Tizenhatmillió eurós megbízást nyert a Magyar Villamos Művek Kínában. Az MVM tulajdonában lévő ENEXIO Hungary szállít hűtőrendszert egy épülő új erőműbe az ázsiai nagyhatalomban. Erről kérdezte a Járosi Mártont, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét a Présház.
– Elnök úr, ez a hűtőrendszer hogyan testesíti meg a magyar géniuszt?
– Az Energia Gazdálkodási Intézet (EGI) 1948-ban az energetikai infrastruktúra háború utáni újjáépítésére alakult meg. A (fűtő)erőművek tervezésben és a távhőszolgáltatásban úttörő szerepük volt hazánkban. Az EGI-t tudósok, Heller László műegyetemi professzor és Forgó László vezették. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mindkét tudóst személyesen ismerhettem. Heller professzornál diplomáztam, Forgó doktor úr volt az ETE Hőszolgáltatási Szakosztály elnöke, amikor én a titkára voltam.
1954-ben fejlesztették ki a róluk elnevezett erőművi száraz hűtőrendszert. Heller professzor illesztette az erőművi körfolyamatba a keverőkondenzátoros száraz hűtőtornyos rendszert, amely a Forgó doktor úr által kifejlesztett apróbordás levegő-víz hőcserélő hűtőelemeket tartalmazza. A rendszer nagy előnye hogy hűtővízhiányos helyeken is lehetővé teszi kondenzációs erőművek létesítését. Ennek köszönhetően 1990-es években az EGI, a Transelektro-csoport közreműködésével, több országba exportálta ezt a hűtőrendszert, amelyhez a léghűtő elemeket Jászberényben gyártották.
– Miért kótyavetyélték el ezt a fontos szabadalmat birtokló céget?
– 1992-ben az EGI-t a Német GEA cégcsoportnak adták el. Ez a jövedelmező hazai energetikai ipar súlyos vesztesége, a leépítés egyik eleme lett. A hűtési rendszereket gyártó GEA indítéka elsősorban a konkurencia kiiktatása volt. Ez engem, nemzeti elkötelezettségű energetikusként, a fenti személyes kapcsolatokat is figyelembe véve, nemcsak szakmailag, de érzelmileg is elkeserítően érintett. A privatizációs szerződés aláírása utáni ünnepséget a városligeti Gundel étteremben tartották, amelyre, akkori beosztásomnak megfelelően, én is hivatalos voltam.
Erőmű kettő „száraz” hűtőtoronnyal
Nagyon megdöbbentem, amikor az EGI akkori vezérigazgatója az ünnepi beszédében meg sem említette az alapító Heller professzor nevét. A beszédet követő fogadáson megkérdezte tőlem, hogy hogyan érzem magam. „Mintegy halotti toron” – válaszoltam. Akkor még nem sejtettem, hogy megérem a halott feltámasztását, ami a közelmúltban megtörtént. A nemzeti energetikai társaság egy fájó privatizációs veszteséget szüntetett meg.
– A magyar érték hogyan került újból magyar tulajdonba?
– Többszöri tulajdonosváltás után 2020-ban, a 2014-től ENEXIO Hungary Zrt. néven működő társaságot és annak két kínai leányvállalatát, melyek közül az egyik a Jászberényből a GEA által kitelepített hűtőelem gyár, megvásárolta a Magyar Energetika Zrt. A visszavásárolt cég 2021 júliustól ENEXIO Hungary Zrt. MVM EGI-ként folytatja működését. Vagyis a nemzeti energetikai csoport, az MVM Energia ZRt. támasztotta fel a Heller-Forgó hűtőrendszer gyártását és exportálását halottaiból.
Járosi Márton
– Milyen hozama lehet a visszavásárlásnak?
– Ezt a felvezetőben szereplő friss hír bizonyítja. Az MVM tulajdonában lévő ENEXIO Hungary szállít hűtőrendszert egy épülő új erőműbe Kínában. A célfeladat elnyerését követő szerződéses tárgyalások befejeződtek, az ünnepélyes aláírásra május 11-én került sor az MVM csoport tulajdonában lévő ENEXIO Coolin Systems (China) Co. Ltd. és Kína vezető mérnöki irodája, az Inner Mongolia Electric Power Construction Group Co. között. A célfeladat keretein belül Kínában, Belső-Mongólia tartományban egy kétszer 1000 megawatt teljesítményű új ultraszuperkritikus széntüzelésű erőmű épül, amelynek a hűtésére kiírt pályázaton több versenytárs közül végül a magyar szabadalmú és kiemelkedő referenciákkal rendelkező Heller hűtőrendszer került ki nyertesen.
Kép: MVM
Energiapolitika 2000 Társulat