Egyfajta hisztéria előszele csap ki a budapesti Duna-hidak személygépkocsik használatától való eltiltása mögül. Dr. Somogyi János ügyvédnek tett föl kérdéseket a Présház.
– Ügyvéd úr, kik és mit várnak ettől a hídblokád akciótól?
– A budapesti főpolgármester most azzal feszegeti a pofonos láda fedelét, hogy a személygépkocsi forgalmat kitiltja a Lánchídról, sőt már a Szabadsághíd „autómentesítése” is szóba került. Ez az egész vélhetően komoly, mert viccnek nagyon durva lenne. Állítólag a budapestieket akarja majd megkérdezni, megszavaztatni (?) a tiltó rendelkezésének véglegesítéséről. Ezt a módszert ismerjük már az ellenzéki előválasztás gyakorlatából és Sztálin pikírt megjegyzéséből, miszerint a szavazásnál nem az a lényeg, hogy a szavazók kire voksolnak, hanem, hogy ki számolja meg a szavazatokat.
Nem mellékesen a fővárosi hidakat a vidéki autósok is használják, amikor Budapesten autóznak, vagy a vidékiek a főpolgármester úr ingerküszöbét nem érik el? Egyébként is a személygépkocsik közlekedési problémáját majd oldja meg „Azorbán kormány”.
– Kegyelmet adott a „Budaházy-ügy” hét vádlottjának Novák Katalin köztársasági elnök. Hazánkban az államfő az igazságügyi miniszter javaslata alapján adhat kegyelmet. Emlékezetes, hogy Göncz Árpád egy pénzügyi embernek kegyelmet akart adni, de Dávid Ibolya ezt nem tette lehetővé. A Budaházy-ügyről most kiadott közlemény az igazságügyi miniszter ellenjegyzését nem említi. Miért?
– A Budaházy ügy, vagy a Hunnia ügy, vagy még inkább a Magyarok Nyilai-ügy eseményeiről a közvélemény ma már nagyon keveset tud. Az ügyben benyújtott vádirat és az időközben meghozott különböző szintű bírósági ítéletekben írt tényállás szerint 15-16 évvel ezelőtt történt, hogy az „őszödi beszéd” és a 2006. október 23.-ai majd azt követő gyurcsányista rendőrségi attaktok után Budaházy György megalakította a Hunnia csoportot, majd Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereget toborzott és „katonai parancsnokság” irányításával akció csoportokat hozott létre „tizedesek” vezetésével. A vidéki tanyai környezetben történt „kiképzést” követően a hazug, bűnös Gyurcsány kormány eltakarítása céljából akcióba léptek. Pl. 2007. dec. 6.-ai internetes felhívásban figyelmeztették a kormánypárti (MSZP és SZDSZ) képviselőket, hogy senki sem utolérhetetlen és ennek tudatában szavazzanak a Parlamentben. Ezután néhány vidéki „rosszul” szavazó ogy. képviselő házát másnap éjjel támadás érte. A 2008. febr. 10-ei újabb internetes üzenetben arról tájékoztatták az ogy. képviselőket, hogy „ A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a „nem” gomb”. Az akció csoportok műveleti listája túl hosszú , több MSZP- és SZDSZ-pártiroda elleni molotov koktélos támadás, de Hiller István miniszter lakásának ablakán az utcáról pisztollyal is belőttek és Kóka János miniszter épülő házát is molotov koktélos támadás érte, csakúgy, mint Szilvásy György titkosszolgálati (!) miniszter lesencefalui nyaralóját. A molotov koktél mellett futball labdába rejtett pokolgépet is használtak, amit a csoport „vegyésze” készített. Egy ilyen támadás közvetlen kísérlete előtt csapott le az utánuk hónapok óta lázasan nyomozó rendőrség, tetten érve az akció csoportot.
Budaházy György a mai napig koncepciós pernek tekinti az ellene folyó büntető eljárást és már 2011-ben kegyelmet kért Schmitt Pál köztársasági elnöktől, de nem kapta meg. A büntető eljárásban feltárt tényekkel, tanúvallomásokkal és vádlotti beismerő vallomásokkal bizonyított eseményeket nem ismerő (köztük köztiszteletben álló személyek), vagy a cselekményeket hazafias kiállásnak, bátor tettnek értékelő „Budaházy-hívek” is hozzá hasonlóan vélekednek.
A terrorcselekmények büntetési tétele azonban a Btk. szerint 10 évtől 20 évig, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés és a szinte gyerekes naivsággal létrehozott terrorszervezet akciói ugyan szerencsére emberéletet nem követeltek, de társadalomra veszélyessége arányban áll a törvényben megállapított 10 – 20 év közötti szabadságvesztéssel.
Akik ártatlanságról és hazafiságról beszélnek, nem gondolnak bele abba, hogy vajon mit mondanának akkor, ha a nemzeti kormányunk dollárbaloldali ellenzéke, amely Gyurcsánnyal az élen vallja magát igazi hazafinak (noha általában kerüli ennek a szónak a használatát), alkalmazna fizikai erőszakot a nemzeti kormány, a 2/3 többségű parlamenti többség, megfélemlítésére, megdöntésére. Az Országház üléstermében már mindennaposak az erre irányuló balliberális verbális terror kísérletek és az utcán sem riadnak vissza az egyelőre inkább csak szolidabb erőszaktól, de talán nem lenne helyes hivatkozási alapot szolgáltatni a számukra egy félreértelmezhető kegyelemmel.
– A kegyelmezésből látszik, hogy az államfő igyekszik a bölcs képét kialakítani magáról, mivel hét embernek megkegyelmezett, tíznek nem, de a tíz ember ügyében is érzékeltette, hogy kegyelem várható. Bárhogyan is dönt majd, biztos, hogy hisztérikus támadás zúdul rá valamelyik politikai oldalról. Miért?
– Pontosan látja az ügyet Novák Katalin köztársasági elnök, amikor a bűnügy kisebb súlyú cselekményekkel terhelt 7 vádlottját részesítette eljárási kegyelembe. Ez a döntése vélhetően nem nyeri el a tetszését a kegyelemben részesített 7 vádlotton kívül senkinek sem, mert lesznek, akik ezt kevésnek, mások soknak fogják tartani.