Király

König Róbert az idei M. S. mester-díjas

Ma Hatvan a magyar képzőművészet fővárosa – állapíthatta meg „Az jó hamar lovakról” című tárlat megnyitójának közönsége. A Heves megyei városban Balassi Bálintra emlékezve nyitották meg a XXI. századi lóábrázolást összegző kiállítást. Az október 22-ei megnyitón adták át az európai szellemiségű képzőművészeti elismerést, az M. S. mester-díjat.

Balassi Hatvanban 430 év után. Az európai költőóriás mint lovas kapitány vezérelt vásárütést 1580-ban az akkor török megszállás alatt szandzsákságként élő Hatvanban. Erre az évfordulóra emlékezve rendezték meg a magyar képzőművészek „Az jó hamar lovakról” című tárlatot a Hatvani Múzeumban, s ezen az örök képzőművészeti téma: a lóábrázolás XXI. századi kísérleteit állították közönség elé. Ünnepi volt az alkalom attól is, hogy tizedszer adták át az M. S. mester-díjat, amellyel az európai és a magyar nemzeti jelleg képzőművészeti ötvözését ismerik el.

A „vitézi képzőművészet” alkotást megújító, képzeletet serkentő jellegére világított rá megnyitójában Molnár Pál újságíró, az M. S. mester-díj kuratóriumának tagja. H. Szilasi Ágota múzeumigazgató azt emelte ki, hogy egy-egy térség szellemi életét pezsdítheti fel, ha országos rendezvényt nagy múltú vidéki városban hoznak tető alá. Szinyei András alpolgármester kifejezte, hogy Hatvannak fontos a Balassi-hagyomány, s ezt most föleleveníti a magyar képzőművészet elitjének kiállítása.

Színesítette az ünnepséget az indonéz nagykövet szavalata. Mangasi Sihombing az utóbbi hónapokban Balassi-verseket fordít anyanyelvére, és a hatvani közönségnek legfrissebb alkotását mutatta be: a Végek dicséretét olvasta fel, különleges élményt szerezve a hallgatóságnak.

Kő Pál M. S. mester-díjas szobrászművész a kiállított anyagot értékelte. Tíz képzőművész ötven alkotása: szobrok, kisplasztikák, festmények, grafikák érzékeltetik, hogy a ló a jövőben is fontos témája lesz az ecset, a ceruza, a véső mestereinek. A tudás, az ötletesség, az eredetiség egyaránt jellemzi Tóth Béla, Nagy Gábor, Gyurcsek Ferenc szobrász, König Róbert festő alkotásait.

A tárgynak: magának a lónak a kiváló ismerete is jellemzi az alkotásokat – mutatott rá Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész, az M. S. mester-díj kuratóriumának tagja, az M. S. mester-díjat megtestesítő bronz kisplasztika alkotója. Ő jelentette be, hogy a kuratórium döntése értelmében az idén König Róbert festőművész veheti át az európai szellemiségű elismerést.

König Róbert a tízedik M. S. mester-díjat átvéve kifejezte, hogy nagyra értékeli a képzőművészeti díj szellemiségét. Elengedhetetlennek látja az európai nagyságok követését, a műalkotásokkal kereset szépséget, a művészi tudás és alkotóerő tiszteletét a XXI. században is.

Az M. S. mester-díjat eddig Patay László freskófestő, Rieger Tibor szobrász, Kiss Tibor festő, Nagy Benedek szobrász, Kárpáti Tamás festő, Varga Dezső restaurátor, Kő Pál szobrász, Tenk László festő és Gáspár Péter szobrász vehette át. A hatvani Az jó hamar lovakról című kiállítás december derekáig tekinthető meg.

König Róbert 1951-ben Székesfehérváron született. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán mestere volt Raszler Károly, Rozanits Tibor. A Kisgrafika Barátok Köre, a Dürer Társaság és a VUDAK tagja. 1975 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszakának tanára. 1993-ban a Hágai Királyi Akadémia vendégtanára volt. Rajzzal, fametszettel, linómetszettel, rézkarccal és kőrajzzal foglalkozik. 1999-ben Baden-Württemberg Kulturális és művészeti nagydíját kapja. 2000-ben Nagy Gáspár Balassi-kardos költővel, Kárpáti Pál műfordítóval kiadják a Hullámzó vizeken kereszt című grafikai albumot.
2000-ig fél évtizedes munkával szekkósorozatot fest a Szenttamás, Imre-major ősparkjában álló Almásy Kastélyban. A Szent György-terem, a tanácskozóterem, a folyosó, a lépcsőház viseli keze munkáját. A kastélykápolna monumentális képeit a millennium tiszteletére fejezte be. Szabadtéri óriásgrafikáját 2000-ben avatják Dégen a Festetich Kastély parkjában.
2003-ban egyéni kiállítása nyílt a Stuttgarti Magyar Intézetben, Reutlingenben a Gutekunst Galériában és Wolfsburgban.
2003 őszén kiállítást rendez a budai Szent Mihály kápolnában. (Vincze Galéria). Erre az alkalomra jelenik meg Hyppocrene című albuma (artportal.hu).

Forrás:

www.preshaz.eu/Mester.htm

M. S. mester-díj

Európai képzőművészeti elismerés

Alapította 2001-ben Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró. Átadatik szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján a magyarok fővárosában. A díj egy bronzszobor, amelyet M. S. mester 1506-ban festett, Mária látogatása Erzsébetnél című műve alapján Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott.

M. S. mester föltételezett portréja a Lille-i múzeum képéről

A díjazottak

2001. Patay László†

freskófestő

2002. Rieger Tibor szobrászművész

2003. Kiss Tibor festőművész

004. Nagy Benedek

szobrászművész

2005. Kárpáti Tamás

festőművész

2006. Varga Dezső restaurátor

2007. Kő Pál szobrászművész

2008. Tenk László festőművész

2009. Gáspár Péter

szobrászművész

2010. König Róbert festőművész

Megfejtették M. S. mester titkát?

Több mint fél évezredes titok megfejtéséhez talált nyomra egy neves magyar művészettörténész. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója M. S. mester azonosításában ért el különleges kutatási eredményeket. Erről csütörtökön este az idei M. S. mester-díj átadásai utáni szakmai beszélgetésben, a Képzőművészeti Egyetem Epres-kertjében mondott részleteket a tudós.

Kereken ötven éve foglalkozik M. S. mester munkásságának elemzésével Mojzer Miklós művészettörténész. A kiváló tudós, a Szépművészeti Múzeum korábbi főigazgatója az M. S. mester-díj idei átadása után beszélt most készülő könyvéről. Az Epres-kertben a kilencedik alkalommal adták át az európai szellemiségű képzőművészeti elismerést, az M. S. mester-díjat. A különleges bronz kisplasztikát – Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását – az idén egy pozsonyi mester, Gáspár Péter vehette át.

A szeptember 24-én délután megtartott ünnepély után Mojzer Miklós művészettörténész a titokzatos festő, M. S. mester azonosítása ügyében végzett kutatásairól tájékoztatta az érdeklődő képzőművészetet. A rejtélyes középkori festőről eddig annyit tudtunk, hogy a selmecbányai vártemplom számára készített nyolc táblaképet, ezek egyikén az 1506-os évszám olvasható. A török támadás miatt a vártemplomot még a XVI. század első felében átalakították, így a nyolc táblakép vándorútra kelt. Közülük ma hétről tudunk, ezek a XIX. században kerültek elő. Négy M. S. mester-kép az Esztergomi Keresztény Múzeumban csodálható meg, egy – a leghíresebb – kép a Nemzeti Galériában függ, ennek címe Vizitáció; a kép egy részlete alapján készült az M. S. mester-díj. Egy kép pedig egy franciaországi múzeumban van: ez a festmény tartalmazza M. S. mester feltételezett önarcképét. Egy kép egy felvidéki templomot díszít.

A csodálatos festmények alkotójáról évszázadok óta csak feltételezések keringenek. Mojzer Miklós a fél évszázados kutatás eredményeként nyomokra bukkant. Megállapításai szerint M. S. mester a közép-európai térség szülötte volt, egy ismert műhelyben tanult, és egy híres magyar főúr megrendelésére alkotta táblaképeit. A kutató az M. S. jelzés feloldását is közölte az érdeklődőkkel, ennek szélesebb körű nyilvánosságra hozása azonban annak a könyvnek a feladata, amelyet Mojzer Miklós most ír. A kötet háromötöde van készen – jelezte a kutató.

A tudós érzékeltette azt is, hogy koncepciójának szélesebb körű elfogadása várhatólag hosszabb időt vesz igénybe, jelenleg ugyanis más tudományos prekoncepciók alapján dolgoznak például a német vagy a lengyel művészettörténészek.

VISSZA A CÍMOLDALRA

Fejedelem