Augusztus 30-ig tartanak a Balatonfüredi Borhetek, amelyen huszonegy borász kínálja borait a Tagore sétányon – közölték a szervezők a tóparti város honlapján.
A borheteken csak a Balatonfüredi-Csopaki borvidék borászai közül vehetnek részt azok, akik megfelelő bírálati pontszámot értek el a városi borversenyen, és rendelkeznek balatonfüredi szőlőterülettel. A borosgazdák mellett pecsenyesütők, pálinkaárusok, valamint kereskedők is helyet kapnak a Tagore sétányon.
Még az első Fidesz-kormány bukása után kérdezte a nógrádi tanítónő ismerősöm a falusi szomszédasszonyát, hogy miért nem a Fideszre szavaztak, hiszen a Fidesz-kormány csak adott a népnek. Mire a válasz úgy hangzott, hogy „Adott, adott aranyoskám, de nem eleget”.
2026-ban már az azóta felnövekedett nemzedék gondolta így ezt és váltotta le a 16 éve kormányon lévő Fidesz. De mennyi is az elég? Van-e egyáltalán elég? Az örök emberi természet szerint, sosincs elég. A Fidesz-kormány pl. megnégyszerezte a 16 év alatt a munkabéreket, de eközben átengedte az internetes online teret a végtelenül dörzsölt globalista birodalmi ügynököknek. Meg is lett az eredménye: 2022-ben ugyanannyian szavaztak a Fideszre, mint 2022-ben és akkor azzal 2/3-os többséggel nyert a Fidesz, mert az ifjú nemzedék akkor otthon maradt. 2026-ban viszont elment szavazni az internet ifjú nemzedéke és fölényesen – 2/3-al – trónra emelte a rózsadombi narcisztikus zsúrpubit, akinek egyetlen képessége, hogy kitűnően tudja eladni magát. Jelen esetben a saját boldogtalanságának okát mindig másban megtaláló magyar szerencsétleneknek és a maga boldogságát önmagában megtaláló globalista birodalmi világelitnek.
Tillai Ernő (Pécs, 1927. március 3. – Pécs, 2026. augusztus 3. ) 1945-1946 között a Pécsi Tudományegyetem , magyar-olasz-filozófia-művészettörténet hallgatója, 1950-ben Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar hallgatója volt.
1953 és 1955 között a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskola hallgatója. 1968-ban város- építés-városgazdasági szakmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mesterei dr. Pogány Frigyes , Weichinger Károly, Major Máté, dr. Bardon Alfréd és id. Janáky István voltak.
Van azonban ebben az állításban egy kis csúsztatás.
Elkezdődött az átvilágítás a Magyar Állami Operaházban – írta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
„Az átlátható működés, a felelős gazdálkodás és a munkavállalók számára biztonságos környezet mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kultúra a politikától függetlenül működve tudja kiszolgálni a magyar embereket” – közölte a miniszter.
Már jó ideje egyedül ücsörögtem a mátrafüredi Avar Hotel buborékos wellness medencéjében, amikor bejött egy mentőmellénnyes kislány és téblábolva kereste a helyét ebben a nem is igazán neki való medencében. Eszembe jutott, hogy talán már én is régóta punnyadok itt, de szemüveg nélkül nem tudtam leolvasni a faliórán, hogy hányóra van. Megszólítottam a kislányt: Drágám, nézd már meg nekem a faliórán, hogy hány óra van. Azt felelte, hogy nem tudja, mert még nem tanulták az órát. Hát hány éves vagy? Hét, válaszolta. És jársz már iskolába? Igen, elsős voltam és az órát másodikban fogjuk tanulni, szól a precíz felelet. Rendben van, ezzel a diskurzusnak vége is szakadt.
Észre sem vettem, hogy a kislány ki is ment a medencéből, mert tovább masszíroztattam a lábamat a buborékozó vízben. Talán két perc múlva vettem észre, hogy a kislány ott áll mellettem és azt mondja, hogy „EGY ÓRA MÚLT TÍZ PERCCEL” Nem akartam hinni a fülemnek. Ez a 7 éves gyerek kiment a medencéből, odament a faliórához és valakitől megkérdezte, hogy hány óra van, majd ezután visszajött a medencébe hozzám és közölte velem, hogy: „Egy óra múlt tíz perccel”. A mai világban számomra egyszerűen hihetetlen volt ez a segítőkészség.
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–22. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték meg Nándorfehérvár várát (a mai Belgrádot) II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 12 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 21-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a Szilágyi Mihály 7 ezres serege által védett várat. Az addig 12 ezer fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból, és Kapisztrán János ferences szerzetes irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a török hadseregre, melyet időközben pestis és ellátási nehézségek is sújtottak.
Borok, ízek, élmények, történetek, sok-sok ember találkozása az ország egyik legszebb városában a XXX. Egri Borünnepen.
Az égiek is úgy akarták, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb Egri Bor Ünnepe legyen az idei, melynek különös aktualitást adtak a 2025-ös év hatalmas szakmai sikerei – ami korábban még egyik borvidékünknek sem sikerült ugyanabban az évben – hiszen az Egri borvidék adta Lamport József személyében Magyarország 2025. Év bortermelőjét, Gál Tibor személyében a Borászok borászát, valamint a St. Andrea Szőlőbirtok nyerte el az Év Pincészete díjat!
Liptói barangoláson vettek részt Balassi Bálint költészetéért rajongó magyar értelmiségiek, a Prokopp Mária Baráti Kör tagjai, s fölkeresték a poéta sírját a felvidéki Hibbén, majd jelképesen megostromolták a liptóújvári erődöt, amely annak idején a költőnek és öccsének, Balassa Ferencnek évekig lakhelyéül szolgált.
A Barangolást az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium társtulajdonosa, Mezeiné Tomorszky Mária szervezte. Az utazás résztvevője volt Prokopp Mária művészettörténész professzor emerita, az esztergomi Balassa Bálint Egyesület elnöke, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Dr. Mészáros Kálmán történész, Fehér László tárogatóművész, Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke és számos budapesti, esztergomi, párkányi kiválóság.
A buszos művelődési túra első állomása az északon, a lengyel határ közelében fekvő Hibbe volt, e falu temploma rejti Balassi Bálint, Balassa Ferenc és édesanyjuk: Lekcsei Sulyok Anna, és a Balassa család más tagjainak sirját.
Azt már a régi bolsevikoktól tudjuk, hogy a jog a politika szolgálólánya. Ezt a régi bolsevik gyakorlatot folytatja most az újbolsevik Tisza Párt és annak miniszterelnöke.
A tiszások miniszterelnökével nem az a legnagyobb baj, hogy semmibe veszi a hatályos törvényi előírásokat, a jogállami normákat, az emberi tisztesség minimumát is és ordenáré demagóg módon politizál. Sőt, minden erejével azon van, hogy gazdaságilag kiszolgáltassa az országot, elszegényítse az állampolgárokat és lezüllessze a társadalmat. Ezeket a károkat még talán helyre tudnánk hozni, mint ahogy a nemzeti kormány megtette ezt az MSZP-SZDSZ kormány regnálása után.
Harminc éve az egységes magyar nemzet szolgálatát vállaló civil szervezetünk legfontosabb üzenete: párbeszéd nélkül nincs értelmes élet.
Az epidemiológiai és klinikai bizonyítékok visszamenőleg azt mutatják, hogy a berni futball világbajnokság után a német csapat több játékosa is hepatitis-C vírussal fertőzött lett. Ami 1954. július 4-én kora este a berni Wankdorf-stadionban történt, az még ma, 70 évvel később is a háború utáni történelem egyik legnagyobb sport-csodájának számít.
A varázsa annak az esős vasárnapnak ma is töretlen, amelyen az egyértelműen esélytelennek tartott német labdarúgó-válogatott, drámai világbajnoki döntőben, legyőzte a magyar válogatottat. Vezető politikusok szerint a „berni csoda a Német Szövetségi Köztársaság egyik alapító mítosza és a nemzeti identitás kialakulásának fontos pillanata”. Ha hivatalosan nem is, de az NDK-ban is családok ünnepelték a „
berni csodát“.
Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium.
A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.
Közhely számba megy, de ettől még igaz, magyar az, akinek fáj Trianon. Az a békediktátum, amely hazánk területének és lakosságának kétharmadát vette el tőlünk. A diktátum mélységes igazságtalansága abban is megmutatkozik, hogy a háborúban vesztes országok közül egyedül minket roppantott meg majdnem véglegesen. Különösen nehéz sors várt az elcsatolt területek magyarságára, az ő sorsukról, megmaradásuk esélyeiről próbál képet alkotni a Megmaradás című
kötet, melynek szerkesztőjével, Dr. Rab Irén kultúrtörténésszel, az Ungarnreal című német nyelvű portál alapító szerkesztőjével beszélgettünk.
– A könyv címe: Megmaradás. De melyik? Kis-Magyarország megmaradása Trianon után, vagy a határainkon kívülre kényszerített magyarság megmaradása? Az is kérdés – hiszen a könyv kétnyelvű, magyar és német -, hogy a németeket egyáltalán érdekli-e ez a téma?
– A kötetben nem szerepel az anyaország megmaradásának kérdése, ez messze túlfeszítené a terjedelmi kereteket. Azok megmaradásáról szól, akik határainkon kívülre kerültek és egy másik állam keretei között kellett és kell küzdeniük magyarságukért. Hogy érdekli-e a németeket? A helyzet az, hogy sok olyan német barátom van, aki szimpatizál velünk, de ha Trianonról esik szó, mindig azt hangoztatják, hogy ezt a témát már el kellene engednünk. Régen, több, mint 100 évvel ezelőtt történt, ideje lenne túllépnünk rajta. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy ez nem olyan, mint a Versailles-i békeszerződés, ami persze fájt a németeknek, de ők a gyarmataikat veszítették el és kicsit odébb kerültek határaik. Mi sokkal többet veszítettünk – egy 1000 éves országot. Ezzel a kötettel azt is meg akartam mutatni, hogy a békediktátum nem csak a magyarság, de a németség számára is katasztrofális következményekkel járt.
Átadták a Hősök Sírkertjét Tardon
Megindító rendezvény keretén belül adták át a Honvédelem Napján Tardon a Hősök Temetőjét, korábban ismert nevén a Sírkertet.
A hevesi Halász-kúriában nyitották meg Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész Regnum Marianum című tárlatát. Az alkotó kisplasztikái tekinthetők meg az alföldi városban megrendezett kiállításon. A megnyitón jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. A megnyitó beszédet Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mondta el. Mint fogalmazott:
„Regnum Marianum,
Téged választottunk,
Mária Országa,
Szívünkbe fogadtunk.
Égő szereteted
Éltessen bennünket,
Regnumi ifjakat,
Krisztus katonáit.”
A középkori vers nem vesztett érvényéből: a szeretetnek – igenis – meg kell találnia Krisztus elszánt katonáit is: Mária országának megvédéséhez ma is bátorság kell. Ahhoz a művészethez, amelyet Mihály Gábor bő fél évszázada művel, az Istentől kapott talentumok mellett ugyancsak bátorság is szükséges: Szűz Máriát, Krisztust, Szent Istvánt, Szent Lászlót megformálni, bronzba önteni és kiállni velük a széles közönség elé, ehhez a mai világban vitézi észjárás is szükségeltetik.
Alaphelyzet és motívumok:
A vers alapélménye a kontraszt: a külvilág „üres fecsegése” és „hamis hordaléka” áll szemben a belső csend szakrális tisztaságával. A csend itt nem negatív fogalom (nem hiány vagy némaság), hanem egyfajta magasabb rendű kommunikáció. A költő paradoxonokkal él: a csendnek szava van, nesze, sőt, „néma ordításként” jelenik meg.
Irodalomtörténeti jelentőségű lexikon jelent meg a Kaiorsz Kiadónál. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard eddigi harminc évének tényeit tartalmazza a Balassi-kard lexikon. A reneszánsz költő ezekben az években válik világhírűvé – a díjnak köszönhetően.
Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között.
Az istenes versek poétájáról elnevezett díjat most, a harmincadik alkalommal rendezett kardceremónián vette át először papköltő, akit egykori falujában ma Feri atyának neveznek. Domoszló is fölkerült a magyar irodalomtörténet térképére.
Az idén a harmincadik alkalommal adatott át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard. Most először vehette át papköltő az irodalmi szablyát. A kitüntetett piarista szerzetest, Bozók Ferencet kérdezte a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.
– Miért jó most, az eléggé zavaros XXI. században, ha a költészet szépsége a Teremtő mögöttes jelenlétével együtt fénylik fel egy budapesti kardceremónián?
