„Esztergom Magyarország szakrális fővárosa volt 1000 éven át, és reméljük, újra az lesz” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című, Dr. Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett könyvben Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész–belsőépítész, vezető tervező. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Építész úr, az Esztergom-Kovácsi Bazilika romjának megmentése miért fontos nem „csak” hazánknak, hanem a teljes Európának: a Gibraltár-Szentpétervár, Athén-Reykjavík közötti térségnek?
– Talán a korom miatt, de én még a nemzetállamok „egységes” keresztény Európájában gondolkodom. Európa csaknem közepén helyezkedik el Magyarország, annak Trianonig centrális helyén Esztergom – az ország első fővárosa, több mint 250 évig. A Szent István-kori kéttornyos, háromhajós Kovácsi Bazilika volt az esztergomi első állami pénzverde pénzverőinek feltételezett plébániatemploma.
Ez a mára már – romjában is – egyedülálló, impozáns szakrális épület hirdeti a kereszténység térhódítását hazánkban. Ezért fontos volna – megmentése és állagmegóvása után – méltó helyreállítása is és, hogy büszkén hirdethesse ország-világ előtt a keresztény Magyarország 1000 éves fennállását, minden viszontagság – háború, ellenség, Trianon, járvány, természeti csapás stb. – ellenére.
A teljes interjú.
Kép: Rainer Péter – Tahin Gyula felvétele