Európa-érem 2021

Kárpátaljai újságíró, Varga Béla vehette át az idén az immár huszonharmadik alkalommal odaítélt magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet. Őt kérdezte a Présház.

– Szerkesztő úr, természetesen gratulálunk az elismeréshez! Hogyan érzékelhető, hogy kárpátaljai magyarjaink között a magyar nyelvű sajtó közösségformáló erő?

– Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt! Rátérve a kérdés megválaszolására, előre kell bocsátanom, hogy életem során testközelből tapasztalhattam meg, mekkora közösségformáló erővel bírt és bír mindmáig a magyar nyelvű sajtó, média. A második világháború után a Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyarsága volt fizikailag legjobban elszigetelve az anyaországtól. Kárpátaljáról kizárólag csak azok a magyarok látogathattak 1989-ig két-háromévente Magyarországra, akiknek közvetlen hozzátartozójuk, azaz szülőjük, testvérük élt ott. Ugyanakkor Kárpátalja magyarlakta térségeiben szinte mindenütt vehető volt a magyar televízió és rádió adása. A magyarok csak ezt nézték és hallgatták. Szabadon előfizethetők és kaphatók voltak a magyarországi napi- és hetilapok, irodalmi, szakmai folyóiratok, gyakorlatilag minden Magyarországon kiadott könyvet meg lehetett vásárolni a könyvesboltokban. A kárpátaljai magyarság ennek köszönhetően gyakorlatilag párhuzamos, szellemileg teljesen Magyarországhoz kötődő társadalomban élt, magyar nyelven művelődött, tájékozódott a világ, az anyaország dolgairól.

Például Kárpátalján – Magyarországhoz hasonlóan – külön-külön szurkolótábora volt a Ferencvárosnak, Honvédnek, Dunaújvárosnak, rajongótábora az Illés, Omega s a többi együtteseknek. Természetesen a magyar identitást meghatározó módon erősítette a fejlett magyar tannyelvű iskolahálózat. S ami nagyon fontos és ebből fakad: az elszakított magyar területek között – még a Szovjetunióban – elsőként Kárpátalján szerveződött meg a magyarság, elsőként hozta létre 1989. február 26-án érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ), amely jelenleg Ukrajna legrégebb óta létező és működő politikai pártja.

– A magyar nemzetnek miért fontos figyelemmel követni az Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Észak-Erdélyben történteket?

– A magyarságnak azért kell figyelemmel kísérnie az említett országokban és térségekben végbemenő fejleményeket, mert az ottani fejlemények előbb-utóbb – felgyorsult világunkban inkább előbb, mint utóbb – hatással lesznek mind a külhoni magyar közösségekre, mind Magyarországra, akár a határon túli magyar nemzetrészek által. Példaként elég csak a 2013–2014-es ukrajnai fejleményeket említeni, amelyek a kárpátaljai magyarságra kifejtett negatív hatásuk révén gyakorlatilag nagyhatalmi geopolitikai csatározásokba sodorták bele Magyarországot. Oroszországra azért is oda kell figyelni, mert már nemcsak regionális hatalom, hanem világpolitikai erőközponttá vált, és mert több tízmillió orosz rekedt a határain kívül a Szovjetunió szétesése után. Moszkva csak most kezdi úgy védeni a szomszédos országokban élő nemzettársakat, ahogy azt már az első Orbán-kormány is tette a külhoni magyarság esetében. Ebből később a külhoni, elsősorban kárpátaljai magyarság is profitálhat. Oroszországban egyébként elismerik és követendő példaként tekintenek a magyar kormány kiállására a határon túli magyarság mellett.

– A belső-magyarországi – tehát nem külföldi tőzsdespekulánsok által fölbérelt –, hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy az Ungvár, Munkács, Beregszász térségében élő magyarjaink megerősödjenek magyarságukban?

– Úgy vélem, a nemzeti szellemiségű civil szervezetek, így a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elsősorban azzal erősítheti a magyar identitást Kárpátalján, hogy odafigyelésével a közösség szellemi, művelődési életére mintegy beemeli azt az össznemzeti spirituális, kulturális térbe, ezzel is szorosabbra szőve az anyaország és a nemzetrészek közötti szálakat. Továbbá magával a tevékenységével, kezdeményezéseivel, rendezvényeivel, díjazásaival jelzéseket küld a külhoni közösségeknek, amivel erősíti az önbecsülésüket, együvé tartozási érzésüket.

Varga Béla, Kövesdi Károly

– Ön a Covid miatt egy évvel később átadott díj révén egy felvidéki kiválósággal, Kövesdi Károllyal együtt vehette át az elismerést Budapesten. Miért fontos, hogy akár egy újságíródíjjal is összekössük a magyar nemzetrészeket?

– Külön elismerésnek tekintem, hogy egy kiváló felvidéki kollégámmal, nemzet- és sorstársammal együtt vehettem át a rangos kitüntetést. Ez is tükrözi, hogy a magyar nemzet, széttagoltsága ellenére, egy és oszthatatlan, köszönhetően a rendszerváltozás utáni magyar nemzeti kormányok, civil szervezetek, alapítványok, egyházak nemzetegyesítő erőfeszítéseinek és politikájának. Hogy ez mennyire sikeres, mutatja a többi között az is, hogy az utódállamok szintén egységes egésznek tekintik a Kárpát-medencei magyarságot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Ukrajna kormánya a kárpátaljai magyar közösség elleni retorziók részeként vezető magyarországi politikusok mellett már néhány évvel ezelőtt kitiltotta területéről a KMKSZ éves közgyűlésére tartó Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnökét és néhány héttel ezelőtt Forró Krisztiánt, a felvidéki Szövetség párt vezetőjét, amikor kárpátaljai látogatásra utazott.

Molnár Pál