A vírusterjedés sok mindenre megtanította a társadalmakat az utóbbi másfél évben. A kór pusztító hatásának kiteljesedési feltétele a behatolási pont megtalálása. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, ma Európában és Észak-Amerikában a társadalmakat leginkább pusztító politikai vírus a „liberalizmus” néven emlegetett, egyre kevésbé filozófiának hazudott, mindinkább elismerten érték nélküli propagandatartalom. Elsődleges behatolási pontja – entrance gate, penetration point – évtizedek óta az úgynevezett „tolerancia”. Amelyen keresztül a propagandavírus eljut a fiatal nemzedékekhez, és először szellemileg, majd fizikailag is megöli őket. A mai világban hogyan lehet ezt a gyilkos kockázatot mind tömegesebben tudatosítani?
– A liberalizmus „lélekölő” vírusa mögött egy jórészt máig is rejtett gigantikus, évezredek óta tartó lét-rontó stratégia húzódik meg. E stratégia hívó szava a szabadság, amelyet a legvonzóbb és legcsodálatosabb örök idők óta létező fogalomnak gondolunk, ám ez végzetes tévedés. Egy létező számára ugyanis egyetlen lét-feladat adódik, a folyamatos lét-megismerés, és az így meg értett létbe való szelídséggel, türelemmel, alázattal való belehelyezkedés. Sorsa csak annak lehet, aki az egyszeri, közvetlenül átélhető, szívszorítóan rövid élete mellett „látja” önmagát az „örök idő” (a Létezés) részeként is. Az embernek tehát a legfőbb lét-feladata a „méltó élet” megteremtése, az, amit a kereszténység üdvösségként nevez meg, József Attila pedig úgy, hogy a „mindenséggel mérd magad”.
A teljes interjú:
Kép: hac.bard.eu