Az a tényállítás, hogy a 21. század Ázsia százada lesz, „egyáltalán nem ördögtől való”, ugyanakkor „lelkileg megviseli a szellemi elsőségére oly büszke Európát”, illetve a világ gazdasági és katonai vezetéséhez szokott Egyesült Államokat is – Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján.
Négyszáz évig a Nyugat járt a világ előtt, mindvégig ott volt a Nyugat kivételesség– és küldetéstudata is, amely inspirációt és önbizalmat adott neki. Mára súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt. Ide sorolta, hogy Amerikában a woke-nak nevezett neomarxizmus veszi át a gondolat- és gondolkodásformáló intézmények irányítását, Európában pedig most egy muszlim demográfiai, politikai és gazdasági dagályt, áradatot indítottak el, új helyzetet teremtve Franciaországban és másutt.
A Nyugat „a nagy víz egyik partján” sem képes adekvát politikai válaszokat adni. A Nyugat nem keres többé értelmet a saját történelmében, inkább arról beszél, hogy az nemsokára véget ér, egyes időszakokat átértelmez vagy kitöröl, egyenesen szégyell, kiiktatandónak ítél, és közben semmit sem tud a helyébe állítani. Akik pedig nem bénultak, hanem nagyon is aktívak, azok olyan „dekonstruktív, szétbontó erők”, amelyek „jobb lenne talán, ha bénultak lennének”.
Felidézte Karl Popper a nyílt társadalom ideológiáját megalapozó művének azon megállapítását, miszerint aki saját nemzetének vagy politikai közösségének különleges értéket és történelmi küldetést tulajdonít, az a nyílt társadalom ellensége és valójában zsarnokságot épít. Ez a II. világháború utáni nyugati gondolkodás talán leginkább romboló megállapítása.
„Aki elveszíti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszíti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját is, és végül eljelentéktelenedik.”
A kereszténység két dologból áll, a hitből és a hit által inspirálódott és létrehozott létformákból. Hitbéli kérdésekben a kormányok nem illetékesek, ezért amikor kereszténységről és kereszténydemokráciáról beszélnek, akkor azokat a létformákat értik, amelyek kinőttek a keresztény hit által átitatott társadalmakból – mondta.
Amikor genderről, migrációról, nemzeti szuverenitásról, „Brüsszel veszélyes birodalmi hajlamairól” beszélget a nyugat-európai országok vezetőivel, ők úgy értelmezik a vitákat és a véleménykülönbségeket, mint fejlődésbeli fáziskéséseket – mondta a miniszterelnök.
MTI
