|
2002 Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró
Az Aranyszarvas-díjat elsőként
2002-ben a kuratórium Hintsch Györgynek ítélte. A díjat Rév-Komáromban a Moholy-fesztivál
záró estjén Pekár István, a Duna Televízió elnöke adta át a rendezőnek.
Hintsch György 1925-ben született
Budapesten. Közgazdaságtudományi Egyetemre járt, majd az ELTE
Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1943-tól filmgyári gyakornok,
majd 1948-tól asszisztens. Több tucat játékfilmben dolgozott Gertler
Viktor, Várkonyi Zoltán, Makk Károly stb mellett. A forradalom leverését
követően állásából elbocsátották, ekkor a Nemzeti Színházhoz került.
Később visszakerült a filmszakmába és a Katonazenét (1961) forgató Marton
Endre társrendezője lett. Rendezőként Jókai Mór Rab Ráby (1964) c.
regényéből készítette első játékfilmjét, melyet a Németh László regények
megfilmesítése követett. A magyar írók műveinek feldolgozása mellett több
közönségsikert aratott vígjátékot, krimit is készített, mint A veréb is
madár (1968), a Hét tonna dollár (1973), Naplemente délben (1979).
FILMOGRÁFIA
Rendezőasszisztensként
Kétszer kettő (1944.) r.
Manninger János
Talpalatnyi föld (1948.)
r. Bán Frigyes
A harag napja (1953.) r.
Várkonyi Zoltán
Én és a nagyapám (1954.)
r. Gertler Viktor
Simon Menyhért születése
(1954.) r. Várkonyi Zoltán
Mese a 12 találatról
(1956.) r. Makk Károly
Láz (1957.) r. Gertler
Viktor
Felfelé a lejtőn (1958.)
r. Gertler Viktor
Merénylet (1959.) r.
Várkonyi Zoltán
Asszony a telepen (1962.)
r. Fehér Imre
Társrendezőként:
Katonazene (1961.) R.
Marton Endre
Ház a sziklák alatt
(1958.) r. Makk Károly
Rendezőként és forgatókönyvíróként:
Rab Ráby (1964.)
Iszony (1965.)
Kártyavár (1967.)
A veréb is madár (1968.)
Tetovált nő (1970.)
Irgalom (1973.)
Hét tonna dollár (1973.)
Szörnyeteg (1974.)
Naplemente délben (1979.)
Akik az igazságra esküdtek
(1981.)
Égető Eszter (1985.)
Mansfeld Péter (1994.) dokumentumfilm
2003 Jeli Ferenc filmrendező
2004 Hildebrand István operatőr
2005 Morell Mihály vágó
2006 Fakan Balázs dramaturg
A honi filmszakma
erkölcsileg legrangosabb elismerésének tekintett Szkíta Aranyszarvas-díj
odaítéléséről Péterffy András filmrendező a laudációban elmondta: Fakan a
komédiától az operetten keresztül a legsúlyosabb társadalmi drámákban is
dolgozott. Munkatársai évtizedeken át nagy bizalommal fordultak hozzá,
elismerve szakmai nagyságát.
Fakan Balázs a díj
átvétele után derűsen közölte: sok évtizedes tevékenysége után most először
kapott elismerést, ezt azonban - mivel hiteles és rokonszenves emberektől
kapta - nagy örömmel fogadja el. Kifejezte: a filmalkotásban való
tevékenységét soha nem érezte munkának.
2007 Pap Ferenc operatőr
Hatodik alkalommal
nyújtották át az európai filmelismerést, a Szkíta Aranyszarvas-díjat –
2007. december 12-én – az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Pap Ferenc
operatőr vehette át a híres bronz kisplasztikát.
Az 58 éves művész jelentős
életműre tekinthet vissza: az 1977-es Családi tűzfészektől az 1982-es Adj
király katonát című alkotáson át a 2004-es Üvegfalig számos kiváló film
fényképezője volt. A Filmművészeti Főiskolán Illés György és Herskó János
tanítványaként mélyült el a szakma megismerésében, majd együtt dolgozott
olyan rendezőkkel, mint Sára Sándor, Mihályfy Sándor, Gyarmathy Lívia.
A közelmúltban Dárday
István rendezővel és Bács Ferenc színművésszel a Márai-filmet: Az
emigránst forgatták.
A szerdai ünnepségen Bács
Ferenc olvasta fel Dárday laudációját: a filmrendező elsősorban az
operatőr Pap Ferenc művészi képességeit, alkotó személyiségét dicsérte.
Puszt Tibor filmrendező, a
Szkíta Aranyszarvas-díj kuratóriumának tagja elmondta: Pap Ferenc
díjazásáról a legkiválóbb magyar operatőrök – köztük a korábbi díjazottak
– döntöttek.
Mihály Gábor
Munkácsy-díjas szobrászművész, a filmdíjat megtestesítő kisplasztika
alkotója, mielőtt átnyújtotta az operatőrnek az elismerést, elmondta: a
szkíta aranyszarvas a maradandó értékek egyik szimbóluma Európában.
A Szkíta Aranyszarvas-díj
is kifejezi azt az összművészeti alkotásmódot, amely a mai kihívások
között is csinosíthatja a társadalom mindennapi életét – mondta Molnár
Pál újságíró, a kuratórium tagja.
A zeneművészet
megszólaltatója Kuncz László volt: az énekművész egy ötszáz éves dal előadásával
mutatott fel maradandó európai – és magyar – értéket.
2008 Dárday István filmrendező
Hetedik alkalommal nyújtották át a
Szkíta Aranyszarvas-díjat csütörtökön Budapesten a Filmek Házában. A honi
filmes szakma erkölcsileg legrangosabb elismerését az idén Dárday István
filmrendező vehette át.
A bronz kisplasztikát az eddig kitüntetettek doyenje,
Morell Mihály vágó nyújtotta át a művésznek. A híres rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a
Jutalomutazás, a Szemétdomb és a Tükröződések. A művész most is
fáradhatatlanul dolgozik, több forgatókönyve is megfilmesítésre vár, és
hamarosan elkészül a Búcsú a falutól? című alkotása – hívta fel a
figyelmet a laudációt mondó Pörös Géza, a Duna Televízió alelnöke. A
ceremóniát levezető Molnár Pál újságíró, a kuratórium tagja arra hívta
föl a figyelmet, hogy Mihály Gábor Munkácsy-díjas alkotása, a Szkíta
Aranyszarvas-díj mint kisplasztika is remekmű, méltó az európai
szellemiségű magyar filmes kiválóságokhoz. Puszt Tibor filmrendező, a
kuratórium tagja azt taglalta, hogy a rangos filmdíj kitüntetettjére az
eddigi Aranyszarvas-díjasok tettek javaslatot, azaz a legjobbak alakítják
a legjobbak körét. „Ezt a díjat különösen nagy örömmel vettem” – mondta
boldogan Dárday István a Duna Televízió riporterének.
2009. Kurucz Sándor
filmoperatőr
Nyolcadik
alkalommal adták át a Szkíta Aranyszarvas-díjat december 14-én,
Budapesten, a Filmes Házban. A szakma erkölcsileg legrangosabb kitüntetését
ebben az évben a felvidéki Lekéren született, Budapesten élő és alkotó
Kurucz Sándor filmoperatőr vehette át.
.
A kitüntetettet Duray
Miklós közíró méltatta, a díjat Mihály Gábor Munkácsy-díjas
szobrászművész adta át. A díjátadó ünnepség házigazdája Molnár Pál,
a kuratórium tagja volt. Az ünnepségen számos neves művésztársa is
megjelent és köszöntötte Kurucz Sándort, köztük Sára Sándor
filmrendező is.
Kurucz Sándor 1944-ben született, 1974-ben a budapesti Színház és Filmművészeti
Főiskola operatőr szakán végzett. 1966-tól megszűnéséig a Mafilm
operatőreként dolgozott. Számtalan dokumentumfilmet, tévéfilmet és
játékfilmet készített pályája során.
Játékfilmek operatőreként:
Eszterlánc r. Péterffy András Tüske a köröm alatt: Sára Sándor
Orfeusz és Euridiké: Gál István és Sára Sándor
Én, Rippl-Rónai József, rendezte Kroó András
Szép halál volt: Jeli Ferenc
Sínjárók: Jeli Ferenc és Puszt Tibor
TV -filmek operatőreként:
Eszmélet: Madaras József
István, a szent király r. Péterffy András
Estére mindig leszáll a köd: Szőnyi
G. Sándor
Tévésorozatok operatőreként
Magyar emlékek az Adrián 1-12.rész r. Jeli Ferenc
Beszéljünk a jövőnkről 1-20. rész; rendezte Kurucz Sándor
Számos dokumentumfilmet készített Sára Sándor, Péterffy András, Tölgyessy Ágnes és Jeli Ferenc rendezésében.
2010. Csurka István
forgatókönyvíró
Az 1963-as Cannes-i Nemzetközi
Filmfesztiválon magyar részről a Csurka István
forgatókönyve alapján készült Fejér Tamás-alkotás, a Kertes házak
utcája indult a versenyprogramban, Bara Margit és Gábor Miklós
főszereplésével.
|
