Fejedelem

 

Katona

 

Mester

 

Aranyszarvas

 

Lantos

 

Europa

 

Hamvas

 

Borrend

 

Fesztival

 

Trezor

 

Hirek

 

Kapcsolat

 

 

 

Made in Hungary-stratégia

 

A világválság ismét ráirányította a figyelmet a hazai termelést elősegíteni akaró gazdasági mozgalomra, a Made in Hungary stratégia ügyére.

 

 

 

 

Pannonia semper libera.

 

Una et eadem libertas.

 

Sacra Corona radix omnium possessionum.

 
Sub specie Sacrae Coronae.


Ius resistendi et contradicendi

 

Szkíta aranyszarvas-díj

 

 

Európai filmművészeti elismerés


Alapította 2002-ben Puszt Tibor filmrendező, Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró. Átadása az adott év decemberében az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A díj azokat a magyar filmművészeket jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen. Az Aranyszarvas díj amely Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász művész kisplasztikája kifejezi, hogy a magyar filmművészetben a divatáramlatok mellett a mélyebb emberi értékek is megmutatkoznak, s ezekre mind a közönség, mind a filmszakma, mind a hivatalosság figyelmét érdemes ráirányítani. A díj egyben megerősítést óhajt nyújtani azoknak a filmművészeknek, akik a múló divathullámok között sajátos és időtálló magyar filmnyelv kialakítására törekedtek.
Kuratórium: Lőcsei Gabriella, Mihály Gábor, Molnár Pál (titkár), Puszt Tibor (elnök) és a kitüntetett művészek.

 

2002 Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró

Az Aranyszarvas-díjat elsőként 2002-ben a kuratórium Hintsch Györgynek ítélte. A díjat Rév-Komáromban a Moholy-fesztivál záró estjén Pekár István, a Duna Televízió elnöke adta át a rendezőnek.

Hintsch György 1925-ben született Budapesten. Közgazdaságtudományi Egyetemre járt, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1943-tól filmgyári gyakornok, majd 1948-tól asszisztens. Több tucat játékfilmben dolgozott Gertler Viktor, Várkonyi Zoltán, Makk Károly stb mellett. A forradalom leverését követően állásából elbocsátották, ekkor a Nemzeti Színházhoz került. Később visszakerült a filmszakmába és a Katonazenét (1961) forgató Marton Endre társrendezője lett. Rendezőként Jókai Mór Rab Ráby (1964) c. regényéből készítette első játékfilmjét, melyet a Németh László regények megfilmesítése követett. A magyar írók műveinek feldolgozása mellett több közönségsikert aratott vígjátékot, krimit is készített, mint A veréb is madár (1968), a Hét tonna dollár (1973), Naplemente délben (1979).

 

FILMOGRÁFIA

Rendezőasszisztensként

Kétszer kettő (1944.) r. Manninger János

Talpalatnyi föld (1948.) r. Bán Frigyes

A harag napja (1953.) r. Várkonyi Zoltán

Én és a nagyapám (1954.) r. Gertler Viktor

Simon Menyhért születése (1954.) r. Várkonyi Zoltán

Mese a 12 találatról (1956.) r. Makk Károly

Láz (1957.) r. Gertler Viktor

Felfelé a lejtőn (1958.) r. Gertler Viktor

Merénylet (1959.) r. Várkonyi Zoltán

Asszony a telepen (1962.) r. Fehér Imre

 

Társrendezőként:

Katonazene (1961.) R. Marton Endre

Ház a sziklák alatt (1958.) r. Makk Károly

 

Rendezőként és forgatókönyvíróként:

Rab Ráby (1964.)

Iszony (1965.)

Kártyavár (1967.)

A veréb is madár (1968.)

Tetovált nő (1970.)

Irgalom (1973.)

Hét tonna dollár (1973.)

Szörnyeteg (1974.)

Naplemente délben (1979.)

Akik az igazságra esküdtek (1981.)

Égető Eszter (1985.)

Mansfeld Péter (1994.) dokumentumfilm

2003 Jeli Ferenc filmrendező

2004 Hildebrand István operatőr

2005 Morell Mihály vágó

2006 Fakan Balázs dramaturg

A honi filmszakma erkölcsileg legrangosabb elismerésének tekintett Szkíta Aranyszarvas-díj odaítéléséről Péterffy András filmrendező a laudációban elmondta: Fakan a komédiától az operetten keresztül a legsúlyosabb társadalmi drámákban is dolgozott. Munkatársai évtizedeken át nagy bizalommal fordultak hozzá, elismerve szakmai nagyságát.

Fakan Balázs a díj átvétele után derűsen közölte: sok évtizedes tevékenysége után most először kapott elismerést, ezt azonban - mivel hiteles és rokonszenves emberektől kapta - nagy örömmel fogadja el. Kifejezte: a filmalkotásban való tevékenységét soha nem érezte munkának.

 

2007 Pap Ferenc operatőr

 

Hatodik alkalommal nyújtották át az európai filmelismerést, a Szkíta Aranyszarvas-díjat – 2007. december 12-én – az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Pap Ferenc operatőr vehette át a híres bronz kisplasztikát.

 

 

Az 58 éves művész jelentős életműre tekinthet vissza: az 1977-es Családi tűzfészektől az 1982-es Adj király katonát című alkotáson át a 2004-es Üvegfalig számos kiváló film fényképezője volt. A Filmművészeti Főiskolán Illés György és Herskó János tanítványaként mélyült el a szakma megismerésében, majd együtt dolgozott olyan rendezőkkel, mint Sára Sándor, Mihályfy Sándor, Gyarmathy Lívia.

A közelmúltban Dárday István rendezővel és Bács Ferenc színművésszel a Márai-filmet: Az emigránst forgatták.

A szerdai ünnepségen Bács Ferenc olvasta fel Dárday laudációját: a filmrendező elsősorban az operatőr Pap Ferenc művészi képességeit, alkotó személyiségét dicsérte.

Puszt Tibor filmrendező, a Szkíta Aranyszarvas-díj kuratóriumának tagja elmondta: Pap Ferenc díjazásáról a legkiválóbb magyar operatőrök – köztük a korábbi díjazottak – döntöttek.

Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész, a filmdíjat megtestesítő kisplasztika alkotója, mielőtt átnyújtotta az operatőrnek az elismerést, elmondta: a szkíta aranyszarvas a maradandó értékek egyik szimbóluma Európában.

A Szkíta Aranyszarvas-díj is kifejezi azt az összművészeti alkotásmódot, amely a mai kihívások között is csinosíthatja a társadalom mindennapi életét – mondta Molnár Pál újságíró, a kuratórium tagja.

A zeneművészet megszólaltatója Kuncz László volt: az énekművész egy ötszáz éves dal előadásával mutatott fel maradandó európai – és magyar – értéket.

 

2008 Dárday István filmrendező

 

Hetedik alkalommal nyújtották át a Szkíta Aranyszarvas-díjat csütörtökön Budapesten a Filmek Házában. A honi filmes szakma erkölcsileg legrangosabb elismerését az idén Dárday István filmrendező vehette át.



A bronz kisplasztikát az eddig kitüntetettek doyenje, Morell Mihály vágó nyújtotta át a művésznek. A híres rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Jutalomutazás, a Szemétdomb és a Tükröződések. A művész most is fáradhatatlanul dolgozik, több forgatókönyve is megfilmesítésre vár, és hamarosan elkészül a Búcsú a falutól? című alkotása – hívta fel a figyelmet a laudációt mondó Pörös Géza, a Duna Televízió alelnöke. A ceremóniát levezető Molnár Pál újságíró, a kuratórium tagja arra hívta föl a figyelmet, hogy Mihály Gábor Munkácsy-díjas alkotása, a Szkíta Aranyszarvas-díj mint kisplasztika is remekmű, méltó az európai szellemiségű magyar filmes kiválóságokhoz. Puszt Tibor filmrendező, a kuratórium tagja azt taglalta, hogy a rangos filmdíj kitüntetettjére az eddigi Aranyszarvas-díjasok tettek javaslatot, azaz a legjobbak alakítják a legjobbak körét. „Ezt a díjat különösen nagy örömmel vettem” – mondta boldogan Dárday István a Duna Televízió riporterének.

 

2009. Kurucz Sándor filmoperatőr

 

Nyolcadik alkalommal adták át a Szkíta Aranyszarvas-díjat december 14-én, Budapesten, a Filmes Házban. A szakma erkölcsileg legrangosabb kitüntetését ebben az évben a felvidéki Lekéren született, Budapesten élő és alkotó Kurucz Sándor filmoperatőr vehette át.
.
 

 

A kitüntetettet Duray Miklós közíró méltatta, a díjat Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész adta át. A díjátadó ünnepség házigazdája Molnár Pál, a kuratórium tagja volt. Az ünnepségen számos neves művésztársa is megjelent és köszöntötte Kurucz Sándort, köztük Sára Sándor filmrendező is.
 
Kurucz Sándor 1944-ben született, 1974-ben a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végzett. 1966-tól megszűnéséig a Mafilm operatőreként dolgozott. Számtalan dokumentumfilmet, tévéfilmet és játékfilmet készített pályája során.

 

Játékfilmek operatőreként: Eszterlánc r. Péterffy András Tüske a köröm alatt: Sára Sándor Orfeusz és Euridiké: Gál István és Sára Sándor
Én, Rippl-Rónai József, rendezte Kroó András
Szép halál volt:  Jeli Ferenc
Sínjárók: Jeli Ferenc és Puszt Tibor

TV -filmek operatőreként: 
Eszmélet: Madaras József
István, a szent király r. Péterffy András
Estére mindig leszáll a köd:  Szőnyi G. Sándor

Tévésorozatok operatőreként
Magyar emlékek az Adrián 1-12.rész r. Jeli Ferenc
Beszéljünk a jövőnkről 1-20. rész; rendezte Kurucz Sándor

Számos dokumentumfilmet készített Sára Sándor, Péterffy András, Tölgyessy Ágnes
és Jeli Ferenc rendezésében.

 

2010. Csurka István

forgatókönyvíró


Az 1963-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon magyar részről a Csurka István forgatókönyve alapján készült Fejér Tamás-alkotás, a Kertes házak utcája indult a versenyprogramban, Bara Margit és Gábor Miklós főszereplésével.

 

Kuratórium ● Molnár Pál kuratóriumi tikár

 ● Budapest