Svájc a 8,77 millió lakosságával és 41 300 km2 területével a Föld kis országai közé sorolható. A gazdasági teljesítményét (Bruttó hazai termék) és jóléti társadalmát (átlagos évi jövedelem 92 ezer CHF) tekintve azonban az élcsoportban foglal helyet a globalizált gazdaságban. A svájci gazdaság a válságban is stabilabb, mint a többi európai ország.
Az infláció alacsonyabb, mint Németországban és az USA-ban; a 2023-as előrejelzések szerint 2% alatt marad. Recesszió nem téma. Mit tudni a svájci sikerek rejtélyéről? Van, aki öt évet dolgozott a Adolph Saurer cégnél Arbonban fejlesztési vezetőként (cégjegyzői meghatalmazással) és így mélyebb betekitést nyert a gazdasági folyamatokról, mint az átutazó turista.
A svájci gazdaság stabilitása egyáltalán nem a szerencse vagy valami titkos recept eredménye. Az ország nem függ a kőolajtól és a földgáztól, mint a többi európai állam. Az elektromos áram 70 %-át vízerőművek, 20%-át atomerőművek és csak 10 %-át nap-és szélerőművek termelik meg. A gazdasági ágazatok részarányai alkalmazkodnak az ország topográfiájához. A szolgáltatási szektor 74%, az ipari termelés 25% és a mezőgazdaság 1%. Svájc legfontosabb ipari ágazatai a gépipar, a finommechanika, az elektronika, az óraipar, a kémia, a textil, a turizmus a bankok és a biztosító intézmények. Svájc szerény nyersanyagforrással rendelkezik. A legfontosabb ásványkincsei a víz, a kavics, a mészkő, az agyag, a gránit és a só.
Az első tanulság az, hogy a svájciak következetesen kihasználják az országuk természeti adottságait.
Az ország gazdasági erejét a svájci tulajdonú multinaciális óriáscégek és több száz kis- és középvállalkozások adják. Néhány példa szolgál erre szemléletésül.
A világhírű ABB ltd. (Asea Brown Boveri) az energiaellátás és az automatizálás terén működik zürichi központtal.
Az óraipar 700 vállakozással (Swatch Group, Rolex Cartier, Omega, Tissot, Longines, Breitling IWC stb.) látja el a világot az exportslágernek számító luxus órákkal.
Nestlé S. A. a világ legnagyobb élelmiszerkonszern-je 84,343 milliárd CHF forgalommal Vevey-ben.
A vegyipari és gyógyszeripari óriáscégek a bázeli Roche Holding és Novartis 58,323 milliárd CHF ill. 45,642 milliárd CHF forgalommal.
A Coop– és a Migros-konszern a két legnagyobb svájci kereskedelmi üzlethálózat, amelyek bevásárlóközpontokat, áruházakat, éttermeket, gyógyszertárakat működtetnek.
Adolph Saurer AG Arbonban a Bodeni tó partján a legjelentősebb svájci tehergépjármű, katonai és autóbusz- és textilgépgyártó kiváló hírű cég.
A svájci tulajdonú zürichi repülőtér a világ legjobb légikitötőjeként tartják számon a 10-20 millió utast lebonyolító kategoriában.
Stadler Rail AG. Bussnangban vasúti járműgyártó hozzátartozik az 500 legnagyobb svájci vállalkozások között.
UBS (Union Bank of Switzerland) a világ legnagyobb vagyonkezelő bankjainak az egyike.
Természetesen az ETH Zürich Technische Universität is, a rangsorban a legjobb európai műszaki egyetem.
Svájc 5317 kilométer normálnyomtávú vasútvonallal, a világon a legsűrűbb vasúthálózattal rendelkezik.
Az egész gazdaságban dominálnak a hazai tulajdonú vállalkozások. Teljesen hiányoznak a nehézipari létesítmények (bányászat, vas- és acélipar, kohászat, kovácsüzem, autóipar, stb.), amely nagy energia, nyersanyag és tőkeigény jellemzi.
Svájc mégis teljesíti a gazdaságpolitika minden célját évtizedek óta: a teljes foglalkoztatást, a folyamatos mérsékletes gazdasági növekedést, az árszintstabilitást és a külgazdasági egyensúlyt.
A svájci frank árfolyama folyamatosan erősödik az euró és a dollárral szemben.
Az identitásuk nem a nyelvben, sem a vallásban, hanem közös meggyőződésükben gyökeredzik: „egység a sokféleségben“, a „minőség a mennyiség“ helyett. Egy berni iskola falán díszeleg Schiller mondása, amely a sváciak beállítottságát a munkához hűen tükrözi:
„Rastlos vorwärts muss du streben, nie ermüdet stille stehen, willst du die Vollendung sehen“ – (nyugtalanul törekedjél előre, soha sem fáradtan mozdulatlanul állva, akkor meg fogod látni a kiteljesülést).
A második tanulság, hogy az ország tartós gazdasági ereje a hazai vállalkozások teljesítménye és nem a külföldi befektetések eredményezik.
A nemzeti identitás és társadalmi összetartás a közvetlen demokráciába vetett hiten, a regionális autonomián és a politikai döntéshozásban a kompromisszumkészség kultúrján alapulnak. Japán után Svájcban a legkisebb a bürokrácia. Száz foglalkoztatott között a hivatalnokok száma csupán 5-8. Az EU átlag 20 felett van.
2021-es felmérések szerint a svájciaknak (német-, francia-, olasz- és rétoromán-nyelvű) ítélték oda a világ legkifejlettebb emberi tulajdonsággal rendelkező értékindexet. Bár Svájc az államnagyságot tekintve csak a 133. rangot és a lakosság száma szerint pedig csak a 98. helyet foglalja el, mégis a Föld legnagyobb nemzetgazdaságai között a 20. pozícióban található.
A harmadik tanulság, hogy az ország nagyságát nem a területi kiterjedése és a lakosság száma határozza meg.
A svájciakat nem szabad utánozni, de érdemes tanulni tőlük!
A benszülött népeknél elterjedt a szokás az „esőtánc a mágja körül“ segélyt kereső kezekkel az égfelé rimánkodva az esőistenhez, hogy szüntesse meg a vihart és a mennydörgést. Ez a módszer soha sem vált be. Egyesek elkezdtek a síránkozás helyett fedezéket építeni, ahol menedéket találtak a felhőszakadás és a villámcsapás elől.
A harmadik tanulság az, hogy a „panaszkultúra“ nem segít, hanem csak meghosszabbítja a szenvedést!
Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferenc
Térkép: swisscharte.ch