Király

Fejedelem

Katona

Mester

Aranyszarvas

Lantos

Europa

Hamvas

Borrend

Fesztival

Trezor

Hirek

Kapcsolat







Harmadfélszáz éve született

Pálóczi Horváth Ádám

 

 

Hová tettél? Kinizsi erős karja?
    S édes Hazám hajdani sok magyarja?
    Ki sok ezer törököt torkon verve,
    Harc mezején halva hagyva heverve;
    Most ezektül leszel-e megnyergelve
?

 

 

A magyar régi zenei mozgalom kiválóságával, a felvidéki Németh Imrével, és Csehi Zoltán irodalomtörténésszel Haják Szabó Mária beszélgetett a Vasárnapi újságban.

 „Édes hazám” - ezt a jelzős szerkezetet Balassi Bálinttól József Attiláig sok költőnk leírta, köztük a 250 éve született Pálóczi Horváth Ádám is. A poéta elsősorban, mint népdalgyűjtő alkotott
maradandót: Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című gyűjteménye máig kincsestára az énekművészeknek. Ha a Balatont magyar tengernek nevezzük, őt idézzük, ő vezette be ezt az elnevezést. A Balatonfüreden élt Pálóczi Horváth Ádám alakját a felvidéki énekessel, Németh Imrével, és Csehi Zoltán irodalomtörténésszel Haják Szabó Mária idézte föl.

Hallgassa meg a zenés beszélgetést:

http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/250-eve-szuletett-paloczi-horvath-adam-kolto-nepdalgyujto.html
 

 

(Kömlőd,1760. máj. 11. - Nagybajom, 1820. jan. 28.): költő, író – írja a www.nlvk.hu.
A magyar zenei folklór első hazai gyűjtője. Református papi családból származott. A debreceni kollégiumban tanult. Földmérői és jogi diplomát szerzett, majd Pápán letelepedve mérnökként tevékenykedett. 1782-ben megnősült és felesége füredi birtokán telepedett le. A Holmi köteteinek számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először „magyar tengernek”. Mint országosan ismert költő, levelezett Kazinczyval, Csokonaival. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később elhidegült a széphalmi mestertől. Előbb a pesti, majd a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja lett Arion néven. 1817-ben részt vett a Keszthelyi Helikon ünnepségein, melynek hatására 1818-ban megszervezte a főként nőírókból álló Göcseji Helikont. Pálóczi Horváth Ádám annak a köznemességnek jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Hagyományőrző tevékenységének legmaradandóbb emléke, fő műve az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek c. kéziratos énekeskönyve.

 



Az európaiság hitharcosa

 Fél évezrede született Kálvin János  

Az „igazságának káromlása és a vallás egyéb nyilvános megtámadása fel ne üthesse fejét, és el ne terjedhessen a nép között. Vigyáz arra, hogy a köznyugalmat senki meg ne zavarhassa, és mindenki épen és sértetlenül megtarthassa azt, ami az övé, és hogy emberek zavartalanul érintkezhessenek egymással, és hogy a becsület és a mértéktartás megőriztessék. Egyszóval gondoskodik róla, hogy egyfelől a keresztyének között a vallás nyilvános gyakorlása, másfelől pedig az emberek között az emberiesség fennmaradhasson.”

Ez a dolga Kálvin János szerint a polgári kormánynak.

Igazság, vagyonbiztonság, becsület, mértéktartás, emberiesség – a valós európai értékek. Ezeket képviselte a református vallás megalapítója, az európaiság genfi hitharcosa. „A polgári kormányzásra éppen olyan nagy szükségünk van, mint a kenyérre, a vízre, a napra és a levegőre, rangja pedig a megbecsülésben még sokkal magasabb ennél. Ennek a kormányzásnak nemcsak az a teendője - ami az itt említett dolgok haszna -, hogy az emberek lélegzeni, enni, inni és melegedni tudjanak, bár mindezeket is magában foglalja azzal, hogy lehetővé teszi az emberek együttélését” – fogalmazta meg Kálvin az állam feladatait világosan még az 1500-as években. Nem fecsegett „karcsú, de hatékony” államról, mint a mai populisták.

„Három része van a polgári kormányzásnak: a felsőbbség (magistratus), ez a törvények sáfárja és őre; azután a törvények, amelyekkel a felsőbbség gyakorolja a hatalmat; és végül a nép, amely törvények alatt él és a felsőbbségnek engedelmeskedik" – fogalmazott tisztán a hatalmi ágakról, a XVI. századi modern felfogásban.

„A királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába , s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni” – pipálta le a mai locsogó „politológusokat” az európai kultúrférfiú.

Franciaországban, 1509-ben, Noyon-ban született, Párizsban, Orleans-ban, Bourges-ben tanult. Nagybátyja révén megismerkedett a reformáció tanaival, 1533. évi beszéde miatt menekülniük kellett Párizsból. 1536-ban nyomtatásban is megjelent fő műve az Institutio religionis Christianae (A keresztény vallás rendszere). Genfben, ahol a polgárok kérésére maradt, lektorként a Szent Péter-templomban Szentírás-magyarázatokat és teológiai előadásokat tartott. 1538-ban Strasbourgban telepedett le. 1541-ben visszatér a genfi városi tanács kérésére Genfbe. 1559-ben Párizsban Kálvin vezetésével református nemzeti zsinat ült össze, mely elfogadta a Confessio Gallicanát (Francia Hitvallás) és az Egyház fegyelmi rendtartását. 1564-ben Genfben halt meg – foglalja össze az 55 évig futó életpályát a világhálós lexikon.

A mai Európa hivatalossága vállalja-e az európai értékek XVI. századi megtestesítőjét? Vajon Brüsszel, vagy más európai főváros politikai elitje szembe mer-e nézni a genfi prédikátor alábbi szavaival: „Mert, ha vannak most a néptől szervezve bizonyos felsőbbségek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felállítva, annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerűleg közbelépjenek a királyok dühöngő önkényével szemben, hogy inkább, ha ők az erőszakosan önkényeskedők és a föld népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak (…), álnokul elárulják a nép szabadságát…”

VISSZA A CÍMOLDALRA





Európai önvédelem

Ötszáz éve született a magyar és a horvát nép büszkesége

A földrészünknek arcvonásait adó bölcselet, vallás, gondolkodásmód és életforma: a kereszténység megvédéséért harcolt Zrínyi Miklós. A hadvezér a Szent Korona örök tartományában, Horvátországban 1508-ban született. Életében okosan, bátran, kérlelhetetlen elszántsággal védte az európaiság értékeit: az igazmondást, a család szentségét, a nemzeti önrendelkezést, a bajtársiasságot, a felelősségvállalást.

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát/Ki meg merte várni, Szulimán haragját,/Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,/Az kinek Europa rettegte szablyáját – írta a hadvezérről dédunokája egy évszázaddal később. Az európai kiválóság jellemét felragyogtatja saját, 1566 április 19-én kelt írása: „...Mi pedig elhatároztuk, hogy mindenképpen bezárkózunk a Szigetbe és ha, a sors úgy kívánja, vérünk hullásával, fejünk vesztésével, de derült arccal fogunk szolgálni ennek a sokat szenvedett hazának...”

Öt hónappal később, történelmünk egyik hősies mozzanatában, a kirohanásban valóban vérét hullatta, majd fejét vesztette a várkapitány. Nyugat-Európa magatartása jellegzetes volt: a hős honvédő fejét a törökök elküldték Miksa császár győri táborába, akinek százezer főt meghaladó katonasága nem mozdult meg Szigetvár felmentésére… A históriaírók később rögzítik: „Csodára volt szükség, hogy a Habsburg Birodalom megmeneküljön és ez a csoda Szigetváron történt meg. Itt dőlt el az a kérdés, hogy a kereszt vagy a félhold nyomja-e rá Európa nagy részére évszázadokra a bélyegét. Szigetvár elveszett, de a vérveszteség árán megmenekült egész Európa.”

Európa önvédelme akkor sem a korrupt uralkodói körök szerepe volt, hanem seregnyi elszánt hungarus – magyar, horvát és más, a Szent Korona tagságába tartozó hazafi – esze, bátorsága, gyakran hős önfeláldozása kellett hozzá. Az európai hős, Zrínyi alakját a jubileumi évben sem a hivatalosság idézi föl. A magyar és horvát civil szervezetek, történelmi egyházak állítják az emlékezés fényébe.



Samoobrana Europe

Prije pola vijeka je rođen dika madjarskog i hrvatskog naroda Nikola Zrinski je branitelj našeg kraja sa ličnim crtama, koju oblikuje kršćanska religija, mudrost i način života. Vojskovođa je rođen 1508. godine u vječnoj državi Svete Krune, u Hrvatskoj. Cijelog života mudro i hrabro, s neumoljivom odlučnošću je branio evropske vrijednosti: iskrenost, svetinju obitelji, nacionalno samoopredeljenje, drugarstvo i odgovornost.

„Vridno j’, da se spiše turska vela zmožnost/i ki zadržat smiše Sulimana strašnost/kino se vpustiše pod lutu srditost/kojom zavladal biše vsoj Evropi žalost.” pisao je o vojskovođi njegov praunuk poslije jednog stoljeća. Lijepo pokazuju vanrendnog karaktera njegove rečenice što ih je zabilježio 19-og travnja 1566. godine: „odlučili smo da prolijemo krv svoju za Boga i domovinu veselo i vjerno a, ako sudbina htjedne, da i život svoj žrtvujemo“.

Poslije pet mjeseci u tom viteškom trenutku naše povijesti što je izazvalo divljenje čitave tadašnje Europe, vojskovođa je u jurišu zaista prolio krv i život svoj žrtvovao. Stav Zapadne Evrope je bila tipična: glavu junačkog branioca Turci su otpremili u carsko-kraljevski tabor II. Maksimilijana kraj Đura, gdje je sjedio sa velikom kršćanskom vojskom, i nije se maknuo na spas Sigeta.

Kroničari su kasnije zapisali: „Pravo je čudo kako se Habsburško Carstvo spaslo, i to čudo se desilo u Sigetu. Tu se riješilo da li će križ ili polumjesec obilježiti veći dio Europe. Gubitak Sigeta je bila cijena za spas Europe.”

U samoobrani Europe ni tada nisu igrali ulogu podmitljivi vladari, nego umješnost, hrabrost, i često samopožrtvovanje šake junačkih Hungarusa -Mađara, Hrvata i drugih rodoljuba pod zaštitom Svete Krune.I dan danas, kad je obljetnica rođenja evropskog viteza, Nikole Zrinskog, umjesto službenih institucija, hrvatske i mađarske civilne zajednice odnosno povijesne crkve osvjetljavaju, sjećanjem, njegov lik.

VISSZA A CÍMOLDALRA

 

PRÉSHÁZ ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST