Egyre többen kezdik észlelni, hogy a születésszámok átmeneti stagnálása után megindult a csökkenés. Benda József szocializáció-kutatónak, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztály elnökének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, a kormányzat számos pénzügyi intézkedéssel próbálja bátorítani a magyar fiatal családokat a gyermekvállalásra. Melyek lennének azok a nem pénzügyi változtatások, amelyekkel a kormányzat még nem élt, pedig fontos lenne?
– A 2010-ben hivatalba lépett kormány felismerte a probléma súlyát, és óriási lépéseket tett a családbarát ország kialakítása irányában. Elkezdett egy „komplex, célzott és rugalmas” családtámogatási rendszert kialakítani, amelyben a gyermekvállalást és a nők munkavállalását egyszerre ösztönzi. Nyolc tárgykörben 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI, 2017:105).
A támogatás összege 10 év alatt több mint a két és félszeresére, a GDP-n belüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Azt is látjuk, hogy eközben termékenységi mutatóink elmaradtak az átlagtól. Az MNB szakértőinek értékelése szerint e tekintetben vannak még tartalékok (MNB,2019).
A teljes interjú.
Kép: archív