MTI/Lehoczky Péter