A romantika magyar csillaga

Liszt Ferenc kétszáz esztendeje jött világra

Liszt Ádám és Lager Mária Anna gyermekeként 1811-ben a Magyar Királyság-beli Doborjánban jött világra. Édesapja az Esterházy család birtokán szolgált. A szülők figyelmet fordítottak a kis Ferenc nevelésére. Első zongoraleckéit édesapja adta, aki maga is több hangszeren játszott, és csellista volt egykor a kismartoni zenekarban.

A tehetséges fiú soproni és pozsonyi koncertje idején még 10 éves sem volt, de határozottan állt ki a közönség elé, és gyönyörű játékával olyan sikert aratott, hogy további zenei tanulmányaihoz magyar főurak ajánlottak föl ösztöndíjat.

Apjával 1822-ben Bécsbe ment, ahol Carl Czernynél és Antonio Salierinél tanult. Mestereinél igen jó kezekben volt zenei fejlődését illetően. A szerepléshez szokott gyermek Bécsben is koncertezett.

1823 májusában először lépett fel Pesten. Ősszel a Luigi Cherubini vezette párizsi Conservatoire-ban és így magánúton folytatta tanulmányait. Többek közt Ferdinando Paer zeneszerzést tanított az ifjú Lisztnek.

Párizs, „a fény városa” a pezsgő szellemi élettel minden művészre nagy hatással volt. Liszt további életét és fejlődését is döntően befolyásolta a francia főváros szellemi és művész elitje. Több európai országban is koncertezett virtuozitásával ámulatba ejtve közönségét.

Édesapja 1827-ben bekövetkezett halála után édesanyja is Párizsba költözött. Ebben az időben a tehetséges fiatalember arisztokrata családoknál zongoraleckéket adott, és rengeteget olvasott. Első magyar vonatkozású műve is megszületett: variációkat komponált, melyekhez Bihari János és Fáy László verbunkos dallamai szolgáltak alapul. A korszak zenei életének kiválóságai hatottak művészi fejlődésére.

Magánélete is átalakulóban volt. Marie d'Agoult-val Svájcba költöztek. Három gyermekük született. Liszt sokszor hónapokig távol volt családjától koncertkörútjai miatt. Sikeres hangversenyei Párizstól Bécsig, Milánótól Pestig újabb elismertséget szereztek.

Humánus megnyilatkozásainak egyik szép példája volt: a Doborjánba látogató Liszt adakozott a templom orgonájára és adományokat adott a szegényeknek. Pályafutása során több ízben is adott jótékonysági koncertet, pl. a pesti árvíz károsultjainak javára, vagy pl. a Nemzeti Zenede létesítésére.

Időközben karmesterként is bemutatkozott. A pergő élet korszakát váltotta weimari karmesteri időszaka. Akkortájt több időt tudott zeneszerzésre fordítani. Nagy hatással volt rá a Richard Wagnerrel kötött barátsága.

Közben megismerkedett Sayn-Wittgenstein hercegnével. Kapcsolatuk elmélyült, s Liszt követte az asszonyt Rómába, ahol ideje nagy részét egyházi zenék komponálásának szentelte. A római katolikus egyház kisebb rendjeinek felvétele után a Vatikánba költözött. Az egyházi zene megreformálásán fáradozott. Egyik - ebben az időszakban komponált - jelentős művét, a Szent Erzsébet legendáját maga vezényelte Pesten, ahol magyar kapcsolatai is újjáéledtek.

Károly Sándor nagyherceg ajánlatára visszatért Weimarba. Ezt követően sokat utazott Róma, Weimar és Pest között. Egy ilyen utazás alkalmával meghűlt és tüdőgyulladásban elhunyt.

(A www.filharmonia.com nyomán)

Élő dallamok halhatatlanja

Erkel Ferenc 200 éve született

A magyarok Himnuszának megzenésítője Gyulán született 1810. november 7-én. Szülőháza, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épület ma is áll, benne Emlékmúzeumot rendezték be – írja a filharmonia.com.

Gyula zenei életében fontos szerepet töltött be karnagyként és tanítóként Erkel József (1787-1855). Amikor nősülésre adta a fejét, az uradalmi tiszt lányát, Ruttkay Klára Teréziát (1790-1865) vette nőül. Házasságukból két leánygyermek és nyolc fiúgyermek született. A másodszülött Ferenc a fiúk közt a legidősebb volt.

A kisfiú a németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, ügyesen zongorázott és a tudományát be is mutatta a gyulai közönségnek.

Nagyváradon, majd a pozsonyi bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait. A zeneelméleti és zongoratanulmányok mellett életre szóló zenei élmények, hatások érték: a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka, Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka.

Zenei képzettségével és szép emlékeivel 18 évesen felkerekedett, hogy Csáky Kálmán grófnál Kolozsvárott zongoratanár legyen. 1834-ben lehetősége nyílt bemutatni zongoratudását a pesti Nemzeti Kaszinóban. Igen pozitív kritikákat, kifejezetten dicsérő szavakat kapott előadása. 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott dolgozott karmesterként. 1839-ben házasságot kötött Adler Adéllal.

1840-ben elkészült Bátori Mária című operájával. Ezzel a magyar operatörténetben megszületett az első magyar nemzeti opera.

A Nemzeti Színház névadó ünnepségén 1840. augusztus 8-án hangozhatott el először.

Nemzeti Színházi állásával révbe ért. Az operatörténet szempontjából igazán jelentős Erkel-művek (Hunyadi László, Bánk bán) ezután keletkeztek.

Erkel életműve több más szempontból is fontos. Amikor Bartay András pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésére, Erkelt a bírálóbizottságba hívta, ezért a zeneszerző nem indulhatott a megmérettetésen.

Néhány hónappal később Bartay András Kölcsey Hymnusának megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A népes bírálóbizottságban Erkel nem szerepelt, ezért - jeligésen, mint a többi pályázó - beküldhette ő is alkotását, ami végül méltán nyerte el a magyar közönség tetszését.

Ma is Erkel alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje.

Erkel 1853-ban néhány kiváló muzsikussal életre hívták a Filharmóniai Társaságot. Közben a Pesti Sakk-kör létrehozásán is fáradozott. Ami magánéletét illeti, rövid idő alatt elveszítette édesapját, lányát, Ilonát és öccsét, Józsefet. Házassága felbomlott, felesége visszaköltözött Gyulára.

Következő operáján hosszú ideig dolgozott, majd 1861. március 9-én végül bemutatták. Ez a műve a Bánk bán volt. Az anekdoták szerint Erkel egy fa alatt komponálta az operát. A fa már-már élettelen maradványa Gyulán a néhai kastélyparkban (ma a Várfürdő területe) található.

A magyarországi zenei élet kiválóságai sokszor határainkon túl képezték magukat. Erre a problémára gyógyírként hatott a Zeneakadémia megnyitása 1875. október 14-én. A színvonalas hazai zeneoktatást célul kitűző intézmény elnöke Liszt Ferenc, első igazgatója Erkel Ferenc lett.

Erkel házasságában 9 gyermek született. Negyedik fia, Sándor (1846-1900) kora egyik legnagyobb karmestere lett.

Az öregedő Erkel lemondott a Zeneakadémia igazgatói posztjáról, majd tanári állásáról. A zongoraművész-karmester 80. születésnapján még utoljára fellépett. Gazdag életműve példaértékű.

1893. június 15-én hunyt el. Szülővárosában szobrot állítottak emlékére.

Magyarként európai óriás

Kazinczy Ferenc harmadfélszáz éve született

Shakespeare-t, Goethét fordított, és boldog volt a bugaci csapszék asztalánál: Oh csárda, kedvesb énnekem zugod,/ Mint a bolondok cifra bábozásai! – vallotta. Ugyanakkor az irodalmi, nyelvi „bugaciságot” megvetette: „Újítani a nyelven csak annak szabad, a ki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, a ki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes…”

A mai fősodor törpéi maradinak címkéznék az európai óriást, hiszen: „Dacára a sanyarú anyagi körülményeknek, Kazinczy továbbra is élete minden percét nagy célja, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére szánta” – írja a világhálós lexikon.

Hetvenkét esztendeig tartott evilági pályája: Érsemjénben 1759. októberében született, s az általa elnevezett Széphalomban 1831 nyárutóján távozott.

A lutheran.hu honlap az alábbiakat írja Kazinczyról: „Író, költő, a magyar nyelvújítás, kora közművelődésének református vallású vezére. (…) 1769-1779 között atyja ösztönzésére a Sárospataki Református Kollégiumban teológiát, hallgat. Apja halálát követően jogot tanul, gyakornok Kassán, Eperjesen és Pesten. Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal Kassán elindítja a Magyar Museum folyóiratot. Kazinczy és Batsányi közötti egyet nem értés következtében Kazinczy új folyóiratot alapít, az Orpheust. Shakespeare Hamletjét, Goethe regényét ülteti át magyar nyelvre, anyjának ajánlott fordítását kinyomatja, Bécsből Bessenyei dicsérő levelet küld Kazinczynak. Egyre nagyobb súlyt helyez a választékos stílusra, a magyar nyelv folyamatos megújítását, csiszolását tekinti élethivatásának. (…)

Annak a szabadkőműves páholynak a tagja, mely a forradalmat kívánja előkészíteni. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvételéért előbb halálra ítélik, de kegyelemből várfogságot szenvedett Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson. 1794. december 14-től 1801. január 21-ig, több mint hat évig volt súlyos börtönben „Fogságom naplója” című művében, a 2387 börtönben eltöltött napról ír. Negyvenkét éves korában kerül ki a tömlöcből, már őszen.

Rokonai a művészlelkű Kazinczyt kiforgatják minden vagyonából. Megmaradt a Sárospatak melletti Bányácska falu melletti szerény birtok, ez lett létalapja. Ide építteti fel kúriáját. Megnősül, feleségével Török Sophie írónővel 1804-ben költözik Széphalomra. A falut munkássága során nevezte el Széphalomnak, amit később hivatalosan is elfogadtak.

Széphalom hosszú időre a magyar irodalmi és szellemi élet központja lett. (…) A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban rendes tagjává választotta. 1831. augusztus 22-i halálát követően kívánságára a széphalmi családi sírkertben temették el. Valamikori kúriáját Ybl Miklós tervei alapján alakították át emlékét hirdető mauzóleummá.

A nyelvújító egykori lakóhelyén, Széphalmon újonnan létesült a Magyar Nyelv Múzeuma, amelyet Radványi György tervezett, s amely 2008. április 23-án nyílt meg.

Epigrammai morál

"Bántani mást vadság..." - s más a lélektelen író?
Azt hozzád s hozzám nem köti semmi kötél.
Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! az ilyet
Ütni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad.

Hunyadi Mátyás

A Duna jegén 550 éve, 1458. januárjában választottuk meg királyunkká Hunyadi Mátyást. Akkor demokrácia érvényesült hazánk központjában. Amerikát csak 34 évvel később, 1492-ben fedezi föl Kolumbusz, majd évszázadokig gyarmatosítás, népirtás, rabszolgatartás következik ott. Ma Amerika oktat ki bennünket demokráciából.

Hunyadi Jánosné és testvére, Szilágyi Mihály Vitéz János váradi püspökkel, Hunyadi egykori kanczellárjával s a Hunyadi-ház többi barátaival szövetkezve, a győzelem biztos reményében kezdhették meg működésüket Mátyás trónjelöltsége érdekében – írja a mek.iif. hu. – Törekvésük mennyire találkozott a nemzet óhajtásával, mutatja az, hogy az idegen trónkövetelők, Albert leányainak férjei által hangoztatott igények semmi visszhangra sem találtak az országban, s a Hunyadi-ház legnagyobb ellensége, Garai László nádor, bár lelke mélyében maga is reményt táplált a trón elnyerésére, jónak látta felajánlani támogatását Mátyás megválasztásához. Podiebrad György, a cseh kormányzó, a ki Csehországban maga számára készítette elő az útat a trónra, már látta a dolgok alakulását, és leánya Katalin kezével igyekezett biztosítani magának a leendő magyar király barátságát, ugyanakkor, a midőn Hunyadi Jánosné a Garaival Szegeden kötött szerződésben (1458 január 12.) megigérte, hogy Mátyás az ő leányát, Annát fogja nőül venni; s Mátyás, ki László király halála után Podiebrád őrizete alatt a prágai királyi várban várta az események folyását, elfogadta az általa felajánlott szövetséget.
Midőn az országgyűlés 1458 január havában Budán egybegyűlt, az ellentétek teljesen ki voltak egyenlítve a pártok között; a Hunyadi-ház főemberei ünnepélyesen kibékültek László király hiveivel, s míg a Buda várában egybegyült főrendek Hunyadi Mátyás megválasztásában megegyezve a választási feltételek felett tanácskoztak, megegyezésük felett a Duna jegén összegyült 40,000 főnyi nemesség mondta ki a szentesítést, mely január 24-ikén egyértelemmel és eget verő lelkesedéssel kiáltotta ki Mátyást Magyarország királyává. S az új király a morva határtól, s Strasznicz várától az országnagyok fényes küldöttsége által kisértetve, három hét múlva (1458 február 14.) a nemzet örömrivalgása között vonult be Buda várába.

Mátyás megválasztása betetőzi a nemesség diadalát azon főurak felett, a kik Albert király halála óta elfoglalt pártállásukkal annyira megnehezítették az ország helyzetét; s az az osztály, mely most saját kebeléből ültetett királyt a trónra, nem késik biztosítani magának a győzelem gyümölcseit.

A királyválasztó országgyűlésen alkotott törvényekben kimondatott, hogy a nemességnek nemcsak joga, de kötelessége is személyesen megjelenni az országgyűlésen, hogy az ország védelméről a király, a végső szükség esetét kivéve, saját erejéből köteles gondoskodni s hogy a nemeseket és jobbágyokat semmiféle rendkívüli adóval soha sem fogja terhelni. Az első törvényczikk a főnemességgel, az utóbbiak a királylyal szemben voltak hivatva a nemesség jogait biztosítani.
Mátyás 15 éves volt, midőn a trónra emeltetett.

PRÉSHÁZ ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST

Fejedelem