Beregszászi újságíró kapta

az Európa-érmet

Bécs, Beregszász, Budapest. A Bécsi Napló főszerkesztője nyújtja át az Európa-érmet a beregszsászi újságírónak Budapesten. Deák Ernő és Kovács Elemér a Szabadelvű Médiaműhely rendezvényén a Pest hotel átriumában.
Kép: Dormán László

A Kossuth rádió interjúja az Európa-érmes újságíróval:

Kovács Elemér, a Bereginfo újságírója vehette át az idén a Szabadelvű Médiaműhely díját, az Európa-érmet. A SZEMM konferenciáján, a fővárosi Pest hotelben Boross Péter volt kormányfő és Földi László hírszerző ezredes tartott előadást a titkosszolgálatok politikai szerepéről.

Bécs – Beregszász – Budapest. Jelképes nemzetegyesítés történt a Szabadelvű Médiaműhely szombati, november 20-ai konferenciáján. A beregszászi újságírónak, Kovács Elemérnek a Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő Európa-érmes újságíró nyújtotta át a SZEMM elismerését, az évente egy sajtómunkásnak odaítélt Európa-érmet. Az átadási ceremónia helyszíneként a hagyománynak megfelelően a fővárosi Pest hotel átriuma szolgált.

A tizenkettedik alkalommal átadott Európa-érmet negyedszer vehette át határon túli sajtóember – mutatott rá a rendezvényt levezető Sipos Zoltán, a SZEMM elnökségi tagja. A most kitüntetett újságíró tudatosan használja azokat a magyar szavakat, kifejezéseket, amelyeket a budapesti kollégák már elfelejtettek – emelte ki a Bereginfo munkatársának egyik erényét Németh Miklós Attila, a SZEMM elnöke. Az anyaország szerepe az is, hogy a különböző országok magyarjai Budapesten találkozzanak – hangsúlyozta a Bécsből jött Deák Ernő, amikor átnyújtotta az Európa-érmet a beregszászi kollégának. A magyar újságírás sokszínű, ám annyiban egységes, hogy államhatárok nem szabdalják szét – mutatott rá az éremmel járó oklevelet átadó Molnár Pál, a SZEMM etikai bizottságának elnöke. Délvidéki karikaturista, ausztriai főszerkesztő és felvidéki riporter után most kárpátaljai publicista vehette át a polgári újságíródíjat. A kitüntetett Kovács Elemér kifejezte: az Európa-éremnek azért is örül, mert ráirányítja a figyelmet az általa szeretett Kárpátaljára.

A Szabadelvű Médiaműhely Titkosszolgálatok a rendszerváltozásban elnevezésű rendezvényén Boross Péter - aki 1990 után államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte a területet - úgy vélekedett: akkoriban az ellenzék vezető ereje, az SZDSZ a titkosszolgálatok "szétroncsolását, felszámolását" sürgette, amit szerinte részben a korábbi hatósági zaklatásuk szülte megtorlási szándék motiválhatott.

Korabeli céljairól azt mondta: meg akarta akadályozni a feloszlatási törekvéseket, ehhez pedig - az ellenzék lecsendesítése érdekében is - személycserék voltak szükségesek. Ugyanakkor a legfontosabb döntést, a III/III-as főcsoportfőnökség megszüntetését már a Németh-kormány meghozta - fogalmazott.

Az ügynöklisták nyilvánosságáról szólva kifejtette: a személyiségi jogok védelme miatt csak az állambiztonsággal együttműködő közszereplők nevét lehetne ismertetni, a közszereplők köre azonban továbbra is tisztázatlan. Ellenérvként hozta továbbá, hogy az ügynökök élettörténete, motivációi, tevékenysége között elképesztő különbségek voltak, amelyek érzékeltetésére a listák alkalmatlanok.

A történtek fényében az, hogy az ügynöklisták nyilvánossága érdekében az utóbbi években bizottságok alakultak, és juttatták el jelentéseiket a kormánynak minden eredmény nélkül, csak "önpropagandaként" értékelhető - mondta a volt miniszterelnök, hozzátéve: véleménye szerint ezen a téren nem várható változás.

Boross Péter kijelentette: a titkosszolgálatok nem működhetnek sikeresen olyan bizonytalanság közepette, mint amilyet az előző kormányzati ciklusban a parlamenti szakbizottság tagjaként megtapasztalt. Mint mondta, a kiszivárogtatások és a felelőtlen politikai adok-kapok eredményeként "megrendültek azok a cövekek", amelyekre a szolgálatok tevékenysége épül, így ma "azt sem tudni, működnek-e egyáltalán".

Földi László egykori hírszerző ezredes a rendszerváltás időszakáról szólva azt mondta: Magyarországon "a munka folytathatósága érdekében aránylag sérülésmentesen" zajlott az átmenet a titkosszolgálatoknál, míg Csehországban - arra hivatkozva, hogy a kommunista állambiztonság tisztjei méltatlanok, hogy a demokratikus berendezkedés felett őrködjenek - lényegében felszámolták őket.

Az akkor a hírszerzésnél dolgozó Földi László arról is beszélt: a szolgálatok két-három évvel a rendszerváltás előtt már tudták, hogy politikai változás készül, de spekulációnak nevezte, hogy részt vettek volna az előkészítésében.

Előadásban Földi László az ügynöklisták nyilvánossága ellen érvelt. Mint mondta, a továbbiakban senki sem vállalná az együttműködést, ha attól kellene tartania, hogy neve évek múltán megjelenik a sajtóban. Kitért arra: a titkosszolgálatok világában nincsenek lezárt ügyek. Azok a külföldi állampolgárok, akiket Magyarország beszervezett, hazaárulók, így sokkal többet kockáztatnak, mint hogy sérül a jó hírnevük - összegzett, hozzáfűzve, hogy "kapcsolati rendszerünket meg kell védeni".

Forrás: MTI; Présház.Eu

www.preshaz.eu/Europa.htm

Európa-érem

Magyar újságíródíj, alapítva 2000-ben

Átadatik minden évben, európai szellemiségű médiakonferencián, Budapesten.
A díj egy bronz érem, amelyet Ligeti Erika† alkotott.

A díjat egy 1995 óta működő újságíró-szerveződés adja át, az oklevélen – amely a szentendrei Vincze László alkotása – az odaítélőknek a neve szerepel.

A díjazottak

2000. Szaniszló Ferenc újságíró

és Johnathan Sunley újságíró (Nagy-Britanniába való hazatérése alkalmából, érdemeit soron kívül elismerve)

2001. Balázs Géza nyelvész, közíró

2002. A Hitel szerkesztősége,

átvette Csoóri Sándor főszerkesztő

2003. Kondor Katalin újságíró

2004. M. Szabó Imre újságíró

2005. Fricz Tamás politológus, közíró

2006. Léphaft Pál karikaturista

2007. Vercz András operatőr

2008. Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője

2009. Neszméri Gyurkovits Róza

pozsonyi újságíró

(A Duna Televízió felvétele)

2010. Kovács Elemér beregszászi újságíró

A Felvidékre került az idei Európa-érem

Tizenegyedik alkalommal nyújtották át az európai szellemiségű újságíródíjat, az Európa-érmet Budapesten; az idei kitüntetett a felvidéki Neszméri Gyurkovits Róza. A híres bronzmedált november 21-én, szombaton a Pest hotelban tartott konferencia keretében adták át. A tanácskozáson – amelyet Az emberi jogok érvényesülése az Európai Unióban címet viselte – Duray Miklós és Bauer Edit is elődadást tartott.

Az 57. évében járó Neszméri Gyurkovits Róza a teljes újságírói munkásságát a magyar azonosságtudat megőrzésének szentelte. Nem csoda, hogy ez az első kitüntetés, amelyet életében kapott: rögtön a legrangosabb elismerést vehette azonban át. Pályájában az 1983-as év jelentett törést. A magyar iskolákban tervezett alternatív oktatás bevezetése ellen írt cikkei miatt a kommunista hatalom "burzsoá nacionalizmus" vádjával letiltotta a publikálás lehetőségéről. Újságírói munkáját csak 1988-ban folytathatta, de kizárólag gazdasági jellegű írásokat publikálhatott.

Jelenleg a Szabad Újság belpolitikai rovatának megbízott vezetője külső munkatársként. A felvidéki magyar közéletben - a sok bizonytalanság közepette - Neszméri Gyurkovits Róza teljes pályafutása alatt a megbízhatóság, a helytállás példája – hangzott el a rendezvényen.

Duray Miklós közíróként szerepelt a konferencián. Az elmélet a gyakorlat közötti különbségeket egy konkrét példával, a szlovákiai magyar pedagógusok problémájával szemléltette: "A polgári és politikai jogok egyetemes nyilatkozatában ott szerepel például az önrendelkezés és a szabad szakszervezetek alakításának joga. Viszont ha az önrendelkezéshez való jogra, a nemzetekre, azaz a kulturális és történelmi közösségre vonatkozóan tekintünk, akkor abban a pillanatban egy áthághatatlan politikai falnak ütközünk. Pedig az önrendelkezés éppen a kulturális közösségeknek a joga kell hogy legyen, és nem az államoké.”

Bauer Edit európai parlamenti képviselő rávilágított: ma is érvényes, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Parlament csak azokkal a kérdésekkel foglalkozhat, amire a tagállamok felruházták. „Ma azonban változás várató e tekintetben is, és elképzelhetőnek tartom, hogy az Európai Unió túllép a korábbi kettős mércén, amelytől eddig szenvedett, és melyet egyrészt a saját jogrendszere, másrészt a tagországok korlátozásai jelentenek” – mondta.

Forrás: Felvidek.Ma

Európa-érmet kapott

a Bécsi Napló főszerkesztője

Miért nem nyitottunk cukrászdát Bécsben? címmel rendeztek konferenciát magyar újságírók a Pest hotelben szombaton, 2008. november 8-án. Ezen a tanácskozáson adták át a polgári újságírókat kereken tizedik alkalommal díjazó Európa-érmet. Az idén a Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő vehette át a kitüntetést.

1956-ban Ausztriába emigrált magyar újságíró, Deák Ernő a konferencia vezető előadójaként a bécsi magyar vendégforgalmi vállalkozások sorsát elemezte. Mint taglalta: a magyar vendéglők csak akkor tudtak és tudnak üzletképesek maradni, ha elsősorban osztrák törzsközönségre alapoznak.

Fricz Tamás Európa-érmes közíró az Unióban eltöltött négy és fél évünket elemezve fájlalta, hogy a 2006. októberi rendőri randalírozás után Európa nem védte meg a két évszázados szabadságértékeket, ehelyett Magyarországot piacnak, lerohanható gazdasági térnek tekintette csupán. Mindamellett, csalódottságunkkal együtt is mi Európához tartozunk – hangsúlyozta.

Simon János politológus arról beszélt, hogy hazánkban az utóbbi esztendőkben sok minden csak virtuális és ideiglenes. A Kőrösi Csoma Sándor felmutatta értékvállalás nem jellemző, pedig nagy szükségünk volna rá.

Ámon Antal, Ausztráliából hazatért magyar újságíró a lehető legcinikusabb propagandának nevezte a 2003-es plakátot, amelyik megkérdezte: „Nyithatok-e cukrászdát Bécsben?”, és populista módon azt a választ is tartalmazta: „Igen.” A magyar kisvállalkozások nagy része még itthon sem versenyképes – fejtegette.

Az Európa-érem a már elhunyt Ligeti Erika alkotása, a kitüntetéssel Vincze László papírmerítő mester oklevelét is átvehette a bécsi magyar újságíró-kiválóság: Deák Ernő.

PRÉSHÁZ ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST

Fejedelem