– Elnök úr, hogyan válik költővé egy Amerikában, Los Angelesben született fiú, emigráns magyar szülők gyermeke?
– Kellett hozzá néhány évtized Czipott Péternek. Ő egyébként természettudós, kutató; az irodalomban elsősorban műfordító, saját verseket nem ír, legalábbis a nyilvánosságnak nem. Elsősorban prózát fordított, többek közt Szerb Antaltól, ezt a londoni Alma adta ki. A versekhez John Ridland Balassi-kardos költő vonzotta, ez az irodalmi kiválóság lefordította a János vitézt, kilencéves munkával, csak a finomításra is esztendőket szánt. Utána az én biztatásomra fordított három Balassit. Ebben már együttműködtek Czipott Péterrel, a fordítások felett mindkettőjük neve áll.
Egyébként más magyar költőket, köztük Radnótit, Márait, Kosztolányit, Jókai Annát, és sok mást fordítottak együtt. Ridland néhány éve elhunyt, így az újabb Balassi-strófákat Czipott már egyedül formálta angol nyelvre: ezt a munkát is az én serkentésemre végezte el. Ám örömét lelte benne, ő nemcsak megérteni, hanem élvezni is tudja Balassi költészetét. Nagyon megérdemli a műfordítónak járó Balassi-kardot.
– Hogyan talál rá Balassira, akit már a magyar nagyközönség se nagyon olvas? És mit remélünk angolra fordítva?
A teljes interjú.