Mennykőcsapások a jelek, ragok képzők körül

Viharos története volt Európa egyik legrégebbi, ma is eleven folyóiratának, a Magyar Nyelvőrnek. A Szarvas Gábor alapította lap 150 évvel ezelőtt, 1872-ben indult, sok nehézséget átvészelt. A jubileumot a napokban a fővárosi Ötpacsirta Szalonban ülték meg a lap alkotói és hívei. A főszerkesztőnek, Balázs Géza nyelvész professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, az Ön most megjelent könyve, annak címe szerint e tudományos folyóiratnak viharos volt a története. A mennykőcsapások mennyiben segítették ezt a különleges magyar értéket abban, hogy ezt a magas kort megérje?

– Természeti törvénynek tűnik, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában… 1872-ben Szarvas Gábor elindította a magyar nyelv folyóiratát, a Magyar Nyelvőrt, később létrejött egy hasonló lap, és rögtön ellenségeskedés támadt, sőt az MTA megvonta a laptól a támogatást. Ennek ellenére a Nyelvőr tovább élt, feltámadt, Simonyi Zsigmond és Lőrincze Lajos szerkesztésében pedig a magyar nyelvtudomány vezető folyóirata lett.

Talán az is természeti törvény, hogy ellenszélben lehet nagyot alkotni. Egyébként ma is folyik nyelvészeti háború tele személyeskedéssel.

A teljes interjú.

Kép: Nyelvészek együtt: Pölcz Ádám, Balázs Géza, Minya Károly – balazsgeza.hu