Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, mennyire tekinthető mérföldkőnek a magyar irodalomtörténetben a Toll és szablya – The Pen and the Sword című, a Kairosz által kiadott kétnyelvű verseskötet, ha azt nézzük: az eltelt négy évszázadban alig pár Balassi-költeményt fordítottak le a világ legelterjedtebb nyelvére, s most az Ön munkája révén a költőóriás életműve betörhet az angolszász irodalmi életbe?
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtja át a költői szablyát – Ludányi Ferenc felvételei
– Csak remélni tudom, hogy fordításaim elérik azt a minőséget, hogy értékelhetővé tegyék Balassi Bálint költészetét az angol nyelvű olvasók számára. A mérföldkő megítélésnek az fontos, hogy a kötet valóban elérhető legyen az angol nyelvű területeken. Ezért kell, hogy legyen például olyan külföldi kapcsolatokkal rendelkező képviselő, aki el tudja juttatni a kötetet több egyetemi és nemzeti könyvtárba. Lehet, hogy egy kolléga révén rátaláltam egy ilyenre, de csak idővel fog bebizonyosodni, hogy sikerülte-e. Mivel a költészet népszerűsége, sajnos, mindenütt csökken – ritka kivételekkel –, ezért még sokkal nehezebb feladat Balassi költészetét megismertetni az olvasó nagyközönséggel. Például: Balassi angol kortársa, költő- és lovagtársa, Sir Philip Sidney nagy költőnek számít, Shakespeare után a szonett legnagyobb korabeli angol mestere. De a neve alig ismert az angol köztudatban, hát még a versei!
A teljes interjú.