Újjászületett a Szent István-terem

Budapest, 2021. augusztus 18. Az újjászületett Szent István-teremhez vezetõ, A Szent István-terem - A Budavári Palota csodája címû tárlat részlete a sajtónyilvános bejárás napján a Budavári Palota déli összekötõ szárnyának elsõ emeletén 2021. augusztus 18-án. MTI/Balogh Zoltán

Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.

Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek. A terem megnyitását egy kapcsolódó kiállítás kíséri.


A Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.
Az 1902-ben elkészült Szent István-terem – a déli összekötő szárny részeként – a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista érában pedig a terem helyreállítására esély sem volt. Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.
A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Tibor művészettörténész volt. A rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában. Rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok.
A Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba.
Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.
A Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a  Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat, a teremhez kapcsolódó installációt Havadtőy Sámuel képzőművész alkotta meg.
A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először látható.
Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul.
Az ajtók használata vallási szimbólum, színük, a kék egyházi szín, megalkotásuknál a legjobb magyar ékszerészek, bronzöntők, asztalosok segítségét vették igénybe.

MTI