A 2018-as választásokat követően a magyar energiapolitika ideologikus irányba fordult. Az erőmű-létesítés a paksi bővítés kivételével, háttérbe szorult. Uniós nyomásra a villanytermelésben, a klímavédelem jegyében, a megújulók részesedését növelték, lemondva a hazai lignitvagyon hasznosításáról, a hagyományos időjárás-független erőművek korszerűsítéséről, létesítéséről. A naperőműves projekteket azzal a szakmailag hibás ideológiával erőltették, amely egyenlőségjelet tesz a teljesítmény (kapacitás, MW) és a megtermelt energia (MWh) közé – jelentette a Présháznak az Energiapolitika 2000 Társulat Elnöksége.
Uniós nyomásra hazánkban is az ún. klímavédelemnek egész intézményrendszere alakult ki. A negyedik Orbán kormányban újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakulásától kezdve a fő törekvés az ellátásbiztonság helyreállítása helyett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lett. Pedig az energiaellátás valójában független attól, hogy mit gondolunk az éghajlatváltozás okáról.
Ezért módosították a Nemzeti Energia Stratégiát (NES): a három alap-energiahordozó (atom, lignit, megújulók) közül az egyetlen hazai energiahordozót, a lignitet törölték belőle. Nem épültek valódi, hanem csak un. „virtuális” erőművek, kizárólagossá tették. a naperőműveket. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2040-re már 12000 MW naperőmű kapacitással számol. Mivel az időjárásfüggő naperőművi kapacitás az ellátásbiztonságot nem szolgálja, ezért fokozódott a termelői kapacitáshiány, növekedett az importhányad. Ebből következően ma már csak 30-40 százalékos import teljesítménnyel tartható fenn az áramszolgáltatás, amit az új NES forrásnak tekint. Ezzel a villamos energia ellátásunk biztonsága megrendült. Az energiapolitika korrigálása létkérdéssé vált.
Aszódi Attila professzor tanulmányai bizonyítják, hogy a kialakult európai energiahelyzetben az import áramot nem tekinthetjük biztonságos forrásnak. A csődbe jutott uniós energiapolitika: az atomerőművek leállítása, a fosszilis energiahordozók kivezetése, újabban a szankciós politika ezt nem teszi lehetővé. Az energiaválság legnagyobb hazai fenyegetése az import villany bizonytalansága, azaz az ország kiszolgáltatottságának további növekedése. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a piacról beszerzett (import) villany tőzsdei ára a kormány által nem befolyásolható.
2022. első felében a villamos energia fogyasztásunk forrásai a következők voltak: atomerőmű 34 %, piaci áron beszerzett import 26 %, hazai gázerőművek 16 % megújulók 16 %, lignit 7 %. Ez mutatja, hogy a villany termelői árát egyre inkább a kormány által nem befolyásolható külső tényezők az import villany és a gáz ára határozzák meg. Vagyis a villany árát a hazai atomerőműves 12 Ft/kWh ár mellett jelentős mértékben az import villany tőzsdei ára határozza meg, ami 2020-ig az 50 €/MWh-t nem haladta meg, 2022 első tíz hónapjának átlaga pedig már 286 €/MWh lett. De a megújulók ártámogatása is indokolatlanul növeli a villany árát. Ezért volt kénytelen a kormány a rezsitámogatást szűkíteni.
A kormány bejelentett energia vészhelyzeti döntései az irányváltás első lépéseinek tekinthetők. A hazai lignitbányászat fokozása, a Mátrai Erőmű blokkjainak újraindítása, a Paks1 üzemidő hosszabbítása a kezdeti lépései a változtatásnak. Miniszterelnökünk nyilatkozta: „a nap- és a szélenergia a két legdrágább energia, mivel a Nap nem süt mindig és a szél sem fúj mindig, ezért a rendszer működtetéséhez energiát kell vásárolni, hogy fent lehessen tartani az energiaszállításhoz szükséges feszültséget a hálózatban.” Ezek a felismerések vezethettek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szétszedéséhez, az Energetikai Minisztérium létrehozásához, amit társulatunk évekkel ezelőtt javasolt. Minden azon múlik, hogy az új minisztérium ideológiák helyett szakmai alapon működik-e.
A legfontosabb elvi alap, hogy ki kell szabadítani az energetikát az ideológia fogságából. De legalább is csökkenteni kell ezt az ideológiai függőséget, mert ezt mai világunkban nemzeti szinten csak korlátozottan tudjuk megtenni. Vissza kell állítani a természettudományi alapú megközelítést az energetikában. Ehhez szükséges lenne, hogy az új minisztérium háttér szervezeteként létrehozzanak egy Energiastratégiai Intézetet, amit társulatunk már egy évtizede javasol.
Gyakorlati kérdés az ellátásbiztonságot növelő radikális, korrigáló intézkedések meghozatala. Legfontosabb a rendszer kapacitás hiányának mérséklése. Az időjárásfüggő megújulókkal kapcsolatos fejlesztéseket – a helyi igényre méretezett lakossági napelemek kivételével — fel kell függeszteni, mert azok az ellátásbiztonság szempontjából nem értékelhetők. Vissza kell térni a 2011. évi NES önellátásra alapozó (atom – megújulók-lignit) koncepciójához.
Az oroszországi energetikai kapcsolatainkat meg kell őriznünk, keleti irányú energetikai kapcsolatainkat fejleszteni kell. Lehetőségeink figyelembevételével az önellátás irányába kell lépéseket tenni. A villamos energia-termelésben meghatározónak az atomerőműveknek kell lenni, amelyek a nukleáris üzemanyag tárolhatósága és többirányú beszerezhetősége miatt kvázi hazai forrásnak tekinthetők. A Paks2 mielőbbi megvalósítása mellett fontos a Paks1 üzemidő hosszabbítása és egy másik telephelyen, további atomerőművi blokkok távlati létesítését is vizsgálni kell. A naperőművek időszakos termelésének kiegyenlítésére széles tartományban szabályozható és viszonylag gyorsan felépíthető, gázerőműveket kell létesíteni. A hazai lignitvagyon hasznosítása érdekében kiemelt fontosságú a Mátrai Erőmű fejlesztése és korszerűsítése, amelynél a tiszta széntechnológia alkalmazását is figyelembe kell venni. Ismételten napirendre kell venni a villamosenergia-tárolás és szabályozás érdekében a szivattyús energiatárolás vizsgálatát Mindehhez szükséges az energetikai és klímavédelmi kérdésekben félretájékoztatott lakosság felvilágosítása.
Budapest, 2022. december 23.
Az Energiapolitika 2000 Társulat Elnöksége