Király

Fejedelem

Katona

Mester

Aranyszarvas

Lantos

Europa

Hamvas

Borrend

Fesztival

Trezor

Hirek

Kapcsolat





Made in Hungary-stratégia

A világválság ismét ráirányította a figyelmet a hazai termelést elősegíteni akaró gazdasági mozgalomra, a Made in Hungary stratégia ügyére.

 


Pannonia
semper libera.

Una et eadem libertas.

Sacra Corona radix omnium possessionum.

 
Sub specie Sacrae Coronae.


Ius resistendi et contradicendi.







<iframe src="http:

//www.pafi.hu/_

pafi/palyazat.nsf/

wmashonlap?

OpenView" width="160" height="440"></

iframe>

 

présház.eu
Összművészeti honlap  Magyar azonosság a III. évezredben

 

Ciprus: fehér sziget szürke foltokkal

 

Felerészben Uniós tagállam, Törökországtól délre, közel a Szentföldhöz. A térképre nézve már Ázsia. Művelődését érzékelve: Európa és Ázsia között helyezkedik el. A Római Birodalom maradványai, a görög világ szépségei és az oszmán hódítás nyomai elegyednek brit hatásokkal, ez utóbbiak között a balra hajtssal.

 

Szeresd Ciprust. Az egészéves turistacélpont – így hirdeti a Földközi-tengeri köztársaságot a Ciprusi Vendégforgalmi Szervezet kézikönyve. A fehér szigetet sokan látogatják hazánkból, s mintegy százötven magyar ott él – a csaknem kilencszázezer görög és török ciprióta és tömegnyi bevándorló között –, nagyrészt elevenen tartván a kapcsolatot egymással és az óhazával is.

 

Larnaka, Limaszol, Pafosz és Nicosia… Minthogy Famagusztát az 1974-es török invázió kiütötte a vendégforgalomból, ez a négy nagyváros tartja mozgásban a sziget társadalmát. És a hegy: Troodos, déli lejtőin a sokat sejtető borvidékkel.

 

Autópálya szalad keresztül a tengeri szegélyen, ennek egy ága felnyúlik a sziget közepén elhelyezkedő fővároshoz. Errefelé a tömegközlekedés meglehetősen gyér, ezért a gépkocsik a mindennapi élethez nélkülözhetetlenek a helyieknek: az utak reggel és este forgalmasak.

 

A repülőgépek főként Larnakában szállnak le: a török invázió ezt a várost épp reptere révén jelentőssé emelte. A település régmúltja is tartalmas: a Jézus által – a János evangélium szerint – föltámasztott Lázár itt püspökösödött három évtizeden át, és e helyen is temették el a ma Szent Lázár templomként ismert gyönyörű istenházában.

 

Limaszol elsősorban az offshore cégek fészkeként ismert: zavaros forgalmú feszült lakóváros, ám segítőkész, derűs emberek lakják. Közelében magaslik a Koloszi-vár.

 

 

 

Ehhez kapcsolják Ciprus borbüszkeségét, a Commandariát. A név valóban nyolc évszázados lehet: az 1200-as évek elején járt erre – menekülvén a Szentföldről Ciprusra, innen Rodoszra, majd Máltára tovább – a Szent János Lovagrend. Ma Koloszinak hívják a várat, s ha nem is kolosszus, de izmos bástyája maradt meg, ez daliásan nyúlik az ég felé, kőtermeiből szép kilátás nyílik a falura – és tovább.

A johanniták parancsnokságáról kapta nevét a Commandaria bor, amelyet most – elcsenve a tokaji aszú jelmondatának felét – A királyok boraként” is emlegetnek („a borok királya” megnevezést egyelőre meghagyva a Hegyaljának). Az édes, gyümölcsös ízvilágú vörösbor megfelel kisebb ünnepekhez.

 

 

Két faluval odébb található a „ciprusi bor múzeuma” néven hirdetett magánvállalkozás. Tipikus tüzépbarokk épületben szegényes szerszámgyűjtemény és visszafogott borkínálat várja az érdeklődőt. Öt euróért elfogyaszthat három, gyűszűnyi bort a turista, és meghallgathatja a nagyképű tulajdonos két- és fél mondatos „tájékoztatóját”  Hozzáértésére jellemző, hogy a cuvée szót sem ismeri, így nem tudta megmondani, hogy a kínált portékák fajborok-e vagy házasítások… Felszabadító érzés elhagyni a nyomasztó épületet.

 

Jó borokért magasabbra kell autózni. Ciprus közepén, Limaszoltól északra emelkedik Troodos, a büszke hegy, amelyre utalván üptre ismételgetik az útikönyvek, hogy délelőtt síelhet, délután a tengerparton fürödhet a turista, ha ilyen élményre is vágyik a mediterrán térségben.

 

Igen, a Troodosra érdemes fölkapaszkodni. Kanyargós út, itt-ott meredek hegyperemen – szép kilátást hagyva – visz a barackos, fügés, szőlős falvakba, melyekben a sziget borait is kínálják a helybéliek. Omodosz – a bor ciprusi fővárosának nevezték ki a hegyi falut. Itt érlelik a nedűt a hely szőlőtermelői, akiknek szaktudása, borhagyománya a brit időkben gyökerezik. Ám borkínálat eléggé csekély – inkább a közeli „vinery-ket ajánlják. A dinnyeválaszték azonban gazdag – és egy erdélyi fiú köszöni meg magyarul a pénzt, s mondja: viszontlátásra.

 

Magyar városból, Brassóból jött a fagylaltos is – ám románnak mondja magát, mert csak az egyik nagymamája volt magyar. Ő már a déli tengerparton, a Lemeszoszhoz közeli Aphrodité sziklájánál kínálja az árut, ám beletörődik, hogy a fagylalt helyett kávéra van kereslet – ezt egy orosz fiatalasszony kínálja fel. Hovatartozása akkor derült ki, amikor szórakozottságból a Kakoj kafé?” kérdést szögezte a turisták mellének.

 

Aphrodité ennél a sziklánál emelkedett ki a tengerből – a görög mítosz szerint. Ám római változat is él, eszerint Petra tu Romiu, az a Római sziklája név a hivatalos. Nemcsak a képeslapok, hanem még az autópálya lejáratai is jelzik mind a görög, mind a római megnevezést. A fehér sziget szépsége alighanem itt, a görög szépségistennőről elnevezett sziklaegyüttesnél éri el csúcsát. A zöldeskék tenger és a Nap együtt aranyosra fényezi a fehér ormokat. Fürdés és fényképezés – mindkettőt gyakorolják a turisták.

 

Limaszolnál sokkal gyönyörűbb a sziget nyugati partján elhelyezkedő Pafosz, Ciprus egykori fővárosa. Emitt elegáns nagy főútjaival, amott bensőséges kis utcáival, régi és új ortodox templomaival, csinos házaival, rendezettségével, és lenyűgöző tengeri kilátásával igazi európai fesztiválváros lehetne, ha repülőtere volna, s megközelítéséhez nem kellene végiggurulni egy sziget egyik végéről a másikra.

 

Autópálya visz be dél felől Nicosiába – ahogy arrafelé hívják: Lefkosiába –, a köztársaság félig megszállt fővárosába. A hangulatos modern városrész mögött emelkedik a vár. Az egykori várárkok most autóparkolóként kínálnak helyet a nagyobbára bérelt, vörös rendszámú – ezért a helyieknek figyelmeztetést is adó – autóknak.

 

A várfalon belül a nyílegyenes sétálóutca, a Lidras vezet a török határállomásig. Ázsiai és afrikai arcok töltik be a terek nagy részét. A bizsuktól a borokig, a sakk-készlettől a táskákig sok mindent kínálnak az üzletsorban. „Ja, maguk magyarok? Akkor beszéljünk így” – mondja a lány, aki Kiskunfélegyházáról jött a szigetországba. És boldogan adja el a kiszemelt bőrszatyrot, egyeztetve a teendőket munkatársával, egy Budapestről jött leányzóval.

 

Tovább menve, a török határállomásnál komoly arccal, de nem riasztóan fogadják a magyar turistákat a határőr hivatalnokok. Gondosan pötyögik be az útlevél számát a számítógépbe, és adnak lepecsételt papírt, amely egynapi ott-tartózkodásra jogosít. Forgatagos a török városrész is. Kötelező látnivaló a Lala Mustafa Pasa-mecset. Ezt egy gyönyörűséges gótikus templomból alakították át a derék oszmán hódítók annak idején. Le a cipőt, és irány a mecset belseje. Fehérre meszelt boltozatok emlékeztetnek az egykori kőműves mesterek briliáns tudására. A mecsetet belül az iszlámnak megfelelően átalakították, hogy a Mekka felé irányultságnak megfeleljen az épület.

A mecseten túl már nem turistaövezet fekszik, jobb visszafordulni…

 

 



 

A görög várrészben érdemes még megtekinteni a Makariosz-palotát – noha a 36 fokos melegben ez már gyalogtúrának is beillik. A kínai boltostól vett ásványvíz életet ment – sugallják a hűs kortyok. Igen, a Makaroisz-palota, amelyet a hatvanas években, Ciprus függetlenségének kikiáltása nyomán építettek, jól kifejezi a reményt, amelyet akkor a ciprióták éreztek.
Maga a fehér Makariosz-szobor is tehetséges mester alkotása a palota előtt. Szerethették ezt az embert a görög ciprióták – láthatja a külső szemlélő is.

 

 

 

Vissza a várkapu felé haladva orosz üzletbe botlik a látogató. Az egykori birodalom szülöttei jól megértik egymást, fölelevenednek az orosz szavak. A bor görög, de a sör orosz… Nosza egy magnum palackkal…

 

És vissza a főhadiszállásra, Larnakába. Már négyezer évvel ezelőtt is állt itt település, fenn is maradt a Kition név, amely fel-felbukkan a városban, ahol mostanában bolgár, litván, orosz, román és más nemzetiségű diáklányok működnek pincérnőként, és angolul értekeznek nemcsak a vendégekkel, hanem egymással is – érzékeltetve egy jövendő birodalom hangulatát.

 

A világ legjobb tengerpartja – mondja egy, évtizedek óta sokfelé sok napfürdőt vett magyar turista. S valóban. Finom homoksík szélesen a víznél, és az enyhe lejtésű tengerben végig csak homok – sehol kavics- vagy kagylósáv. Mindez tomboló napsütéssel, és – ennek következtében – harmincfokos vízzel…

 

Így lehetett ez az újtestamentumi korban is?… János evangélista erről nem ír.

 

A Szent Lázár-templomban, ahonnan ezer évvel ezelőtt Bizáncba vitték Jézus barátjának csontjait, ma a kriptában elhelyezett szarkofágot tekinthetik meg a látogatók: hogy a három közül melyik az, amelyikben Lázár feküdt, nem derül ki. A különlegesen szép vonalvezetésű kőépület a gazdag ikonosztázzal ma is az igényes turisták zarándokhelye: magyar szavak is felhangoznak a szent falak közt.

Magyar vagyok. Yes. Katolikus vagyok. No problem – mondja nagyvonalúan a nagy szakállú ortodox pap a szomszédos kegytárgyboltban

 

 

Az óvárosi összevisszaságban mecset, sőt várbörtön is megtekinthető az ékszerüzletek, a sütödék, vinotékák, ruha-, cipő és táskaboltok között. Az igazi élet a tengerparti korzón pezseg – de csak napszállta után. Langy szellők, simogató fények, üdítő zsongás – és egy-egy fülsértően felbőgő motor…

 

A nagy szálloda előtt népes rezes banda muzsikál, ismert, fülbemászó dallamokat játszanak, elbódítván a turista tömeget. Lelkes taps tör ki minden zeneszám után. Melyik országból jöttek? – szól a súgott kérdés a klarinétosnak. Ciprusról – adja a meglepő választ…

 

És a nyári este melegét a hóesésről szóló Adamo-melódia hűsíti: Tombe la Neige

 

Igen. Ez már Európa.

 

Szöveg: Molnár Pál. Kép: M. Szánthó Katalinprésház.eu

   



Balassi-oklevél a tokaji bornak

 


Irodalmi borsikert ért el a Royal Tokaji Zrt. A brit-magyar cég 2007-es száraz furmintját díjazták a XXXVIII. Tokaji írótábor záróünnepségén. A nedű még májusban nyerte meg az idei Balassi-kard borseregszemlét, az azóta elkészült díszoklevelet a borvidék képviseletében Tokaj polgármestere vette át.

 

Balassi-kard Furmint – ezt a védjegyet viselheti a Royal Tokaji Zrt. 2007-es évjáratú száraz furmintja. Az ezt tanúsító díszoklevelet a Tokaji írótábor záróünnepélyén nyújtották át pénteken a zempléni borvárosban. „Immár a hatodik Balassi-kard borseregszemlén a furmintok versenyeztek, és tizenkét előre válogatott remekből választotta ki a bajnokbort a helyi hegyközség bortermelőiből és a Balassi-kard kuratóriumából összeállt zsűri” – mondta el az írótábor résztvevőinek a délvidéki Tari István költő, aki 2009-ben vehette át a legkiemelkedőbb magyar poétáknak járó Balassi Bálint-emlékkardot, így a Balassi-kardos költők képviseletében nyújtotta át az elismerést a tokaji bortérséget képviselő Májer Jánosnak. Tokaj polgármestere az oklevelet magasba emelve kijelentette: „Nagyon büszkék vagyunk borainkra, köztük a Balassi-kard védjegy viselésére jogosult furmintra is!”

 

Az ünnepségen Székelyhidi Ágoston, a Tokaji írótábor kuratóriumának tagja vezette a tábor díjainak átadását. A jellegzetes Hordó-díjat – avatott mester által készített, névre szóló kishordót – ezúttal egy udinei professzor és a Széchenyi Társaság titkára vehette át. Mindketten kapcsolatba kerültek már korábban a Balassi-karddal. Roberto Ruspanti egyetemi tanár ugyanis az olasz Balassi-fordító, Armando Nuzzo kitüntetésekor mondott beszédet a Balassi-kard ünnepségén – természetesen magyarul – 2004 februárjában Budán. Rubovszky András pedig – aki most a Széchenyi-évfordulót méltatta az írótábor közönsége előtt – a Balassi-kard kuratóriumának tagja. A XVI. században egyébként maga Balassi is többször járt Tokajban – az írótábor záróünnepségén ezt az emléket koccintás közben idézték fel a toll mai mesterei.

 

 

Kép: tokaj.hu



 

PRÉSHÁZ • MOLNÁR PÁL • BUDAPEST

 

Kaliforniai műfordító Balassa kardjával

 

John Ridland amerikai professzor vehette át az idén a legrangosabb magyar műfordítói díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmár a kaliforniai Santa Barbarában él és alkot, korábban lefordította a János vitézt, most Márai Sándor verseit ülteti át anyanyelvére.



Délvidéki és mongóliai költő
a Balassi-kardos

Az óbecsei Tari István és a mongol Davaakhuu Ganbold vehette át 2009-ben az európai szellemiségű irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot.

 

A budai Gellért szállóban az idén a XIII. alkalommal

megrendezett díjátadáson Balassa Sándor két új, erre az alkalomra írt kórusművének ősbemutatóját az esztergomi Balassa Kórus tartotta.