Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével. A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli. Órákkal később az ENSZ Biztonsági tanácsában az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete, Robert Wood hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi történt. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, míg az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője infantilis módon azonnal Moszkvát vádolta meg a vízierőmű-robbantással, az Amerikai Egyesült Államok illetékesei felnőtt emberként, profi politikai szereplőként, határozottan jelezték, hogy nem tudják kik robbantottak. Mi, mint európai uniós polgárok, miért szégyellhetjük magunkat?
– Erre az ügyre is gondolva azért, mert az alkalmatlan uniós tisztségviselők bennünket, európai polgárokat is képviselnek.
Amikor a nyilvános szerepléseiket politikai elfogultság motiválja, akkor ez azért is bosszantó, mert joggal elvárható lenne, hogy részrehajlástól mentes, tárgyilagos véleményt fogalmazzanak meg olyan kényes és tisztázatlan ügyekről, amilyen Herszonban, a Dnyeper folyónál épült Nova Kahovka-i vízierőmű víztározó gátjának átszakadása. A szocialista Borrell azonnal megnevezte a bűnöst, aki a katasztrófát előidézte, miközben erre nézvést semmilyen biztos információ nem látott még napvilágot.
A teljes interjú.
Kép: europarl.europa.eu