– Facsar úr, miért fontos, hogy a vitézi értékrend minél több magyar fiatalt áthasson?
– Elsősorban azt kell tisztázni, hogy ma mit értünk vitézi értékrend alatt. Véleményem szerint három eleme annak tíz pontnak, amit Surányi Tivadar vitézek által követendő értékeknek mutatott fel, a kereszténység védelme, mint összeurópai érték, a nemzeti kultúrkincs átvétele az elődöktől és annak frissített változatának továbbadása az utódok felé, mint nemzeti érték, a család, mint a nemzet fennmaradásába és fejlődésének zálogába oltott érték, a mai napig érvényesek.
Ma két oldalról éri kihívás a nemzetet. Egyik oldal, amit jól leképez a tőkét követi a zászló gondolat, azaz az amerikai (értsd USA) és sajnos állami támogatású kínai gazdasági és azt követő kulturális terjeszkedés, ami ellen egyre védtelenebbek vagyunk. Talán ez utóbbi a veszélyesebb, mivel jelentősen agresszívabb, és még nyomokban sem tartalmaz olyan európai értéket, amivel azonosulni tudunk. Az amerikai inkább a leegyszerűsítő gondolkodásmódjával és felületességével roncsolja színes világunkat. A másik kihívás a mindenki által érzékelhető népvándorlás, aminek a küszöbén állunk. A népvándorlás korszakának végén mennyit őrzünk meg jelenünkből az elsősorban a fiatalságon múlik.
– Ma, amikor a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, minden tíz ember közül, akit vallása miatt üldöznek, nyolc keresztény, a Vitézi Rend tárlatának kisugárzása hogyan védi meg Szent László, Balassi, Rákóczi, Széchenyi István vallásának híveit?
– Nem hiszem, hogy minden fiatal hívő, miért is lenne elvárás, de abban biztos vagyok, hogy mindegyikőjük a zsidó-keresztény világ eszméit hordozza magában, és ez már igenis lehet elvárás. A kiállítást annak tudatában készítettük feleségemmel, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy vannak értékeink, vannak mire büszkének lennünk. Ez csak egy darabja a történelmünknek, de ahogy a kérdésben is megfogalmazta, sok-sok olyan esemény, gondolat és tiszteletreméltó személyiség hatja át a múltunkat, ami a mai napig bennünk él. És ha őszinték szeretnénk lenni, nagyon nagy szerencsénk van, hogy keresztény gyökerekbe kapaszkodhatunk, ezt nem engedhetjük el és nem engedhetjük feladni, még akkor is ha egyesek távolabb állnak a törzstől.
– A nem külföldi spekulánsok által felbérelt, hanem magyar forrásokból magyar célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy a 100 éves Vitézi Rend emlékanyaga minál több magyar fiatalnak élményt szerezzen?
– Szívesen vállaljuk máshol is a kiállítás anyagának bemutatását, mi ezt tudjuk hozzá tenni, mások, így Önök is, hogy eljönnek, megnézik és elmesélik otthon, baráti társaságban, akár a facebook-on élményeiket és arra biztatnak másokat jöjjenek, nézzék meg.”
Molnár Pál
