„A szovjet laktanyák és gyakorlótér helyén megnyílt a Suzuki japán autógyár, amely nagy lendületet adott a város fejlődésének. A kulturális élet területén pezsgést jelentett, hogy a katolikus egyház visszakapta a Papnevelde egykori pompás, akkor már teljesen lakhatatlan épületét, és a helyreállítása során megnyílt a Szent Adalbert Központ és szálloda” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című kötet előszavában a mű szerkesztője, Prokopp Mária művésszettörténész professor emerita. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor asszony, a hazánk első fővárosáról szóló most megjelent 624 oldalas kötetet Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata adta ki. Miért volt fontos a „Megyei” cím elnyerése-visszanyerése után nem sokkal egy hatalmas összefoglalót adni Európa egyik legizgalmasabb történetű városának különleges értékeiről?
– A kötet terve régóta foglalkoztatott, amíg végre, tavaly februárban közzé tettem a felhívásomat Komárom – Esztergom megyei Építész Kamara titkársága segítségével megyei építészek körében, hogy ki-ki válasszon és vállaljon részt Esztergom 1000 éves történetének MA is látható – ismerhető építészeti értékeiből, és mutassa be a jelentőségét.
Ugyanezt a felhívást elküldtem az építészettörténettel foglalkozó kollégáimnak és a volt tanítványaimnak is a tervezett kötet felépítésének a vázlatával.
A teljes interjú.
Kép: wikipedia