Király Fejedelem Katona Mester Aranyszarvas Lantos Europa Hamvas Borrend Fesztival Trezor Hirek Kapcsolat

Gödöllőn ifjú művészek idézik a poétát Nagyvárad, Kecskemét a Balassi-kard pályázatának győztesei Briliáns pályaművek érkeztek az Európai Balassi Hagyomány központja által 2011-ben kiírt pályázatára. Az írásba foglalt tervek szerint egy nagyváradi és egy kecskeméti program győzött, ennek alkotói kapnak meghívást a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard 2012-es díjátadására. Szűcs Zoltán pályázatgyőztes fesztiválplakátja NAGYVÁRAD – BALASSI BÁLINT-EST A „Gheorghe Şincai” Megyei Könyvtár pályázata Nagyvárad, str. Armatei Române 1/A, Corp. C. „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog a végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól …” joggal hangozhat el Nagyváradon, a sokak által többször is megidézett Végváradon. Az Európai Balassi Mozgalom által meghirdetett XVI Balassi-fesztivál jó alkalom Balassi Bálint életművének felidézésére, főleg ha ezt egy európai mozgalom résztvevőiként tesszük. A fesztivál ugyanakkor kiváló lehetőséget jelent, a hajdani nagyváradi végvár szerepének kiemeléséhez, olyan rendezvények felvonultatásával, amelyek több generációt is ehhez a történelmileg fontos objektumhoz közelíthetnek. Ezekkel a gondolatokkal jelentkezik a Bihar Megyei „Gheorghe Sincai” Megyei Könyvtár munkaközössége a Balassi, madarakkal szárnyaló –XVI. Balassi Bálint fesztiválra. A történelmi kapcsolódási pontokat keresve, amelyek erősítik és generálják a lokálpatriotizmus érzését Balassi Bálint lengyelországi bujdosásának éveit is tekinthetjük, amikor az egykori váradi kapitány(1559-1571), később Lengyelország királya (1571-1586) Báthori István udvarában talál menedéket (1876). A történelmi objektumhoz való viszony megerősítését szolgálja a végvári vitézi életforma és a reneszánsz életérzés felelevenítése a Balassi-strófák tükrében, amely 2012-ben a Bálint-napi rendezvényekkel veszi kezdetét. A nagyváradi rendezvények szervezői: Nagyváradi „Gh.Şincai” Megyei Könyvtár – Tavaszi Hajnal, aligazgató, Majoros Enikő, könyvtáros, Racsav Melinda, könyvtáros Nagyváradi Szigligeti Színház – Dimény Levente, szinművész, rendező, színházpedagógus Ady Endre Líceum, Mihai Eminescu Líceum, Lorántffy Zsuzsánna Középiskola, Posticum Keresztény Ifjúsági Központ. I. „Cseng szép madárszózat…” – Balassi Bálint madaras versei, a reneszánsz életérzés jelképei. Ezen cím alatt, szeretnénk bemutatni egy PowerPointban elkészített munkát kb. (35 kép és szöveg) melyben a darumadár, a fülemüle, a galamb, a hattyú, a páva, a pelikán és a sólyom szimbolikus jelentéseit emelnénk ki, a Balassi Bálint madarakat felvonultató versein keresztül. II. Bálint–napi versfesztivál (2012 február 11-14) A versfesztivál tematikus megrendezéséhez ajánljuk a következő költeményeket Psalmus XLII. Aenigma – Nagyciklus első Az Palkó nótájára – Nagyciklus harmadik Bebek Judit nevére – Nagyciklus hatodik Borivóknak való – Nagyciklus tizenegyedik Kit egy szép leány nevével szerzett – Nagyciklus tizenharmadik In somnium – Nagyciklus tizenhatodik Kit egy násfa felett küldett szeretőjének kire pellikán madár volt feljegyezve – Nagyciklus huszonkettődik Az már szinte az idő vala ki nótájára – Nagyciklus harmincnegyedik Az fülemilének szól – Nagyciklus negyvenharmadik A darvaknak szól – Nagyciklus negyvennegyedik Egy katonaének – Nagyciklus hatvanegyedik Amatorium Carmen, Ad notam: Csak búbánat. – Nagyciklus hatvankettődik Négy helyszínen négy vers fog elhangozni, a Dimény Levente vezette diákszínjátszók előadásában. A versfesztivál 2012 február 11-án a megyei könyvtár dísztermében veszi kezdetét, ahol ismertetjük és részletesen bemutatjuk a pályázatot, a fesztivál történetét és szervezőit. A könyvtár kiállító terében a Balassi-kódex fényképváltozata kerül kiállításra és bemutatásra. Szép magyar komédia – diákszínjátszók vetélkedőjének meghirdetése Balassi Bálint madaras verseit bemutató PowerPointban elkészített munka minden alkalommal, mind a négy helyszínen bemutatásra kerül. A bemutatókon elhangzik egy vers az erdélyi Balassi-kard nyerteseinek verseiből ( Farkas Árpád és Ferenczes István költők versei). III. Rendezvények a nagyváradi vár színpadán: Május - „Vitézek mi lehet szebb dolog a végeknél” – a végvári vitézek dicsérete – hadtörténeti előadás ( a várban feltárt Griffes-terem bemutatása) Június- augusztus - Reneszánsz tánclépésben – táncoktatás korhatár nélkül, heti rendszerességgel a várszínpadon – Dimény Levente szervezésésben. Reneszánsz lakoma – a várban, nagyváradi vendéglősök részvételével IV. Szeptember - Szép magyar komédia – színjátszófesztivál diákszínjátszók részvételével. Az Európai Balassi Mozgalom által meghirdetett fesztivál a jövőbeni évente megszervezendő Bálint-napok kiindulópontját jelenti. Az ötlet és a pályázatban való részvétel könyvárunk régi és kurrens dokumentum gyűjteményeinek feltárásához is újabb lehetőségeket teremt. A tanintézményekkel és kulturális intézményekkel kialakítandó közös programok szélesítik az egyetemes magyar kulturális értékek megismertetésének lehetőségét Nagyváradon és Bihar megyében. Nagyvárad, 2010. december 21. Tavaszi Hajnal, aligazgató Majoros Enikő, könyvtáros Racsav Melinda, könyvtáros Kecskemét: A madarakkal szárnyaló Balassi-est a hírös városban Ünnepségünk díszvendégei: A megyei jogú város polgármestere A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége elnöke 2011 évi Hamvas fürt borművészeti díj kitüntetettje A Kunsági Női Borrend tagjai szeretettel és tisztelettel hívják, várják Bálint napi ünnepségükre A rendezvény időpontja 2012. február 17. Helyszíne: Református konviktus Kecskemét, Piaristák tere 3. Program 17.00-17.10 Köszöntések 17.10-17. 25 Megemlékezés Balassi Bálintról Ádám Péter Pál - előadása 17.30-18.00 Történelmi táncok Az ÁFEOSz Szakközépiskola végzős diákjainak magyaros motívumokból összeállított tánca 18.00 - Új borrendi tagok avatása 18.30 – Bálint napi vacsora - Vadpástétom zöldségágyon - Ököruszály leves, fehér marha farkából kézi csinálású csigatésztával - Kappansült, aszaltszilvával töltve, puliszkával és hordóskáposztával - Mákos és diós guba - Az ételekhez helyi, alföldi borskülönlegességek Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő plakátpályázat győztese a fiatal művész: Szűcs Zoltán. A sikeres alkotó így mutatja be önmagát: „Alkalmazott grafikus vagyok. Bár még csak pályakezdő, de azt a tudást, amit a Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskolában szereztem, sokat hozzáadott ahhoz az elképzeléshez, hogy a kreativitásomat ne csak a lapszéli firkálgatásban tudjam kamatoztatni. Én úgy érzem, hogy a Jaschikban eltöltött két év alatt felkészítő tanáraim nemcsak szakmailag, hanem emberileg is komoly támogatást biztosítottak. Ezúton is köszönettel adózom nekik, ha ezt olvassák.” - Miért érzett késztetést arra, hogy induljon a VII. Bálint napi Balassi-fesztivál plakátpályázatán? Egy irodalmi jellegű téma mindig nagy izgalommal tölt el, mert ilyen esetben bátran el lehet rugaszkodni a szokványos megoldásoktól, ha a grafikai tervezésre gondolok. Másrészt egy irodalmi költemény mindig tud valami újat villantani, amire elsőre nem gondoltam volna. Pont ezért nehéz olyan megoldást találni, ami visszaadja azt az üzenetet, amit az író akart tudatni az olvasóval. Bár Balassi madárverseinél a madarak - mint szimbólumok - egy jó támpontot adtak. - Az irodalom és a képzőművészet házasítható-e hitelesen egy plakáton? Minden további nélkül, sőt nem csak plakátba, hanem például egy CD-borítóba, csomagolásba, és számtalan más grafikai megoldásba bele lehet csempészni azt a szellemiséget, amit az alkotó ki akar vele fejezni, akár technikai megkötés nélkül. Ám sok múlik azon, hogy ki mennyire felkészült a művészetek terén és tudja rugalmasan kezelni a különböző stílusok egymáshoz való viszonyát. Mivel a különböző stílusok keverésével friss, újszerű és érdekes hatásokat lehet elérni. - A költő a tizenhatodik században alkotott, az ön plakátja tipikusan harmadik évezredbeli. Nehéz áthidalni az évszázadokat? Szerintem nem. Ha a technikára gondolunk: ott van az akvarellfestés - amivel készítettem a plakátot - már jóval a 16. század előtt használtak, de csak a későbbi századokban tudták leginkább kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Az idő csak a formai megoldásokat változtatja, de néha még azokat is elhanyagolható mértékben. Ma is vannak, akik a kezükkel, ujjaikkal festenek, vagy rajzolnak például szénnel. Van, amikor a rajzkészségük fejlesztése végett. Van, hogy azért, mert épp nem akad más a kezük ügyébe. Ha úgy nézzük, az ősemberek is ugyanezt tették, mégsem őket utánozzuk. - Világhálós honlapja alapján ön sikeres plakáttervező.  Hová sorolja a 2011-ben kiírt Balasi-pályázat megnyerését? Nem tudnám eldönteni, mert ez több tényezőtől is függ. Többek között attól, hogy maga a téma mennyire érint. Vagy a szokásos vállveregetés mellett honorálják-e némi anyagi támogatással is. Én úgy gondolom, hogy ez azért is fontos, mert így tudom lemérni, hogy mennyire becsülik meg a munkám. Máskülönben elég szomorú, hogy milyen jelentéktelen összegeket ajánlanak fel a pályázati kiírók (néha igen fontos témákban), ahhoz képest, hogy egy-egy nagyobb cég akár milliókat is kicsenget egy céges logóért, vagy arculatért egy grafikai stúdiónak. Ez ugye a "king" probléma, tehát, hogy egyes grafikusok túlbecsülik a saját munkájukat, és visszaélnek azzal, hogy a nagyobb cégek bőkezűen bánnak az anyagi tartalékaikkal. A lényeg, hogy valahogy soha sem oda megy a pénz, ahol tényleg szükség volna rá. - A szokásos vállveregetés jut a Balassi-pályázat megnyeréséért is, hiszen ez a civil díj, noha a legrangosabb Magyarországon, nulla forinthoz juttatja a kitüntetett költőket is. Van-e mégis valami fölemelő az európai Balassi-mozgalomban? Igen, hisz mi, magyarok rengeteg dologban képesek vagyunk kiemelkedő eredményeket felmutatni. Még akkor is, ha ez csak önmaguknak számít igazán... - Miért érzi fontosnak, hogy jelen legyen a kardátadáson, noha ott nem a plakáttervezőket, hanem a költőket tüntetik ki? Igazság szerint kétségeim vannak a kardátadáson való részvételt illetően, hisz az utiköltség elég ijesztő, pedig nem lakok számottevően messze Budapesttől. Ha lenne önálló keresetem, akkor fontolóra venném a dolgot. Diákként még élvezhettem annak a lehetőségét, hogy a havibérleteim „szerénynek” mondható költségén szinte korlátlanul utazhattam a fővárosba(n). Amióta ez a lehetőség nincs, csak akkor utazok, ha nagyon szükséges. A munkaügyi beutazásokat leszámítva legutóbb a szeptemberi Critical Mass-en voltam, azt nem lehetett kihagyni! Szekszárdi bormesterek irodalmi versenye A Szekszárdi szüreti napok rendezvénysorában fénylik fel az idei, immár hetedik Balassi-kard borseregszemle. A reneszánsz költőt idéző szeptemberi vetélkedésen ezúttal a kadarkákról dönti el a zsűri, hogy melyik érdemli meg a Balassi-kard Kadarka címet. Az immár hagyományos lebonyolítás szerint a hegyközség választ ki tizenkét bort a helyi termelők kínálatából, és a testület elé már ezen csúcsborok kerülnek. A legjobbat vakkóstolással választja ki a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának néhány tagjából, és a hegyközségnek a seregszemlén nem induló borászaiból álló grémium. A győztes bormester a Balassi-kard Kadarkával ajándékozza meg az irodalmi díjjal februárban Budán kitüntetendő magyar költőt és külföldi műfordítót. 2006-ban a Balaton-felvidéki Tóth Sándor Főbora 2007-ben az egri Dula Bence Egri hegybíró bora Bikavér elnevezésű alkotása viselhette a jelvényt. 2008-ban a villányi Szende Gábor 2008-os Kékoportója, 2009-ben pedig a szentantalfai Dobosi Dániel Zánkai Kéknyelűje, 2010-ben a Varga Zoltán kései szüretelésű Olaszrizlingje szerzett jogot arra, viselhesse a védjegyet a palackon, a kartonon, illetve a Balassi-kard borseregszemlén kivívott elsőséget szerepeltesse a különböző borversenyeken elért sikerek lajstromán. A 2010-es borseregszemlét a tokaji Áts Károly nyerte meg 2007-es furmintjával, így ez a bajnokbor viselheti a Balassi-kard Furmint címkét. Bálint napi Balassi-fesztivál Az ötödik alkalommal kerül sor a Bálint napi Balassi-fesztivál megszervezésére a Kárpát-medencében. A további jelentkezőket is várja az európai Balassi-kultusz központja a balassi@balassi.eu E-levélcímen: Negyedszer rendeztetett meg 2009-ben a Bálint napi Balassi-fesztivál, mintegy húsz helyszínen a Kárpát-medencében, sőt távolabbi helyszínen is. Balassi költészete mellett a természet: a virágok, a derűs emberi kapcsolatok álltak a rendezvénysorozat fókuszában. A fesztivál központi rendezvénye a XII. Balassi Bálint-emlékkard átadása Budán. Az idén – a kuratórium január 7-ei döntése értelmében – Serfőző Simon és Jurij Guszev veheti át a rendezvényen a kardot és a herendi szobrot, lásd: www.balassi.eu Szebb plakátok Salföld: Természetvédelmi major, február 16-án, reggeltől estig. Rackavágás, lovaglás, éneklés, szavalás, mulatság. Somogyi Győző, Somogyi Márton Csorna: A Művelődési Házban Borkostólás a neszmélyi borvidék boraiból Molnár Nándor Gyöngyös Vehetnek ifiak, vének példát énrólam… http://www.youtube.com/watch?v=WgDYi89cnJE http://www.youtube.com/watch?v=pl3lgYRmXQg Nádudvari Péter Székelyudvarhely Bágyi Ibolya A Balassi-kard hagyományába bevont országok www.balassi.eu Tavaszváró európai borünnep Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár – írta a költő. Nem véletlen, hogy a Közép-Európában a bor idénye a Bálint napi Balassi-fesztiváltól, február 14-étől Szent Márton napjáig, november 11-éig tart. Az utóbbi esztendőkben Magyarországon nemcsak a borbarátok, hanem az irodalmi hagyomány elevenen tartói is fölidézik az európai költőóriást. A nagyváradi Kiss Stúdió Színháztól a szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesületen, a mezőzombori Balassi Kóruson át az esztergomi Féja Géza Közösségi Házig számos művészeti, szellemi műhely rendezi meg derűs Balassi-ünnepségét ezen a napon. Az elit gimnáziumokban a Balassi versvár magasában mutatják be versmondói képességüket a diákok. A Magyar Régizenei Társaság énekesei régi és újonnan szerzett dallamokkal adják elő a Balassi-strófákat. A fesztivál központi rendezvénye az európai irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard átadása a budai Gellért szállóban. A Bálint nap a magyar virágkertészek ünnepe is: az ő munkájukat és tudásukat nagyra becsülő honfitársak ezen a nagyon kifejezetten ügyelnek arra, hogy hazai – azaz sokáig frissen maradó – virággal köszöntsék szeretteiket. Az európai színvonal elérését célul kitűző – vagy már megvalósító – vendéglátóhelyek a borhagyományt az irodalommal házasítják e nap estéjén, fölidézve Balassit: Jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk… A Bálint napi Balassi-fesztiválra ajánlott versek [TIZENKETTŐDIK] DECIMA SECUNDA EJUSDEM GENERIS az nótája Lucretia énekének 1 Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet        gyönyörű virágokkal? Mezők illatoznak jó szagú rózsákkal,        sokszínű violákkal, Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek        sokféle madárszókkal. 2 Új rózsakoszorós kegyesek és szüzek        ifiakkal táncolnak, Jószavú gyermekek vígan énekelnek,        mindenek vígan laknak, Mind menny, föld és vizek, látd-é, úgy tetszenek,        mintha megújulnának. 3 Sőt még Cupido is mostan feltörlötte        homlokán szőke haját, Gyönge szárnyacskáján té-tova, mint angyal        röpül, víg kedvet mutat, Szerelmes táncokban kinek-kinek adván        kezére szép mátkáját. 4 Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társom,        ürülj minden gondoktól, Eléggé hordoztuk heában az sok bút,        légyen már tőlünk távol, Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk,        távozzunk bánatunktul! 5 Nemde valakiért aggasztaljuk volt mi        inkább ifjú éltünket, Kiből, azt sem tudjuk, hol és mely órában        kiszólítnak bennünket? Kivel mit gondoljunk? Ha Isten jó urunk,        ő mindennel jól tehet. 6 Aggasztaló bánat, búszerző szerelem        távol légyen mitőlünk, Jó borokkal töltett aranyos pohárok        járjanak miközöttünk, Mert ez napot Isten örvendetességre        serkengeti fel nékünk! 7 Marullus poéta azt deákul írta,        ím, én penig magyarul, Jó lovam mellett való füven létemben        fordítám meg deákbúl, Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal,        távozván bánatimtúl. TIZENEGYEDIK BORIVÓKNAK VALÓ IN LAUDEM VERNI TEMPORIS az "Fejemet nincsen már" nótájára 1 Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! 2 Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. 3 Néked virágoznak bokrok, szép violák, Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak, Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak. 4 Mert fáradság után füremedt tagokat Szép harmatos fűvel hizlalod azokat, Új erővel építvén űzéshez inokat. 5 Sőt még az végbeli jó vitéz katonák, Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják, Most azok is vigadnak, s az időt múlatják. 6 Ki szép füvön lévén bánik jó lovával, Ki vígan lakozik vitéz barátjával, Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral. 7 Újul még az föld is mindenütt tetőled, Tisztul homályából az ég is tevéled, Minden teremtett állat megindul tebenned. 8 Ily jó időt érvén Isten kegyelmébül, Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szűbül, Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetbül! TIZENNYOLCADIK KIBEN ÖRÜL, HOGY MEGSZABADULT AZ SZERELEMTŐL azon nótára 1 Szabadsága vagyon már én szegény fejemnek, Szerelemtől nincsen bántása én szívemnek, Vagyok békességes, én elmém már csendes,        nincs gyötrelme lelkemnek. 2 Megszabadult rabhoz hasonló állapotom, Mint szinte annak, nékem sem volt szabadságom; Én nagy szerelmemben, mint gonosz tömlecben,        éjjel-nappal volt gondom. 3 Szabadon örülök minden múlatságoknak, Búsultát sem gyakran látják vidám orcámnak, Azért, mert köteles nem vagyok szerelmes        senki ékes voltának. 4 Örülök, röpülök, nemkülönben, mint karul, Kinek sárga lába lábszíjakbúl szabadul, Nem kesereg lelkem, mert megmenekedtem        szerelem békójábúl. 5 Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár, Ifjak társasága, éles szablya, jó madár, Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen        jó borral teli pohár. 6 Kegyesek, szép szüzek, reám bár úgy nézzenek, Valamint akarják, azzal mind egyet érnek; Mert sem szerelmekkel, sem gonosz kedvekkel        többé vízre nem visznek. 7 Vehetnek ifiak, vének példát énrólam, Én nagy szerelmemben mennyi nyavalyát láttam; Néha mint örültem, néha kesergettem,        mint nyughatatlankodtam. 8 Ója, en a tanács, szerelemtől meg magát Minden, ki kívánja életének nyugalmát, Mert ki azt követi, higgyed, kínját érzi,        vészi gonosz jutalmát. 9 Szerzém ez nyolc verset víg és szabad elmével, Gyűlésben indulván jó ruhás legényekkel, Hozzám hasonlókkal, vitéz ifiakkal,        nem kehegő vénekkel. HATVANODIK BÉCSI ZSUZSÁNNÁRÓL S ANNA-MÁRIÁRÓL SZERZETTE az "Doklei sem se divicicom bila"nótájára, vagy amaz lengyel nótára: "A pod liesem" 1 Az Zsuzsánna egy szép német leán, Bécsben lakik Tífingráb utcáján, Piros rózsa tündöklik orcáján, Szép kaláris tetszik az ajakán, Kit sok vitéz kíván Szép voltát csudálván, De csak heában szeretik sokan. 2 Vagyon ennek egy szép atyjafia, Kinek neve víg Anna-Mária, Sok jó úrfi csak azt síja-ríja, Mert mint nénje, szép, s nincs semmi híja: Arany színű haja, Mint egy gyöngy az foga, Tiszta mézzel foly ő édes szava. 3 Egy társommal midőn én ballagnék, Szerencsére reájok találék, Rájok nézve ottan felgerjedék, Jó társom is szerelemben esék. Ők ottan éleszték, Kedveket jelenték, Vélek azért mi megesmérkedénk. 4 Kezet fogván egymással azontúl, Házban lépénk mindnyájan utcárúl, S mint az méhek szegfű szép virágrúl, Mézet szedénk egymás ajakárúl; Minden bánatunktúl Ott mi esénk távul, Hogy szerelmet nyerheténk egymástúl. 5 Többet szólnom dolgunkról nem szükség, Elég, hogy megvolt minden édesség, Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörűség, Ékes beszéd, tréfálás, nevetség, Ki ugyan nem elég Bús szívemnek, mert ég, De versemben itt légyen immár vég. 6 Kurta oktáván a sovány böjtben, Pozsony városából kimentemben Szerzém ezeket ilyen versekben Táncnótára egy kisded énekben, Az másfélezerben És nyolcvankilencben, Hogy bécsi virág juta eszemben. TIZEDIK KIT EGY CITERÁS LENGYEL LEÁNYRÓL SZERZETT 1 Szít Zsuzsánna tüzet szívemben magára, Cupidóval űzet szerelme dolgára, Mert kis szája, szép orcája, mint pünkösdi új rózsa, Fényes haja nap csillaga vagy sárarany sárgája, Vékony derekacskája. 2 Mutat mennyei fént kegyes szemével, Piros angyali szént szerelmes szenével Ha hozzá int, vígan tekint, szívemben örömet hint, De ha megint úgy néz, amint kit gyűlöl szíve szerint, Ottan érzek súlyos kínt. 3 Kegyes ábrázatja én aránzó célom, Citeraszózatja búm rontó acélom, Venus fattya lelkem hatja, ha szózatját hallhatja, S ha láthatja, nincs bánatja, búját mind elmúlatja, Hogy jó kedvét mutatja. 4 Kártyát játszván velem, vet szívet tromfomra, Kit az bölcs szerelem így magyaráz jómra, Mondván: Ne félj, sőt vígan élj, mert tiéd az szép személy, Veres levél tromfodra kél, csak azért, hogy jót reménlj, Semmi gonoszt te ne vélj! 5 Mert már néked adta nagy szerelmű szívét, Viszont nála hadta szívedet, ő színét, Így tőled vett szíven szívet, kit tart mint drágakövet; Örül s nevet, s vígan követ téged, mert lát víg kedvet, Kit régen eszében vett. 6 Így volt akaratja, hogy megnyilatkozzék, Vagy immár barátja, ne félj, hogy változzék. Megemlítsen és segítsen, gyakran örömmel hintsen, S rád tekintsen s ne felejtsen, kinél több jód már nincsen, S kit nem adnál sok kincsen. 7 Lengyel szép Zsuzsánna vervén citeráját És mondván utána gyönyörű nótáját: Eszem vesztve, eltévesztve, szerelmében sillyesztve, Felgerjesztve és ébresztve, szívemet elrekesztve, Belső tűzzel emésztve. ÖTVENEGYEDIK HOGY NYERTE EL JULIA A CUPIDO NYILÁT, ÍJÁT S HOL VISELI, AZT ÍRJA MEG, KÖNYÖRÖGVÉN AZ VÉGÉBEN ITT IS AZ JULIÁNAK az "Magam gondolván" nótájára 1 Áldott Julia kiballagtába        Cupidót találá, Ki mérges nyíllal, szörnyű halállal        veszteni akarta, Látván szép színét, elveté íjét        s ugyan elámula. 2 Kivel csak szívet és mesterséget        Juliának áda, Mert szép szemétől hogy ő igen fél,        rajta nyilván látta, Nagy szerelemmel villámó szemét        azért rá fordítá. 3 Rettene ottan Cupido, s onnan        mindjárt elfutamék, Futtában íja, nyila, puzdrája        őróla leesék, Kiért féltébe csak meg sem tére,        minden ott hagyaték. 4 Kit hogy megláta kegyes Julia,        a földről felvevé, Nyilat puzdrába, zsinórt íjába        egyengeté, veté, S ottan felköté, kivel erősbbé        szép személyét tevé. 5 Azért már nála mind íja, nyila        Cupidónak vagyon, Szemében nyila, afelett íja        vonva haragoson, Kivel szívemet, mint célül tett jelt        lövi, hogy kínt valljon. 6 Sokakat sebhet, de csak éngemet        gyakran inkább talál, Mert énnálamnál, mint egy nagy célnál,        közölb senki nem áll, S ez oka, hogy én több sebet tűrvén,        több kínt vallok másnál. 7 Venus módjára, mikor akarja,        nékiket vigasztal, Nékiknek penig ád csak szörnyű kínt        nyughatatlansággal, Mint hogy éngem is veszt, noha mégis        tűrök igazsággal. 8 Nagy bánatomat, sok fájdalmamat        már mint orvosoljam, Nagy szerelmemnek, szenvedésemnek        én mi hasznát várjam, Ha az keserget, kit lelkem szeret,        s kell hogy kínját valljam? 9 Akik szeretnek, gyakran szíveket        éjjel vigasztalják, Mert titkon akkor kedvekre sokszor        ők azokat látják, Kiktől javokot, boldogságokot        reménlik és várják. 10 Nékem peniglen éjjel is lelkem        keservesen óhít, Szívembéli tűz ágyamból felűz,        házad felé indít, Utcádon járok, reád vigyázok,        de szemem nem saldít. 11 Azonban az nap ismét feltámad        újobb gyötrelmemre, Hogy nem szólhatok, mégis csak írok,        de leveleimre Csak választ sem téssz, sőt reám sem nézsz,        mint egy elvetettre. 12 Mind ennyi sok bút, szegény nyomorult,        én honnan érdemlek, Te háládatlan, a te lángodban,        ha tudod, mint égek? Szerelmes lelkem, tégy már jól vélem,        szolgállak, míg élek! NEGYEDIK KIBEN AZ CÉLIA FEREDÉSÉNEK MÓDJÁT ÍRJA MEG, ANNAK FELETTE PENIG TERMETÉRŐL, MAGA VISELÉSÉRŐL ÉS SZÉPSÉGÉRŐL IS SZÓL 1 Csudálván egy ferdőt, ki felette nagy gőzt        magában eresztene, Ferdős okát mondja: Ez - úgymond - nem csuda,        mert Célia ül benne, Kinek mezítelen testére szerelem        gerjedvén, füsti menne. 2 Mint az kevély páva verőfényen hogyha        kiterjeszti sátorát, Mint égen szivárván sok színben horgadván        jelent esőre órát, Célia oly frissen, újforma sok színben        mégyen táncban szaporát. 3 Mint nap szép homállyal fejér felhő által        verőfényét terjeszti, Oly gyenge világgal vékony fátyol által        haja színét ereszti Célia béfedvén, s mellyén tündökölvén        drága gyémántkereszti. 4 Támadtakor napnak, mint holdnak, csillagnak        hogy enyészik világa, Úgy menyek-szüzeknek, mint az szép füveknek,        vész szépsége virága, Mihent közikben kél Célia, azkinél        égnek nincs szebb csillaga. Énekelt Balassi-versek lemezei Kecskés együttes Vagantes együttes Misztrál együttes Ars Renata Szólóének Együttes Musica Historica együttes és Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lantos énekes A költő viharos életútja „1554: Lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba” – jegyezte föl Balassa András nagybátya a családi iratokban akkor. A zólyomi vár – ahol Balassi édesapja, Gyarmati Balassi János főkapitány volt – ma egy szomszédos államhoz tartozik, mindamellett Zólyomba útlevél nélkül utazhatnak el azok, akik a várban elhelyezett, Kő Pál – 2007 óta M. S. mester-díjas – szobrászművész alkotta Balassi-emléktáblát megkoszorúzni óhajták. Októberi dátum fűződik a Balassinál csak három évvel fiatalabb – Kolozsváron született – Bocskai István emlékéhez is. Nagyváradon a költő 1593 októberében járt, hogy meglátogassa Bocskai Istvánt, a vár főkapitányát. De hogyan jön Bocskai Balassihoz már a születés tárgyalásakor? A választ az édesanyák neve sejteti. Balassi esetében ez: Lekcsei Sulyok Anna. Bocskaiéban pedig: Lekcsei Sulyok Krisztina. Igen, unokatestvérek voltak. Bálintot egy évig a kiváló Bornemisza Péter oktatgatta, majd 1565-től évekig Nürnbergbe került, ahol középszintű tanulmányokat folytatott. Bálint fiú fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak – tudni meg az egyik életrajzból. Följegyzett teljesítmény: az alig 18 éves Bálint pazar juhásztáncával feltűnést kelt Habsburg Rudolf pozsonyi koronázásán. 1575 nyarán a törökök elfoglalják a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, és a fiatal Bálint Erdélybe sodródik. Báthory fejedelem 1576 tavaszán, lengyel királlyá való koronázása előtt a fiatal vitézt Gyulafehérvárról magával viszi Krakkóba. Visszatérve hazájába: Liptóújvár kínálkozik otthonnak számára. Ekkoriban még jó barátságban van a születését följegyző unokabátyával, Balassa Andrással. Később azonban már pörlekednek a véglesi juss és a liptóújvári birtok öröklése miatt. Az 1570-es végén összehozza a sors Losonczy Annával, akivel gyermekkorukban már megismerkedtek. A szépasszony ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. A poéta egri parancsnoknak ajánlkozik; és ötven lovas kapitányaként, 1579 nyarától 1582 őszéig vezeti csapatát. Hatvanban 1580 áprilisában hajt végre sikeres rajtaütést, zsákmány szerezve a szandzsákságban. 1584 karácsonyán, Sárospatakon, feleségül veszi a megözvegyült Ruszkai Dobó Kristinát, s rövid ideig elfoglalja az ottani Vöröstornyot is; nagy skandalumot okozva... 1585 őszén megszületik fia, János. 1586-ban Nagyszombatban, feleségével együtt áttér protestánsról a katolikus hitre. A házasságot később érvénytelennek nyilvánítják. Egy ideig az Egerhez közeli Szarvaskő várában katonáskodik. Balassi 1587-88 fordulóján barátjánál, Kapy Sándornál bujkált, félvén az országgyűlés őt elmarasztaló végzésétől. Szerencséjére ez elmaradt. Majd az özveggyé vált Losonczy Annát ostromolja. Kikristályosítja a Balassi-strófát. Érsekújváron újra katonáskodik 50 lovas parancsnokaként. Ám rövid idő után távoznia kellett a frissen nősült várkapitány féltékenysége miatt. Ekkoriban írja legismertebb versét, a Végek dicséretét. Itt ismerkedik a török költészettel is, és írja bejtjeit. 1589-ben Lengyelországba megy. Krakkó és Dębnó az állomás, a lengyelek törökök hadjáratban akar részt venni. A lengyel király azonban békét köt a szultánnal. A költő 1591 elején a poroszországi Braunsbergben bukkan fel, s akkor volt a Balti-tenger nagy morotvája mellett. Az „Óh, nagy kerek kék ég…” kezdetű vers nyitó strófája ér véget a tengeri szörnyeket is említő szavakkal: „Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája.” A morotva a tengerből dűnékkel, vagy egy folyó által épített turzás miatt leszakadt öböl, vagy zárt lagúna. Ilyen morotva van Észak Lengyelországban is, amely a Visztula torkolatától keletre, az egykori Königsbergig terjed. A Tisza leszakadt holtágait is morotvának nevezik. A Balti-tenger pedig nem Óceán. Amikor Balassi az Óceánum tengert említette, akkor már valahol az Atlanti-óceán partján járt. Talán egy compostellai zarándoklatot tett a jezsuiták tanácsára. Ekkoriban merül el az újlatin költészetben, s tanulmányozza többek között a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchanan műveit. 1591-ben jön haza, Magyarországra, és idegtépő perekben merül el. 1593 őszén a régi, felvidéki családi várak visszafoglalásában vitézkedik. 1594. május 19-én Esztergom ostromában megsebesül, és fertőzés miatt 30-án meghal. Utolsó szavairól költöttette a Balassi Bálint-emlékkarddal 1999-ben kitüntetett Nagy Gáspár a leghíresebb Balassi-versét: Esztergom a XVI. században Esztergomi apokrif Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: "Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum." (" A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam.") Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, így rakosgatta össze szavait. Tusakodván bévül        én igaz Istenem               soha nem is másokkal hajolj Te most fölém        egekből leszálló               minden angyalaiddal. Szívem humuszába        legszebb hónapodat               virágostul borítsad sebemnek üszökét        lázam futosását               erősen csillapítsad. Hűsítő kedvével        csobogó nagy vized               testemet ha megfolyná Danubius forrás        szikkadt nyelvem tövét               élesztené olyanná mivel Téged Uram        végcsatám porondján               híven dicsérhetnélek: katonád voltam itt angyalid kürtszaván               táborodba megtérek. (Lejegyezvén az Úr 1994. esztendejében) Balassi borvacsora Istenhozta bor: Koczor Kálmán féle Rosé Allegro: Kékfrankos–Merlot–Zweigelt minőségi száraz rosébor. Könnyű, gyümölcsös, szamócás illatú üdítő rosébor, friss, ropogós savakkal. Eszményi 8–10 ºC-on. Konyári Loliense Fehér 2006 R Egyharmad rész Chardonnay, kétharmad rész Sauvignon Blanc, és érintésnyi Olaszrizling házasításából készült száraz, zamatos fehérbor. Grapefruitra emlékeztető íz, élénk savak mellett fogyaszthatóbbá teszi. Tojáslepény sonkával Tojás, só, sonka, tejszín, disznózsír. A finomra vágott sonkát tedd a sercegő disznózsírba. Erre öntsd az enyhén sós, finomra habart tojást. Villával tekerd össze, majd pirulásig hagyd tűzön, ám közepe lágy maradjon. Borítsd a tálra. Szende Gábor féle 2006-os Portugieser: A 2008. évre választott Balassi-kard Kékoportó Füstölt marhanyelv A füstölt marhanyelvet bő vízben fél óráig főzd. Öntsd le a vizet, majd új vízben főzd puhulásig. Bőrét hámozd le, szeleteld föl, lencsepürével tálald. Dula Bence féle Egri hegybíró bora Bikavér. A 2007. évi Balassi-kard Bikavér Bácskai sertésborda Sertéskaraj, disznózsír, hagyma, füstölt szalonna, füstölt kolbász, pirospaprika, köménymag, zöldpaprika, paradicsom, fokhagyma, liszt, só. A karajból szelj bordákat. Enyhén verd, sózd, lisztezd, süsd halványra őket. Lábasba helyezd. Finomra vágott hagymát a fennmaradt disznózsírban piríts. Szórd rá a paprikát, a zúzott fokhagymát és az őrölt köménymagot. Keverd össze, öntsd rá a paradicsompürét, és kevés vízben két percig forrald. Ezt a pörköltet öntsd rá a bordákra, s lassan félig puhára párold. Töltsd rá a vágott kolbászt, zöldpaprikát és paradicsomot. Öntsd vízzel színig, s óvatos sózással puhára párold. Tarhonyával tálald. Tóth Sándor féle Főbor. A 2006. évi Balassi-kard Főbor Alma köntösben Vajastészta, alma, baracklekvár, tojás, porcukor, fahéj. Félujjnyira nyújtsd a vajastésztát. A reszelt almából, porcukorból, fahéjból, lekvárból kevert töltelékkel töltsd meg a négyzetekre vágott tészta közepét. A sarkakat felül csukd – ujjaddal lapítsd – össze, fölül kend meg tojással. Ezt süsd meg! Jánosáldás: Szeremley Huba féle Zeus. A 2006-os Concours Mondial borversenyen Nagy Arany érmet kapott 2005-ös badacsonyi borkülönlegesség.

PRÉSHÁZ ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST